„Amit gyűjtök, az nem holt kincs”: Jókai és a tudományok - Videón Hansági Ágnes irodalomtörténész tudományünnepi előadása

Jókai Mór (1825−1904) életműve a magyar irodalom talán legnagyobb hatású elbeszélőprózai hagyatéka. Regényei és novellái 37 nyelven jelentek meg. A 180 év magyar irodalmának fordításait tartalmazó Bibliographia Hungarica 73 ezer rekordjából 1008 tétel Jókai-mű. 2018-ban Kínában egy kötetben jelent meg az 1892-es A sárga rózsa és Scott Fitzgerald 1925-ös kultregénye, A nagy Gatsby.

Nyelvteremtő kreativitásának köszönhetjük a modern magyar próza nyelvét és olyan máig közkedvelt női neveket, mint a Kincső és a Tímea. Kiállt a zsidóemancipáció mellett, és küzdött a nőírókért, sőt, egyszer még „feministának” is nevezte magát. A szinte még „in vitro” kutatási eredményeket kipróbálva a filoxérajárvány idején budai szőlője egyharmadát meg tudta menteni a pusztulástól. Jókait tehát nemcsak a nyelv érdekelte szenvedélyesen, hanem a teremtett világ egésze, és amiről kevesebbet beszélünk, a természettudományok és a technika is. Enyim, tied, övé (1874) című regényének egyik karaktere a következőket mondja a tudományról: „Enyim a tudományok világa, melynek magasain minél feljebb hágok, annál szélesebb látkör terül el körülem, bámulatos új országaival, mik közül csak egynek is minden titkait megismerni, rövid az élet. S a tudomány titkainak gyönyöre több, mint mindaz, miket szomj, éh és sóvár szív megóhajt. S amit gyűjtök, az nem holt kincs, száz- meg százfelé elosztom, s elosztva több lesz. Enyim a jövő nemzedék világa.”

Hansági Ágnes
(Az előadásról készített képgaléria a fotóra kattintva nézhető meg) Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Hansági Ágnes előadása nemcsak abba kínált bepillantást, hogy mit gondolt Jókai a tudományról, hanem abba is, milyen módszerekkel „gyűjtötte”, és hogyan „osztotta szét” azt, amit regényhőse „kincsnek” nevezett: a tudományt.
Az irodalomtörténész szerint az íróként az MTA tagjává is választott Jókai hatását a magyar nyelvre, a magyar irodalomra, a magyar irodalmi műfajokra alakulására nagyon nehéz bárkinek a hatásával összehasonlítani. Jókai Mór számára nagyon fontos kihívás volt, hogy a globalizálódó világban a magyar nyelvű irodalmat megtartsa. E törekvése mellett az is célja volt, hogy a magyar nyelvű irodalmat külföldön elismertesse. Ugyanakkor nagyon érdekelte a tudomány, a technikai újdonságok. Könyvtárában rengeteg tudományos könyv volt és ezeket behatóan tanulmányozta is. Saját korának tudományos eredményeit regényeibe is beépítette 1846-ban megjelent korai műveitől kezdve egészen az 1904-es Ahol a pénz nem Isten című munkájáig. Hitt abban, hogy mesterekre van szükség a tudomány világában. Holisztikus szemlélet jellemezte. Úgy gondolkodott az emberről, a tudományról, az embernek a természethez, a körülötte lévő világhoz való viszonyáról, hogy azt mindig megpróbálta egységben szemlélni. Úgy vélte, hogy az önképzés nem old meg semmit, azt csupán a dilettantizmushoz vezető útnak tartotta. A szisztematikus tanulást és tudást tisztelte.

Az est házigazdája Kiss A. Kriszta irodalomtörténész, szerkesztő volt.