Kurd nyelv
| Kurd Kurdî / کوردی / Кöрди | |
 | |
| Kurd nyelvű területek a Közel-Keleten | |
| Beszélik | |
| Terület | Közel-Kelet |
| Beszélők száma | kb. 40 millió fő |
| Nyelvcsalád | Indoeurópai nyelvcsalád Indoiráni nyelvek Kurd nyelv |
| Írásrendszer | |
| Hivatalos állapot | |
| Hivatalos |  Irak |
| Nyelvkódok | |
| ISO 639-1 | ku |
| ISO 639-2 | kur |
| ISO 639-3 | kur |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kurdî / کوردی / Кöрди témájú médiaállományokat. | |
A kurd nyelv az indoeurópai nyelvcsalád indoiráni ágán az iráni nyelvek északnyugati csoportjába tartozik. Becslések szerint kb. 40 millió ember beszéli, akik elsősorban Törökországban, Szíriában, Irakban és Iránban laknak. Törökországban latin betűkkel, a másik három országban arab betűkkel írják. Az indoeurópai nyelvekhez hasonlóan flektáló nyelv.
Dialektusok
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Két nagyobb nyelvjárásuk a kurmanci (ejtsd:kurmandzsi) és a szoráni. A kurd nyelvet tovább nehezíti az is, hogy a Törökországban latin betűkkel, míg Irakban, Szíriában és Iránban arab betűkkel írják a nyelvet.
2013-ban a Jezidik Szellemi Tanácsa Grúziában úgy döntött, hogy újjáéleszti a sajátos jezidi írást, leginkább a kurmanci nyelvjárásban használják.
Törökországban, Szíriában, Irakban (Dohuk) városától északra és Északnyugat-Iránban a kurmanci dialektus a legelterjedtebb. Kb. 20-25 millióan beszélik.
Szoráni dialektust leginkább Nyugat-Iránban és Iraki Kurdisztánban értik meg. Kb. 6-7 millióra teszik a számukat.
A dél-kurd nyelv a kurmanci és a szoráni dialektus keveréke. Ide tartozik pl. a laki nyelv is. A Zagrosz-hegység vidékén élők beszélik. Számuk körülbelül 3 millió fő.
A zazaki nyelvet Kelet-Törökországban beszélik kb. 2-3 millióan.
A goráni dialektust Iraki Kurdisztánban és Iránban használják. Kb. 1 millióan vannak.
Ezen kívül még rengeteg dialektus van, de ezek a főbb nyelvjárások.[1]
Nyelvtan
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A főneveket a nyelv hím és nőnemű csoportba osztja, példa: xušk-a men (nőtestvérem), bera-e men (fivérem). A nőnemű főnevek általában a-ra végződnek, a hímneműek általában e-re.
Az igéknek jelen, múlt és jövő idejük van.
A melléknevek fokozhatók, és hasonulnak a főnévhez ragozásukat tekintve.[2]
Személyes névmások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Pers/Num | Kurd | Perzsa | Zazaki | Talysh | Jelentése | |||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Kurmandzsi | Szoráni | Déli | ||||||||
| E/1. | ez | min | min | man | ez | āz | én | |||
| E/2. | tu | to | tu | to | tı | tə | te | |||
| E/3. | ew | ew | ew | ū, ān | o | av | ő | |||
| T/1. | em | ême | îme | mā | ma | ama | mi | |||
| T/2. | hun | êwe | îwe | şomā | şıma | şəma | ti | |||
| T/3. | ew | ewan | ewan | işān, ānhā | ê | avon | ők | |||
| E/1. | min | min | min | man | mı(n) | mə | nekem, engem, enyém | |||
| E/2. | te | to | tu | to | to | tə | neked, téged, tiéd | |||
| E/3. | wî | ew | ew | ū, ān | ey | ay | őt, neki, övé (fiú) | |||
| E/3. | wê | ae | őt, neki, övé (lány) | |||||||
| T/1. | me | ême | îme | mā | ma | ama | minket, nekünk, miénk | |||
| T/2. | we | êwe | îwe | şomā | şıma | şəma | titeket, nektek, tiétek | |||
| T/3. | wan | ewan | ewan | işān, ānhā | inan | avon | önnek, őket, övék | |||
Kérdő névmások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Magyar | Kurmanci | Dél-kurd |
|---|---|---|
| Ki | kî | kî |
| Mi | çi | çe |
| Hogyan | çawa/çer | çiu/çûn |
| Miért | çima/çire | era |
| Hol | ku/kudê | kû |
| Mikor | kengî | kêy |
| Melyik | kîjan | kam |
| Mennyi | çend | çend |
Kurd ábécé
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A három fő írásrendszer:[3]
| Kurmanci | Cirill | Szoráni | Kiejtés |
|---|---|---|---|
| A a | А а | ئا ـا ا | á |
| B b | Б б | ب ـبـ ـب بـ | b |
| C c | Щ щ | ج ـج ـجـ جـ | dzs |
| Ç ç | Ч ч | چ ـچ ـچـ چـ | cs |
| D d | Д д | د ــد | d |
| E e | Ә ә | ە ـە ئە | e |
| Ê ê | Е е | ێ ـێ ـێـ ێـ ئێـ | é |
| F f | Ф ф | ف ـف ـفـ فـ | f |
| G g | Г г | گ ـگ ـگـ گــ | g |
| H h | Һ һ | هـ ـهـ | h |
| I i | Ь ь | ----- | i (zárt) |
| Î î | И и | ى ئى ـيـ يـ | í |
| J j | Ж ж | ژ ـژ | zs |
| K k | К к | ک ـک ـکـ کــ | k |
| L l | Л л | ل ـل ـلـ لــ | l |
| M m | М м | م ـم ـمـ مــ | m |
| N n | Н н | ن ـن ـنـ نــ | n |
| O o | О о | ۆ ـۆ ئۆ | o |
| P p | П п | پ ـپ ـپـ پــ | p |
| Q q | Ԛ ԛ | ق ـق ـقـ قــ | k (torokhang) |
| R r | Р р | ر ـر | r |
| S s | С с | س ـس ـسـ ســ | sz |
| Ş ş | Ш ш | ش ـش ـشـ شــ | s |
| T t | Т т | ت ـت ـتـ تــ | t |
| U u | Ö ö | و ـو ئو | u |
| Û û | У у | وو ـوو | û |
| V v | В в | ڤ ـڤ ـڤـ ڤـ | v |
| W w | Ԝ ԝ | و ـو | ve |
| X x | Х х | خ ـخ ـخـ خـ | kh |
| Y y | Й й | ى ئى ـيـ يـ | j |
| Z z | З з | ز ـز | z |
Kurd szókincs
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A kurd nyelv azon kevés iráni nyelvek közé tartozik, amelyek megtartották eredeti szókincsüket a nagy iszlamizáció ellenére. Az indoeurópai eredetű kurd nyelvnek gazdag szókészlete van.[4]
| Kurd | Német |
|---|---|
| bira, brader | Bruder (testvér) |
| birin | bringen (hoz) |
| nav, naw | Name (név) |
| nû, nev | neu (új) |
| şeş | sechs (hat) |
| histêrk, stêrk, stêr | Stern (csillag) |
Példamondatok
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Kurdul: Hemû mirov azad û di weqar û mafan de wekhev tên dinyayê. (Hemû - minden; mirov - ember; azad - szabad; û - és; weqar - méltóság; wekhev - egyenlő; tên - jönni, születni; dinyayê - világon)
Magyarul: Minden ember szabadnak született egyenlő jogokkal.
Kurdul: Ew xwedî hiş û şuûr in û divê li hember hev bi zihniyeteke bratiyê bilivin. (hiş - elme; û - és; divê - kell; hember - szemben; hev - együtt, egymással; bratiyê - testvéri, testvériség;)
Magyarul: Elméjük és lelkiismeretük szerint testvéri szellemben kell egymással szemben tevékenykedniük.
