A Matematikai Társulat és a matematikai tehetséggondozás – Videón az előadóülés

Kiállítással kezdődött, gazdag rendezvénysorozattal folytatódik a Matematikai Tudományok Osztályának ünnepi programsorozata – regisztráljon!

Látványos kiállítással kezdődött 2026. január 5-én, hétfőn az MTA III. Matematikai Tudományok Osztályának ünnepi programsorozata. Az MTA székházának előcsarnokában a hónap végéig látható, a magyar matematikusok világraszóló eredményeit bemutató, izgalmas tárgyakkal, tudományos relikviákkal teli tárlat felvillantja, mi minden történt a matematikában és Magyarországon az elmúlt 200 évben. A kiállítással egyúttal kezdetét vette a fennállásának 200. évfordulóját ünneplő Magyar Tudományos Akadémián a matematikai osztályhónap. A korábbi osztályrendezvényekhez hasonlóan a matematikusok is izgalmas előadásokkal, konferenciákkal, filmvetítésekkel, panelbeszélgetésekkel várják az érdeklődőket.

„Amit gyűjtök, az nem holt kincs”: Jókai és a tudományok - Videón Hansági Ágnes irodalomtörténész tudományünnepi előadása

Mit gondolt Jókai Mór a tudományról, milyen volt az emberről, a tudományról, az embernek a természethez, a körülötte lévő világhoz való viszonyáról alkotott képe? E kérdésekre válaszolt tudományünnepi előadásában Hansági Ágnes irodalomtörténész, Jókai-kutató. Előadása cikkünkben megnézhető.

Az Akadémia székházának homlokzati szobordísze – Az mta200.hu akadémiatörténeti sorozata (6. rész)

Milyen szellemiséget jelenít meg a Tudomány Palotájának homlokzati szobordísze? Kik voltak az alkotók és milyen alapanyagokat használtak fel? Ez is kiderül Ugry Bálintnak, az ELTE Humántudományok Kutatóközpontja Művészettörténeti Intézete tudományos munkatársának, az MTA Művészeti Gyújteménye vezetőjének cikkéből. Írásával folytatódik az mta200.hu-n az MTA történetét összefoglaló sorozatunk.

Az MTA mint a nemzeti identitás őrzője – Az mta200.hu akadémiatörténeti sorozata (5. rész)

Hogyan próbált a nemzetietlenítő abszolutizmussal szemben a 19. században a nemzeti nyelv védelmével és a nemzeti irodalmi politikával ellensúlyt képezni a Magyar Tudományos Akadémia? Erre a kérdésre válaszol az mta200.hu számára készített cikkében Gyáni Gábor történész, az MTA rendes tagja. Írásával folytatódik az Akadémia történetét összefoglaló sorozatunk.

Barabás Miklós: Arany János

Barabás Miklós Arany Jánost (1817–1882) többször portretírozta; kétszer festményen örökítette meg a költőt. Ezek közül az itt látható képet Barabás már Arany halála után, az Akadémia megrendelésére készítette.

Johann Nepomuk Ender: Görög lány

Johann Nepomuk Ender (1793–1854) bécsi képzőművészeti akadémiai tanulmányai, majd Széchenyi István kíséretében tett itáliai és „görögországi” – a görög területek ekkor még az Oszmán Birodalom fennhatósága alatt álltak – útját követően nyert ösztöndíjat, hogy Rómában képezhesse tovább magát. Amint 1830 körül keletkezett önéletrajzában – magáról egyes szám harmadik személyben – írta, „Rómába érkezve (…) hozzákezdett egy kút mellett ülő görög leány megfestéséhez, amivel mindenütt nagy sikert aratott”.

Az emberiség tudományokban fölhalmozott tudása felbecsülhetetlen értékű – Matolcsi Máté matematikus gondolatai a Nekem a tudomány című rövidfilmsorozatban

Hogyan épül föl a tudomány piramisa? Mit adott a matematika az emberiségnek? Ezekről a kérdésekről is beszél a Nekem a tudomány című, a Magyar Tudományos Akadémia alapításának 200. évfordulójára készített sorozat új részében Matolcsi Máté matematikus. 

Az elfeledett kollektív tudás keresése – Csörsz Rumen István irodalomtörténész gondolatai a Nekem a tudomány című filmsorozatban

Mi a jelentősége annak, ha egy kutató az emberiség hajdani, sokszor bizony már elfeledett kollektív tudását vizsgálja? Milyen kapcsolat volt régen és milyen kölcsönhatás van ma bölcsészet- és természettudományok között? Ezekről a kérdésekről is beszélt a Nekem a tudomány című, a Magyar Tudományos Akadémia alapításának 200. évfordulójára készített sorozat új részében Csörsz Rumen István irodalomtörténész.

A Magyar Tudományos Akadémia képes története 1825-2025 – Új kötet a kétszáz éves MTA-ról

Az akadémiai mozgalom magyarországi előzményeitől egészen napjainkig ad korabeli fotók és illusztrációk alapján a hazai tudományról és legfontosabb intézményéről, a Magyar Tudományos Akadémiáról átfogó képet egy új kiadvány.

Bugát Pál orvos, akadémikus kezdeményezésére megalakul a Magyar Természettudományi Társulat

Bugát Pál (1793–1865) orvos, egyetemi tanár, 1835-től a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja és a magyar orvosi nyelv egyik megteremtője számos tudományos és közéleti kezdeményezéssel gazdagította a 19. századi magyar tudományos életet. Különösen fontos szerepe volt a Királyi Magyar Természettudományi Társulat megalapításában. A Társulat alapvetően járult hozzá a magyar természettudományos élet megszervezéséhez és a tudományos ismeretterjesztés előmozdításához.

Korponay János akadémikust, honvéd ezredest halálra, majd hosszú börtönbüntetésre ítélik a szabadságharc után

Mi volt a bűne és minek köszönhető, hogy végül mégsem hajtották végre az ítéletet az egykori akadémikuson? A kérdésre Bona Gábor, az MTA doktora, nyugalmazott honvéd ezredes, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum nyugalmazott főigazgató-helyettese könyve alapján és Hermann Róbert, az MTA doktora, a Veritas Történetkutató Intézet Dualizmus-kori Kutatócsoport vezetője, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnokának tudományos helyettese segítségével keressük a választ.

Egy kevéssé ismert arc a Magyar Tudományos Akadémia alapításának idejéből: Felsőbüki Nagy Pál

Felsőbüki Nagy Pál sok tekintetben megelőzte korát, hiszen már a reformkor ma jóval ismertebb politikusainak nemzedéke előtt sok olyan kérdést vetett fel, és társadalmi problémát fogalmazott meg, amelyet kortársai akkor még talán nem is értettek. Felsőbüki a Magyar Tudományos Akadémia megalapításában is kulcsszerepet játszott, például közreműködött Széchenyi István híres felajánlásának megtételében is – mondja Melkovics Tamás, az ELTE Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszékének egyetemi adjunktusa.

Akadémikusok emlékezete – Hamza Gábor sorozata az mta200.hu-n: Szalay László, az MTA rendes tagja (1813-1864)

A magyar tudományosság és a Magyar Tudományos Akadémia szempontjából fontos, jeles tudósok életpályáját mutatják be és egyúttal hozzák közelebb a ma olvasójához a Hamza Gábor akadémikus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Római Jogi és Összehasonlító Jogtörténeti Tanszékének professor emeritusa szerkesztésében az mta.hu-n korábban már közzétett és többségükben általa is írt portrék. Ezúttal Szalay László jogász, történész, író és politikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja pályáját idézi fel.

Akadémikusok emlékezete – Hamza Gábor sorozata az mta200.hu-n: Kerkapoly Károly, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja

A magyar tudományosság és a Magyar Tudományos Akadémia szempontjából fontos, jeles tudósok életpályáját mutatják be és egyúttal hozzák közelebb a ma olvasójához a Hamza Gábor akadémikus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Római Jogi és Összehasonlító Jogtörténeti Tanszékének professor emeritusa szerkesztésében az mta.hu-n korábban már közzétett és többségükben általa is írt portrék. Ezúttal Kerkapoly Károly államtudós, közgazdász, politikus, egyetemi tanár életútját idézi fel.

Az MTA Kézirattár kincsei: Justinus: Epitomae in Trogi Pompeii historias

Vannak könyvek, amelyek szinte megszólalásig kódexnek tűnnek, pedig nyomtatták őket. Ilyen az MTA Könyvtár és Információs Központ Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteményében őrzött, Ulrich Hahn római nyomdájában készült, 1470-es Epitomae in Trogi Pompeii historias is.

Vörösmarty Mihály: Gondolatok a könyvtárban (kézirat)

Vörösmarty Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja több kéziratát is őrzi az MTA KIK Kézirattára, köztük a Gondolatok a könyvtárban eredeti példányát is.

A MESZ-I, Magyarország első programozható számítógépe

1957 végén már működött, de hivatalosan 1958-ban adták át hazánk első programozható számítógépét, amelyet Kozma László villamosmérnök, az MTA rendes tagja tervezett.

Az álnevén híressé vált Réthy László akadémikus portréja (1912)

„Irodalmunkban, – büszkén mondom – / Nincs több olyan tipikus költő, / Mint Lőwy Árpád, akit ismer, / Immár egy egész emberöltő” – így kezdődik az a költemény, amelyet a pajzán verseiről híressé-hírhedtté vált Lőwy Árpád írt magáról.

Bemutatták a kutatóknak A Magyar Tudományos Akadémia mecénásai című kötetet

A Magyar Tudományos Akadémia Székházának Felolvasótermében tartották A Magyar Tudományos Akadémia mecénásai című kötet szakmai bemutatóját. A kötet az MTA alapításának 200. évfordulója tiszteletére megjelenő könyvsorozat egyik legfontosabb darabja, létrejöttét az MTA és a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete együttműködése tette lehetővé. A könyv szerkesztője Klement Judit, a Történettudományi Intézet Újkori Osztály tudományos munkatársa.

A Magyar Tudományos Akadémia elnökei és főtitkárai – kétszáz év akadémiai vezetőinek életrajza egy új kötetben

Freund Tamás, az MTA elnöke köszöntője

Kecskeméti Gábor, az MTA200 Elnökségi Bizottság elnöke köszöntője