A Matematikai Társulat és a matematikai tehetséggondozás – Videón az előadóülés

A Magyar Tudományos Akadémia Lendület Programja több mint másfél évtizede játszik meghatározó szerepet a tudományos kiválóság támogatásában, elősegítve a kiemelkedő, áttörő eredményekkel kecsegtető kutatócsoportok létrejöttét. A program 2026. évi pályázati felhívására az új, önálló kutatócsoportot alapítani kívánó fiatal kutatók pályázatait várja az Akadémia 2026. február végi határidővel.

TOVÁBB

Milyen lesz a jövő nemzetközi fizetési rendszere? Egyebek mellett erre a kérdésre kereste a választ Deák András, az ELTE KRTK Világgazdasági Intézet tudományos főmunkatársa a Világgazdasági Tudományos Tanács 31. ülésén. Az előadást opponensi hozzászólások követték. A felkért opponensek Banai Ádám, a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikáért, pénzügyi stabilitásért és jegybanki eszköztárért felelős ügyvezető igazgatója, illetve Bod Péter Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem professor emeritusa voltak.

TOVÁBB

Hogyan épül föl a tudomány piramisa? Mit adott a matematika az emberiségnek? Ezekről a kérdésekről is beszél a Nekem a tudomány című, a Magyar Tudományos Akadémia alapításának 200. évfordulójára készített sorozat új részében Matolcsi Máté matematikus.

TOVÁBB

Borsos Balázs, rendes tag 2025. június 2-án megtartotta akadémiai székfoglalóját. Az előadásról szóló, képgalériával és videóval bővített összefoglaló.

TOVÁBB

Látványos kiállítással kezdődött a Matematikai Tudományok Osztályának ünnepi programsorozata. Az MTA székházának előcsarnokában a hónap végéig látható, a magyar matematikusok világraszóló eredményeit bemutató, izgalmas tárgyakkal, tudományos relikviákkal teli tárlat felvillantja, mi minden történt a matematikában és Magyarországon az elmúlt 200 évben. A kiállítással egyúttal kezdetét vette a matematikai osztályhónap. A korábbi osztályrendezvényekhez hasonlóan a matematikusok is izgalmas előadásokkal, konferenciákkal, filmvetítésekkel, panelbeszélgetésekkel várják az érdeklődőket. Programajánló cikkünkben!

TOVÁBB

A 2026. január 6-án, életének 71. évében elhunyt Tarr Bélára, a Kossuth- és Balázs Béla-díjas rendezőre, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia rendes tagjára Janisch Attila filmrendező, a Mozgókép- és Színházművészeti Osztály tagja emlékezik.

TOVÁBB

Manapság rengeteg elektronikus adatot gyűjtenek rólunk a távközlési szolgáltatók, illetve az információtechnológiai vállalatok. Ezek az adatbázisok érzékeny személyes adatokat is tartalmazhatnak, így kockázatokat is rejthetnek magukban, ugyanakkor a társadalomtudományok számára hallatlanul értékes információforrást is jelenthetnek. Részben ezeket az adatokat elemzi Lengyel Balázs, a HUN-REN Közgazdasági és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézet tudományos főmunkatársa és munkatársai a Lendület Program támogatásával. A kutató másodszor, immár haladó kategóriában nyert a Lendület-pályázaton, és most a dinamikus városi hálózatokban megjelenő innovációt és egyenlőtlenségeket kutatja.

TOVÁBB

Erdős László egy olasz és egy tajvani matematikussal együtt részesült az Amerikai Matematikai Társaság (AMS) rangos kitüntetésében, a véletlen mátrixok kutatásában elért eredményeiért.

TOVÁBB

Kalotaszeg talán az összes magyar néprajzi táj legnagyobb „sikertörténete” – érvel Fülemile Ágnes, az MTA doktora, az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja Néprajztudományi Kutatóintézet osztályvezetője, aki már az 1980-as években – akkor még néptáncosként – is rendszeresen járta Erdély e térségét. Vizsgálatai során feltárta, hol húzódnak valójában a régió határai, milyen kritériumai alakultak ki az emberek helyi identitástudatának, és hogyan változott Kalotaszeg társadalma a rá irányuló jelentős külső figyelem hatására.

TOVÁBB

Milyen szellemiséget jelenít meg a Tudomány Palotájának homlokzati szobordísze? Kik voltak az alkotók és milyen alapanyagokat használtak fel? Ez is kiderül Ugry Bálintnak, a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Művészettörténeti Intézete tudományos munkatársának, az MTA Művészeti Gyújteménye vezetőjének cikkéből. Írásával folytatódik az mta200.hu-n az MTA történetét összefoglaló sorozatunk.

TOVÁBB

Mit gondolt Jókai Mór a tudományról, milyen volt az emberről, a tudományról, az embernek a természethez, a körülötte lévő világhoz való viszonyáról alkotott képe? E kérdésekre válaszolt tudományünnepi előadásában Hansági Ágnes irodalomtörténész, Jókai-kutató. Előadása cikkünkben megnézhető.

TOVÁBB

A 2025. évi ERC-pályázatok eddig mindegyik pályázattípusban hoztak magyar sikert. A Starting, Consolidator, Synergy, és Proof of Concept pályázattípusban – ez utóbbinak csak az első pályázási körében – a naptári év folyamán már megszülettek az eredmények, az Advanced Grant esetében a pályázatok elbírálása jelenleg folyamatban van és eredményhirdetés a jövő évben várható.

TOVÁBB

Mit jelent a nemzet számára a Magyar Tudományos Akadémia és milyen felelősséggel jár az MTA elnökének lenni? E kérdésekre is válaszolt Berend T. Iván, Vizi E. Szilveszter, Pálinkás József, Lovász László, valamint Freund Tamás az őket bemutató portréfilmekben, amelyeket 2024-ben készített a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával.

TOVÁBB

„Életem egyik legszebb napja volt” – nyilatkozta Rozsondai Marianne arról a napról, amelyen férjével, Rozsondai Bélával egy egyedülálló könyvgyűjteményt ajándékoztak az Akadémiának és könyvtárának. A gyűjteményt nem sokkal korábban vásárolták nyugdíjas éveikre félretett pénzükből azzal a szándékkal, hogy az Akadémiáé és így az egész nemzeté legyen. A Collectio Rozsondaiana 15. századi ősnyomtatványokat és 16. század eleji nyomtatott könyveket tartalmaz, köztük 15 olyan példányt, amely egyetlenként ismert egész Magyarországon. Száz éve nem volt példa az Akadémia történetében olyan értékes felajánlásra, amilyet a Rozsondai házaspár tett az alapítás 200. évfordulójának évében. Az adomány szellemi és anyagi értéke hatalmas, a mögötte rejlő emberi történet megindító.

TOVÁBB

A QJÚB című produkció immár ötödik éve vállalkozik arra, hogy a 20. századi magyar költészet kiemelkedő alakjainak életművét és sorsát új formanyelven, kortárs színházi eszközökkel idézze meg. Ezúttal a Nemzeti Színház színpadáról a Magyar Tudományos Akadémia gyönyörűen felújított székházának Dísztermébe érkeztek az alkotók.

TOVÁBB

Freund Tamás, az MTA elnöke a művészeteknek az ember belső világára gyakorolt hatásáról beszélt, Monok István, az MTA Könyvtár és Információs Központ főigazgatója pedig a szintén bicentenáriumát ünneplő intézmény két évszázados történetét foglalta össze az UNESCO párizsi székházában 2025. december 11-én tartott konferencián. Az eseményen közel száz meghívott vendég vett részt.

TOVÁBB

A zene, a nyelv, az irodalom és a néprajztudomány képviselői vizsgálták a magyar és az európai kultúra metszéspontjait azon a tanácskozáson, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya, a Filozófiai és Történettudományok Osztálya, valamint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Zenetudományi Tanszéke rendezett.

TOVÁBB

Hogyan találnak egymásra kutatási területek? Ezt a kérdéskört járta körül konkrét kutatási együttműködéseket is bemutatva a Fiatal Kutatók Akadémiájának ünnepi konferenciája. Az MTA200 rendezvénysorozathoz kapcsolódó Jubileumi Tudományünnepen megrendezett szimpózium fókuszában a multidiszciplináris kutatások álltak. Az eseményen átadták a Fekete Zoltán Fiatal Mentor Díjat is, amelyet a 2024 karácsonya előtt tragikus balesetben elhunyt villamosmérnök, egyetemi tanár, az FKA aktív tagja tiszteletére alapítottak. A konferencián készült videófelvétel cikkünkben megtekinthető.

TOVÁBB

Hogyan lehet hatékonyabbá tenni a tudományos tanácsadást? Erről beszélt az mta.hu-nak adott interjúban Wim van Saarloos, a Holland Királyi Művészeti és Tudományos Akadémia (KNAW) korábbi elnöke, az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületének (EASAC) elnöke.

TOVÁBB

A tudományos kutatás és a magyar köznevelés gyakorlata között képez hidat az MTA Közoktatás-fejlesztési Kutatási Programja, amelynek 2021 és 2025 között megszületett eredményeit mutatták be a programban részt vevő kutatócsoportok vezetői és tagjai 2025. december 3-án, az Akadémia székházában tartott tudományos tanácskozáson. A konferencia programja, az előadások összefoglalói és a konferenciáról készült videófelvétel cikkünkben elérhető.

TOVÁBB

Advent idején, karácsony felé közeledve szakralitás, hagyomány és modernség találkozását élhették át a jelenlévők a Művészeti estek a Magyar Tudományos Akadémián XVI. estjén, amely az Akadémiai Klub Egyesület és az MTA közös szervezésében valósult meg 2025. december 8-án az Akadémia székházában. A 2025-ben Prima díjat és Prima közönségdíjat kapott, világhírű Pro Musica Leánykar és Cantemus Vegyeskar koncertjén, a Vdovkina Anasztaszija tűzzománcművész alkotásaiból nyílt tárlaton és a Luka Pincészet történetét és borait bemutató esten egyházi és népzenei gyökerű kórusművek, különleges képzőművészeti látásmóddal készült tűzzománc ikonok és egy borász család megindító története vezette közelebb a közönséget az ünnep lényegéhez.

TOVÁBB

A tiszteletbeli doktori cím olyan magas fokú elismerés, amellyel a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csak kivételes esetben él. Az Egyetem Szenátusa évente legfeljebb két személyt tüntethet ki ezzel a címmel. Az egyetem honlapjának hírét közlő cikkünkben a Borhy Lászlóval készített interjú is látható.

TOVÁBB

Az összegyűlt összeget az Elnökség annak a szervezetnek vagy szervezeteknek ajánlja fel, amely vagy amelyek tevékenysége a Közgyűlés által meghatározott célnak minden tekintetben megfelel, és lehetősége van a támogatásnak a kedvezményezettekhez való közvetlen eljuttatására.

TOVÁBB

A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagjának az életművével elnyert elismerést XVI. Károly Gusztáv svéd király adta át a 2025-ös Nobel-díjak átadási ünnepségén a stockholmi hangversenyteremben.

TOVÁBB

Az összeállításban a főtitkári bevezetőt követően olvashatók Pálinkás József, a Lendület Programot alapító MTA-elnök gondolatai, a Lendület Zsűri egykori és mai tagjainak méltatásai, valamint az MTA Könyvtár és Információs Központ tanulmánya a Lendület Program eredményességéről. Fő részét a 2009 és 2023 közötti Lendület-nyertesek összefoglalói alkotják. A kötetet a nyertes kutatócsoportok jegyzéke zárja 2024-ig bezárólag.

TOVÁBB

Szellemi kalandozás az Akadémia méltóságot árasztó falai között, sőt a padláson, a pincében és a székházat körülvevő városi térben is – ezt kínálja a Bicskei Éva művészettörténész, az MTA Művészeti Gyűjteményének korábbi vezetője által szerkesztett kötet, amelyet december 3-án mutattak be az MTA-n. A könyv a 2018-ban az MTA székháza átadásának 150. évfordulója alkalmából megjelent kötet kibővített és átszerkesztett kiadása.

TOVÁBB

Hogyan született meg, és mi a jelentősége a Magyar Tudományos Akadémia által koordinált Momentum MSCA Posztdoktori Ösztöndíjprogramnak? Ez is kiderül abból a kisfilmből, amelyet az MTA idei Lendület-napi rendezvényén mutattak be. A kisfilm cikkünkben megtekinthető.

TOVÁBB

Hogyan próbált a nemzetietlenítő abszolutizmussal szemben a 19. században a nemzeti nyelv védelmével és a nemzeti irodalmi politikával ellensúlyt képezni a Magyar Tudományos Akadémia? Erre a kérdésre válaszol az mta200.hu számára készített cikkében Gyáni Gábor történész, az MTA rendes tagja. Írásával folytatódik az Akadémia történetét összefoglaló sorozatunk.

TOVÁBB

A Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programja, a Lendület által támogatott 21 új kutatócsoport-vezető mutatta be kutatási programját november 28-án az MTA székházának felújított Dísztermében. A hagyományos Lendület-napi rendezvényen átadták az Akadémia újonnan alapított Lendület díját a három nyertesnek, és levetítették azt a kisfilmet is, amely a Magyar Tudományos Akadémia által koordinált Momentum MSCA Posztdoktori Ösztöndíjprogramot mutatja be. A 2009-ben alapított Lendület Program keretében az MTA eddig mintegy 45 milliárd forint támogatást nyújtott a kutatócsoportoknak.

TOVÁBB

Hogyan változik a Balaton sótartalma? Vannak-e, lesznek-e mérgező algavirágzások? Honnan jönnek a nyaralók tízezreit zavaró árvaszúnyogfelhők? Miféle idegenhonos fajok veszélyeztetik a tó élővilágát? Ilyen és ezekhez hasonló kérdésekre kaphattak választ az érdeklődők a konferencián, melyet a Sokszínű tudomány című programsorozat részeként szervezett az MTA Veszprémi Területi Bizottsága.

TOVÁBB

A Momentum MSCA Program első, kimagasló nemzetközi érdeklődést felkeltő pályázati felhívását követően a Magyar Tudományos Akadémia meghirdeti a program második pályázati felhívását a 2026 őszén kezdődő kutatási projektekre. A pályázatok benyújtásának határideje 2026. január 31.

TOVÁBB

A Magyar Tudományos Akadémia a IV. Agrártudományok Osztálya közreműködésével pályázatot hirdet középiskolás diákok számára az MTA200 évforduló ünnepi rendezvénysorozat keretében. A pályázat célja, hogy a középiskolás diákok egy rövid kisfilmen keresztül, saját szemszögükből mutassák be az agrártudományok és a mezőgazdasági gyakorlat élő kapcsolatát, különös tekintettel a fenntarthatóságra. A pályázati felhívás cikkünkben olvasható.

TOVÁBB

Egy lap a világ egyik első nyomtatott könyvéből, egy példány Hunyadi Mátyás hányatott sorsú corvinái közül, a Szózat eredeti kézirata, Petőfi és Arany csipkelődő levelezése, Radnóti Bori notesze, Kölcsey, Széchenyi és más nemzeti nagyjaink portréi: csak néhány kincs abból a gazdag gyűjteményből, amelyet a 200 éves Magyar Tudományos Akadémia most mindenki számára láthatóvá tesz megújult székházában. A 200 év kincsei című kiállításon az MTA Könyvtár és Információs Központ és az MTA Művészeti Gyűjtemény egy-egy tárlata tekinthető meg nemzeti kincseinkből.

TOVÁBB

Az erdő egyszerre érték és felelősség: a védett fajok menedéke, a közösségi élmények színtere és a gazdálkodás helye – ez volt az alapgondolata annak a tanácskozásnak, amelyet a Sokszínű tudomány című programsorozat részeként rendezett az MTA Veszprémi Területi Bizottsága.

TOVÁBB

A több mint ötezer kutató megkérdezésével végzett, Magyarországon teljesen újszerű felmérés első eredményeit Koltai Júlia szociológus, lendületes kutató, az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont kutatóprofesszora, az ELTE Társadalomtudományi Karának habilitált egyetemi docense, a Fiatal Kutatók Akadémiája tagja és Kun Bernadette az ELTE PPK Pszichológiai Intézetének habilitált egyetemi docense, a Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszék munkatársa, az FKA társelnöke foglalta össze. A kutatás nyomán láthatóvá vált feladatokról, a tudományért felelős intézmények tennivalóiról Kollár László, az Akadémia főtitkára beszélt.

TOVÁBB

A Magyar Tudományos Akadémia Dísztermében tartották november 25-én a 37. OTDK kitüntetésátadó ünnepi ülését. A hazai felsőoktatás legnagyobb múltú, egybefüggő tudományos rendezvénysorozata idén „a legek OTDK-ja” is volt: a 16 tudományterületen több mint 5100 pályamű érkezett be, a hazai és határon túli szerzők közül 360-an nyújtották be a Pro Scientia Aranyéremre pályázatukat. Az ünnepi ülésen az MTA részéről köszöntőt mondott és a kitüntetéseket átadta Freund Tamás, az Akadémia elnöke.

TOVÁBB

Európa kutatási környezete egységre törekszik, a régiók közötti megosztottság azonban mégis nyilvánvaló. Erről is beszélt Pawel Rowinski, az Európai Tudományos Akadémiák Szövetségének (ALLEA) elnöke és a Lengyel Tudományos Akadémia Geofizikai Intézetének igazgatója az mta.hu-nak a Magyar Tudományos Akadémia alapításának 200. évfordulója tiszteletére rendezett ünnepség és nemzetközi konferencia alkalmából adott interjújában.

TOVÁBB

Kollár László a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára 2025. november 25-én az Inforádió Aréna című műsorának vendége volt. Cikkünkben elérhető az interjú hangfelvétele.

TOVÁBB

Az Akadémia-alapító gróf Széchenyi István és az Akadémia székházának megépítését jelentős adománnyal támogató báró Sina Simon emléke előtt tisztelgett koszorúzással a Magyar Tudományos Akadémia. Az akadémiai ünnepséggel közel egy időben a báró Sina család Lánchídon lévő bronz címerének másolatát is felavatták az albániai Voszkopojéban, ahonnan a Sina család származott.

TOVÁBB

A Magyar Tudományos Akadémia bicentenáriumi ünnepségeinek részeként novemberben az MTA területi bizottságai folytatták a Sokszínű tudomány című rendezvénysorozatot. November 6-án tartották a „Vidéken nem csak a föld terem... Igazgyöngyök a vidéki tudományosság kagylóhéjából” című konferenciát, bemutatva az MTA területi bizottságainak történetét és ízelítőt adva az öt vidéki régió legfontosabb kutatási területeinek eredményeiből.

TOVÁBB

Január 20-ig látható a pécsi Kossuth téren az a vándorkiállítás, amelyet az MTA alapításának 200. évfordulójához kötődő országos programsorozat részeként indított útjára a Magyar Tudományos Akadémia.

TOVÁBB

Az elmúlt egy évben több jelentős változás történt a Nemzeti Kutatási Kiválósági Programban. A 2025-ös pályázati keretösszeg az előző évekhez képest a háromszorosára nőtt, a sikerarány 23%-ra emelkedett vissza, és jelentősen módosították a korábban sokat bírált bírálati folyamatot is. Domokos Pétert, a Kutatási Kiválósági Tanács (KKT) elnökét kérdeztük a stratégiai célokról, a legfontosabb eredményekről és a még előttük álló feladatokról.

TOVÁBB

Nusser Zoltán, az MTA rendes tagja, a HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) igazgatóhelyettese, a Celluláris Idegélettan Kutatócsoport vezetője két társával együtt elnyerte az Európai Kutatási Tanács (ERC) legkompetitívebb Synergy kutatási támogatását, amelyben a pályázatok kevesebb mint tizedét bírálják el pozitívan. Az agykutatók a következő években az egerek hippokampuszában végbemenő tanulási és memóriafolyamatokat, illetve az ehhez kapcsolódó molekuláris, genetikai és funkcionális változásokat fogják kutatni.

TOVÁBB

A magyar tudományos élet fejlődésének elindításáért, Magyarország és Budapest polgárosodásában játszott, két évszázados kiemelkedő szerepéért, a magyar tudományosság koordinálásáért, valamint a hazai tudomány eredményeinek nemzetközi képviseletéért Pro Urbe Budapest díjat adományozott a Fővárosi Önkormányzat a Magyar Tudományos Akadémiának. Az elismerést az MTA székházának felújított Dísztermében tartott ünnepségen Freund Tamás, az Akadémia elnöke vette át Karácsony Gergely főpolgármestertől.

TOVÁBB

Mit tudunk valójában az 1456-os nándorfehérvári győzelemről, és honnan tudjuk mindezt? Pálosfalvi Tamás középkorkutató előadásában a források eredetével, hitelességével és értelmezésével kapcsolatos kérdéseket járta körül, valamint azt is, hogyan alakították a csata és szereplőinek – köztük Újlaki Miklósnak – a képét az emlékezetpolitikai szempontok és az irodalmi, illetve filmes feldolgozások. Az előadás utáni beszélgetésen részt vett a Hunyadiról szóló filmsorozatban Újlakit alakító színész, Medveczky Balázs is.

TOVÁBB

„Multidiszciplináris összefogás élvonalbeli alapkutatási eredményekért, közvetlen társadalmi hasznosulással” címmel nemrég jelent meg a Magyar Tudomány című folyóiratban az a tanulmány, amely a Magyar Tudományos Akadémia Nemzeti Víztudományi Programjához kapcsolódó Tiszta Ivóvíz Nemzeti Kiválósági Projekt eddigi eredményeit foglalja össze. Az alább látható kisfilm pedig bemutatja a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) támogatásával, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont vezetésével végrehajtott kiválósági projekt célkitűzéseit, működését, a különféle szakterületek közös erőfeszítéseit, amelyeket az egészséges és tiszta ivóvíz hosszú távú magyarországi fenntarthatóságáért végeztek.

TOVÁBB

A közeljövő egyik legsúlyosabb egészségügyi problémájáról, a baktériumok antibiotikum-rezisztenciájáról, az ez elleni küzdelemről és a lehetséges megoldásokról beszélt Pál Csaba és Papp Balázs evolúcióbiológus az MTA idei Tudományünnep+ sorozatának november 7-i előadásán. Az előadásról készült felvétel cikkünkben megtekinthető.

TOVÁBB

A fiatalok elvándorlásának társadalmi hátterét vizsgálta a november 5-én megkezdődött Tudományünnep+ sorozat első előadásában Szabó Andrea szociológus-politológus. Az előadásról készült felvétel cikkünkben megtekinthető.

TOVÁBB

„200 év a tudás és a társadalom szolgálatában” – ez a mottója az Akadémia alapításának 200., jubileumi évében rendezett Jubileumi Tudományünnepnek, amely 2025. november 5-én ünnepélyes megnyitó keretében vette kezdetét az MTA székházának felújított Dísztermében. A programsorozatra minden érdeklődőt szeretettel vár a Magyar Tudományos Akadémia. A nyitóünnepségről készített felvétel cikkünkben megnézhető.

TOVÁBB

2025. november 3-5. között magas szintű nemzetközi ünnepségsorozat zajlott a Magyar Tudományos Akadémia 200. évfordulójának alkalmából. Partnerakadémiák és -szervezetek elnökei, tudományos tanácsok vezetői és tudománypolitikai szakértők érkeztek Budapestre, hogy megemlékezzenek erről a jelentős évfordulóról. A háromnapos nemzetközi ünnepi események margóján két együttműködési megállapodás aláírására és több kétoldalú találkozóra került sor.

TOVÁBB

1825. november 3-án ajánlotta fel gróf Széchenyi István birtokainak egyévi jövedelmét a pozsonyi országgyűlésen egy magyar tudós társaság létrehozására. Az Akadémia alapítójára, az intézmény alapítására emlékeztek az MTA vezetői vasárnap a nagycenki Széchenyi-mauzóleumban, illetve a sopronpusztai Akadémiai Emlékerdőnél. Az ünnepségsorozat hétfőn Pozsonyban folytatódott, ahol Széchenyi emléktáblájának megkoszorúzása után részt vettek a Magyar Tudományos Akadémia, a Szlovák Tudományos Akadémia, valamint a Szlovákiai Magyar Akadémiai Tanács közös konferenciáján. Kedden nemzetközi konferenciát tartottak Budapesten a világ minden részéről érkezett akadémiai elnökök részvételével. Szerdán pedig két új kiállítás nyílt meg az MTA székházában, majd megkezdődött a Jubileumi Tudományünnep programsorozata.

TOVÁBB

A Középiskolai MTA Alumni Program keretében ismét tanulmányi csapatversenyt hirdet az Akadémia. A 2025/26-os tanévben a középiskolás diákok a Reformok kora: polgári átalakulás és modern nemzetépítés Magyarországon, 1825–1867 című versenyben mérhetik össze tudásukat. A verseny apropóját az Akadémia alapításának 200 éves jubileuma adja.

TOVÁBB

Az MTA alapításának 200. évfordulójához kötődő országos programsorozat részeként vándorkiállítást indított útjára a Magyar Tudományos Akadémia. A Mozgásban a tudomány elnevezésű kiállítás szorosan kapcsolódik az Akadémia 2025 őszén meghirdetett Tudománybarát Település Mozgalmához, ezzel is törekedve arra, hogy a tudomány, az Akadémia és tudósainak szakmai munkája minél több helyi közösség számára váljon elérhetővé és átélhetővé.

TOVÁBB

2025-ben immár 28. alkalommal hirdette meg a Magyar Tudományos Akadémia a Pedagógus Kutatói Pályadíj elnyerésére irányuló pályázatát. A köznevelésben dolgozó, a tanítás mellett aktív tudományos kutatómunkát is végző pedagógusok megbecsülésére és ösztönzésére létrehozott díjat idén 13 pedagógus nyerte el. Őket köszöntötte Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2025. október 16-án, csütörtökön az MTA székházában. A nyertes pályázók névsorát és pályamunkájuk címét alábbi cikkünkben ismertetjük.

TOVÁBB

Tragikus látásmód, az abszurd iránti fogékonyság, a humor, a nyelvi játékosság, a szavak konkrét és elvont értelmének játékba hozása – így jellemzi az mta.hu számára írott összefoglalójában az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai László prózai világát életművének kiváló ismerője, Zsadányi Edit irodalomtörténész.

TOVÁBB

A kötetben a nyertes projekteket sikeresen megvalósító csoportvezetők összegzik a poszt-COVID-jelenségekkel kapcsolatos eredményeiket. A kiadványt döntéshozók, a Magyar Tudományos Akadémia Elnökségének tagjai és a nyertes pályázók kapják meg, de online olvasható cikkünkben is.

TOVÁBB

A kutatásértékelés megújítása és a mennyiségi mutatók és minőségi értékelési szempontok közötti egyensúly megteremtése állt a CoARA (Coalition for Advancing Research Assessment) Magyar Munkacsoport fórumának középpontjában, amelyet a Magyar Tudományos Akadémián tartottak. A fórum célja az volt, hogy hazai és nemzetközi példákon keresztül a kutatók és tudományszervezők közösen gondolják végig, miként lehet a jelenlegi értékelési rendszert igazságosabbá és hatékonyabbá tenni. A rendezvény az MTA és a HUN-REN Központ társrendezésében, a CoARA Boost Projekt támogatásával valósult meg.

TOVÁBB

Krasznahorkai László, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja kapta a 2025. évi irodalmi Nobel-díjat – jelentették be csütörtökön a Svéd Királyi Akadémián. Az indokolás szerint a magyar író meggyőző és látnoki életművéért kapta az elismerést, amely apokaliptikus rettegés közepette is megerősíti a művészet erejét.

TOVÁBB

A program célja a XVII. századi európai festészet és rajzművészet történetével, illetve az európai középkori, reneszánsz és barokk művészet más témaköreivel, valamint az e korok műalkotásaira irányuló műgyűjtéstörténettel foglalkozó fiatal magyar művészettörténészek külföldi kutatásainak támogatása és kutatási eredményeik megjelentetése.

TOVÁBB

Születésének 234. évfordulóján nemzetformáló tevékenységének két meghatározó eredménye, a Lánchíd és a Magyar Tudományos Akadémia szomszédságában álló szobránál tisztelegtek gróf Széchenyi István emléke előtt az Akadémia vezetői, a Széchenyi Társaság, valamint civil szervezetek, önkormányzatok, oktatási intézmények képviselői hétfőn a budapesti Széchenyi téren.

TOVÁBB

„A kerületi ülésen beszéltem; minden honfitársamat ellenségemmé tettem” – írta Széchenyi István naplójába 1825. november 3-án. Azon a napon, amikor ezt a beszédet követve többen is csatlakoztak kezdeményezéséhez, amely végül az 1827. évi 11. törvénycikkben öltött testet, Teleki József elnökletével egy 26 tagú bizottságot küldtek ki, hogy értekezzenek „a hazai nyelv művelésére fölállítandó tudós társaságról vagy magyar akadémiáról”, és dolgozzák ki intézményét és alapszabályait. Azt, hogy milyen feladatokat kellett megoldania a testületnek, Czinege Szilvia, a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Kutatóintézetének tudományos munkatársa foglalta össze az mta200.hu számára. Írásával folytatódik az MTA történetét összefoglaló sorozatunk.

TOVÁBB

A mennyezeten eddig csupán archív fotókon rövidülésben látható, de immár teljes egészében feltárt és restaurált címer, valamint az ablakok feletti félköríves falmezők, a lunetták helyreállítása volt a két leglátványosabb eredménye annak a másfél év alatt elvégzett munkának, amelynek során a 19. század végi formájában újult meg a Magyar Tudományos Akadémia székházának Díszterme. A Lővei Pál és Mikó Árpád művészettörténész akadémikusok ellenőrzésével és egyetértő jóváhagyásával végzett helyreállításról Lővei Pál beszélt az mta.hu-nak.

TOVÁBB

Kik azok a Nobel-díjas kutatók, akik magyar születési vagy magyar származási alapon kötődnek a magyarsághoz? Erre a kérdésre keresi a választ írásában Bazsa György, az MTA doktora, a Debreceni Egyetem professor emeritusa. Összeállításának célja a témában elérhető fontos információk áttekinthető rendszerezése volt.

TOVÁBB

Bollobás Enikő rendes tag 2025. június 30-án megtartotta akadémiai székfoglalóját. Az előadásról szóló, képgalériával és videóval bővített összefoglaló.

TOVÁBB

Kiemelkedő nemzetközi tudományos munkája elismeréseképp Erasmus-éremmel tüntette ki az Academia Europaea Lovász Lászlót, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnökét. A páneurópai tudományos szervezet indoklása szerint Lovász Lászlót a diszkrét matematika és a számítástechnika területén végzett úttörő munkája, az európai tudományos kultúrához való hozzájárulása tette érdemessé a rangos díjra.

TOVÁBB

A Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége 2025. június 24-ei ülésén egyhangúlag az alábbi állásfoglalást tette a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat egységének megbontásáról.

TOVÁBB