Borostyánkő, Batthyány-Almássy vár. Kép forrása

A trianoni békediktátum nem csupán demográfiai, gazdasági katasztrófát jelentett a magyarság számára, hanem megfosztotta építészeti öröksége jelentős részétől is. A 106 éve aláírt szerződésre tíz épülettel emlékezünk. A rossz emlékű évforduló építészeti vonatkozásairól az Architextúrán az előző években is megemlékeztünk. 

Az ónodi vár rekonstrukciója. Kép forrása

350 éve, 1676. március 27-én született II. Rákóczi Ferenc. A jeles évforduló alkalmából a fejedelem életútját, illetve az ahhoz kapcsolódó épületeket, városokat járjuk be. A fejedelem regénybe illő életútjának bemutatását természetesen a borsi szülőkastéllyal indítottuk, majd következett Munkács vára, ahol a mindössze kilenc éves Rákóczi végigélt egy hosszúra nyúlt császári ostromot. Munkács elfoglalása után Rákóczi gyámja, I. Lipót császár a csehországi Neuhaus jezsuita gimnáziumába íratta be, majd a jövendő fejedelem Prágában folytatta tanulmányait. Esküvőjét nem máshol, mint a kölni dómban tartották 1696-ban. A friss házasok a Felvidékre, Nagysáros kastélyába költöztek. Rákóczi itt felvette a kapcsolatot felesége rokonával, XIV. Lajossal, vagyis a Napkirállyal. A felkelés szervezése kudarcba fulladt, a Habsburg-titkosszolgálat az összes levelet látta, így 1701. április 18-án letartóztatták Rákóczit és Bécsújhely várába szállították, ahol nagyapja, Zrínyi Péter is raboskodott kivégzése előtt. A későbbi fejedelem életében újabb regénybe illő fordulat következett, ugyanis sikeresen megszökött a várbörtönből és a Felvidéken keresztül Lengyelországba szökött. Végül kalandos menekülés-bujdosás után nem volt mit tenni, a Breznai nyilatkozat kiadásával megindult a Rákóczi-szabadságharc, melynek első országgyűlését Szécsényben tartották. Két évvel később, ahogy mostanában mondani szokták, már eszkalálódott a helyzet: Ónodon kimondták a Habsburg-ház trónfosztását!

Szécsény a madártávlatból, előtérben a ferences kolostor, háttérben a várkastély. Kép forrása

350 éve, 1676. március 27-én született II. Rákóczi Ferenc. A jeles évforduló alkalmából a fejedelem életútját, illetve az ahhoz kapcsolódó épületeket, városokat járjuk be. A fejedelem regénybe illő életútjának bemutatását természetesen a borsi szülőkastéllyal indítottuk, majd következett Munkács vára, ahol a mindössze kilenc éves Rákóczi végigélt egy hosszúra nyúlt császári ostromot. Munkács elfoglalása után Rákóczi gyámja, I. Lipót császár a csehországi Neuhaus jezsuita gimnáziumába íratta be, majd a jövendő fejedelem Prágában folytatta tanulmányait. Esküvőjét nem máshol, mint a kölni dómban tartották 1696-ban. A friss házasok a Felvidékre, Nagysáros kastélyába költöztek. Rákóczi itt felvette a kapcsolatot felesége rokonával, XIV. Lajossal, vagyis a Napkirállyal. A felkelés szervezése kudarcba fulladt, a Habsburg-titkosszolgálat az összes levelet látta, így 1701. április 18-án letartóztatták Rákóczit és Bécsújhely várába szállították, ahol nagyapja, Zrínyi Péter is raboskodott kivégzése előtt. A későbbi fejedelem életében újabb regénybe illő fordulat következett, ugyanis sikeresen megszökött a várbörtönből és a Felvidéken keresztül Lengyelországba szökött. Végül kalandos menekülés-bujdosás után nem volt mit tenni, a Breznai nyilatkozat kiadásával megindult a Rákóczi-szabadságharc!

Krakkó, Wawel, a lengyel királyok hagyományos székhelye. Kép forrása

350 éve, 1676. március 27-én született II. Rákóczi Ferenc. A jeles évforduló alkalmából a fejedelem életútját, illetve az ahhoz kapcsolódó épületeket, városokat járjuk be. A fejedelem regénybe illő életútjának bemutatását természetesen a borsi szülőkastéllyal indítottuk, majd következett Munkács vára, ahol a mindössze kilenc éves Rákóczi végigélt egy hosszúra nyúlt császári ostromot. Munkács elfoglalása után Rákóczi gyámja, I. Lipót császár a csehországi Neuhaus jezsuita gimnáziumába íratta be, majd a jövendő fejedelem Prágában folytatta tanulmányait. Esküvőjét nem máshol, mint a kölni dómban tartották 1696-ban. A friss házasok a Felvidékre, Nagysáros kastélyába költöztek. Rákóczi itt felvette a kapcsolatot felesége rokonával, XIV. Lajossal, vagyis a Napkirállyal. A felkelés szervezése kudarcba fulladt, a Habsburg-titkosszolgálat az összes levelet látta, így 1701. április 18-án letartóztatták Rákóczit és Bécsújhely várába szállították, ahol nagyapja, Zrínyi Péter is raboskodott kivégzése előtt. A későbbi fejedelem életében újabb regénybe illő fordulat következett, ugyanis sikeresen megszökött a várbörtönből és a Felvidéken keresztül Lengyelországba szökött!

Bécsújhely, a vár a Rákóczi-toronnyal. Kép forrása

350 éve, 1676. március 27-én született II. Rákóczi Ferenc. A jeles évforduló alkalmából a fejedelem életútját, illetve az ahhoz kapcsolódó épületeket, városokat járjuk be. A fejedelem regénybe illő életútjának bemutatását természetesen a borsi szülőkastéllyal indítottuk, majd következett Munkács vára, ahol a mindössze kilenc éves Rákóczi végigélt egy hosszúra nyúlt császári ostromot. Munkács elfoglalása után Rákóczi gyámja, I. Lipót császár a csehországi Neuhaus jezsuita gimnáziumába íratta be, majd a jövendő fejedelem Prágában folytatta tanulmányait. Esküvőjét nem máshol, mint a kölni dómban tartották 1696-ban. A friss házasok a Felvidékre, Nagysáros kastélyába költöztek. Rákóczi itt felvette a kapcsolatot felesége rokonával, XIV. Lajossal, vagyis a Napkirállyal. A felkelés szervezése kudarcba fulladt, a Habsburg-titkosszolgálat az összes levelet látta, így 1701. április 18-án letartóztatták Rákóczit és Bécsújhely várába szállították, ahol nagyapja, Zrínyi Péter is raboskodott kivégzése előtt.

A restaurált díszterem kariatidái. Kép forrása

Az Architextúra blogon immár hagyomány, hogy évente bemutatjuk az ICOMOS-díjasokat, vagyis legszínvonalasabb műemlékfelújítási munkákat.  Itt olvashatók a 2025-ös, 2023-as, a 2022-es, a 2021-es díjazottakról szóló beszámolóink. Az idei évben egyetlen díjazás történt, viszont egy rendkívül jelentős felújítás kapott elismerést!

Nagysáros, a második világháború során elpusztult Rákóczi-kastély. Kép forrása

350 éve, 1676. március 27-én született II. Rákóczi Ferenc. A jeles évforduló alkalmából a fejedelem életútját, illetve az ahhoz kapcsolódó épületeket, városokat járjuk be. A sorozat első részében természetesen a borsi szülőkastélyt mutattuk be, majd következett Munkács vára, ahol a mindössze kilenc éves Rákóczi már végigélt egy hosszúra nyúlt császári ostromot. Munkács elfoglalása után Rákóczi gyámja, I. Lipót császár a csehországi Neuhaus jezsuita gimnáziumába íratta be, majd a jövendő fejedelem Prágában folytatta tanulmányait. Esküvőjét nem máshol, mint a kölni dómban tartották 1696-ban. A friss házasok a Felvidékre, Nagysáros kastélyába költöztek.

A Citadella jelképes bontásának megkezdése 1897-ben. Kép forrása

Műemlékeink, történelmi épületeink egy része szorosan kötődik történelmünk egy-egy dicső, vagy épp a bukásban is felemelő pillanatához. Az egri, a szigetvári, munkácsi vár, vagy a Nemzeti Múzeum nemzeti emlékezetben betöltött szerepét nem is kell különösen hangsúlyozni. A Gellért-hegyi Citadella üzenete ettől teljesen eltér(t), inkább a mai Szabadság tér helyén álló hatalmas kaszárnyához, a mára már lebontott Újépülethez, Batthyány Lajos mártírhalálának helyszínéhez hasonlítható. A Citadellát a levert szabadságharc után, a Budai vár védelme mellett Pest katonai sakkban tartása céljából építették, nem csoda, hogy a kortársak gyűlölték, és később is egymást érték az átépítésére vonatkozó, vagy éppen a lebontásával számoló tervek.

A kölni dóm, Rákóczi esküvőjének helyszíne. Kép forrása

350 éve, 1676. március 27-én született II. Rákóczi Ferenc. A jeles évforduló alkalmából a fejedelem életútját, illetve az ahhoz kapcsolódó épületeket, városokat járjuk be. A sorozat első részében természetesen a borsi szülőkastélyt mutattuk be, majd következett Munkács vára, ahol a mindössze kilenc éves Rákóczi már végigélt egy hosszúra nyúlt császári ostromot. Munkács elfoglalása után Rákóczi gyámja, I. Lipót császár a csehországi Neuhaus jezsuita gimnáziumába íratta be, majd a jövendő fejedelem Prágában folytatta tanulmányait. Az Rákóczi a kor gazdag ifjainak szokását követve Itáliába, majd Franciaországba utazott felfedezőútra. Útközben, Németországban megházasodott, felesége révén XIV. Lajossal is rokonságba került. A fényes esküvőt nem máshol, mint a kölni dómban tartották.

Neuhaus (Jindřichův hradec) látképe a várral. Kép forrása

350 éve, 1676. március 27-én született II. Rákóczi Ferenc. A jeles évforduló alkalmából a fejedelem életútját, illetve az ahhoz kapcsolódó épületeket, városokat járjuk be. A sorozat első részében természetesen a borsi szülőkastélyt mutattuk be, majd következett Munkács vára, ahol a mindössze kilenc éves Rákóczi már végigélt egy hosszúra nyúlt császári ostromot. A vár elfoglalása után Bécsbe került keresztapjához és gyámjához, I. Lipót császárhoz, aki elszakította édesanyjától, és a dél-csehországi Neuhaus (Jindřichův hradec) jezsuita gimnáziumába íratta.

A vulkáni kúpon álló, a tájat messziről uraló vár. Kép forrása

„…Inség bilincsejét kerölő magyarság,
Egy Munkács várában szorult a szabadság,
Kit egy Zrínyi szívű tartott meg asszonyság,
Hol vagy s hálát nem adsz, az egész magyarság!”

(A gyermek II. Rákóczi Ferenc névnapi verse édesanyjához, Zrínyi Ilonához)

350 éve, 1676. március 27-én született II. Rákóczi Ferenc. A jeles évforduló alkalmából indított sorozatunk első részében természetesen a szülőházat, vagyis a közelmúltban újjászületett borsi kastélyt mutattuk be. Következzen a regényes életút következő állomása, a munkácsi vár!

A megújult szülőház-várkastély északnyugati bástyája. Kép forrása

Sátoraljaújhelytől alig pár kilométerre, a trianoni kényszerhatár túloldalán fekszik Borsi. A település reneszánsz várkastélya nem csupán építészetileg értékes, hanem történelmileg is: ez II. Rákóczi Ferenc szülőháza, a magyar nemzeti hagyomány egyik legértékesebb helyszíne. A vezérlő fejedelem egy véletlen folytán született itt, Zrínyi Ilona épp úton volt Munkácsról Regécre, a dinasztia pihenőkastélyába. A rendkívül jelentős épület az ezredfordulóra a végpusztulás szélére került, de 2021-re a magyar és a szlovák kormány beruházásában megmenekült. A kastély felújítását az Architextúra vlog korábbi epizódjában már bemutattuk.

Árvíztábla a Veres Pálné utcában. Kép forrása

A reformkori közemlékezetben március idusa egy természeti katasztrófa miatt rögzült: 1838-ban ekkor tarolta le a jegesár Pest városát, egyúttal nagyban meghatározva a város fejlődését. A meghatározó eseménynek ma is számos nyomát fedezhetjük fel a városban járva!

József nádor "szülőháza", a firenzei Pitti-palota. Kép forrása

A későbbi nádor kalandos úton, több véletlennek köszönhetően lett hazánk nádora, vagyis király utáni első embere. Életútjában meghatározó volt az építészet, az építészeti környezet, már csak azért is, mert élete első tizennégy évét a Toszkán Nagyhercegség fővárosában, Firenzében töltötte - ahol apja volt az uralkodó nagyherceg. De nézzük sorban ennek a lenyűgöző életútnak az építészeti állomásait!

A "hollandi láz" legszebb magyar példája a dégi kastélyparkban. Kép forrása

Az európai építészetben és kertépítészetben bizonyos időszakokban különféle, többé-kevésbé egzotikus országok tartották lázban a megrendelőket. Ez sok esetben egyidejűleg történt, a 18. században a távol-keleti, kínai építészet mellett az akkor virágkorát élő Hollandia is nagy hatást gyakorolt. A későbbiekben, főként az idegenforgalom megindulásával Svájc is megihlette az építészetet - a 19. században külön épülettípus jött létre, a svájci lak, vagy svájci villa. 

Nemesborzova, harangláb - a Skanzenben álló eredeti építmény a Mándról származó templommal. Hirado.hu/Horváth Péter Gyula

A Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum, közismert nevén a Skanzen első tájegysége 1973-ban nyílt meg. Az azóta eltelt ötvenhárom évben számtalan szemléletbeli változás történt. A Skanzen így már önmagán túlmutató múzeummá vált, nagyon sok szempontból már maga a bemutatás módszertana is alapvetően megváltozott. Következzen néhány érdekesség ezek közül!

Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum kertje. Kép forrása

Az egzotikus Távol-Kelet már a középkor, Marco Polo óta élénken foglalkozatja az európaiakat. A 18. században a barokk kertben épültek kínai és japán pagodák, többek között hazánkban is, majd az érdeklődés alábbhagyott - de a 19. század végén, főként Japán megnyitása után új erőre kapott. Ekkor már az utazás is viszonylag könnyebb volt -  igaz, a felső tízezer számára - és komoly kapcsolatok épültek ki a Monarchia, illetve Magyarország és Japán között. Ez felerősödött a két világháború között, mikor a Magyar-Japán Társaság komoly kutatásokat végzett a két nép közötti rokonság megállapítására. A társaság elnöke a volt miniszterelnök, Simonyi-Semadam Sándor volt, ami mutatja, hogy nem egy amatőr egyesületről volt szó. A távol-keleti érdeklődési, illetve divathullám így több, de kevéssé feltűnő nyomot hagyott Budapesten, ezek felfedezése igazi érdekességeket tartogat!

Miskolc, a görög templom ikonosztáza. Kép forrása

Bár hazánk hagyományosan a nyugati kereszténység  része, mindig is éltek az országban ortodox, vagyis keleti keresztények, illetve keleti katolikusok. Az ortodox liturgia legfontosabb belsőépítészeti eleme az ikonosztáz, amely a szentélyt választja el a hajóban álló hívektől. Tartalma, vagyis a képek helye és sorrendje kötött, a művészi megfogalmazás viszont szabad - hazánk legszebb, többnyire barokk stílusú ikonosztázai így egyfajta átmenetet képviselnek Kelet és Nyugat között.

A kép Budapesten készült - a Róheim-villa keleties szobája. Kép forrása

Lekerült az állványzat, ismét feltárult a barokk palota homlokzata. Kép forrása

Az Architextúra olvasói számára (is) már jól ismerős Drezda, illetve a városban zajló rekonstrukciós munkák. A háború utolsó hónapjaiban lebombázott város pusztulásáról, az újjáépítést övező vitákról rendszeresen beszámoltunk. A város minél teljesebb rekonstrukciójáért küzdő civilek a napokban újabb győzelmet arattak: elkészült az egyik legszebb barokk palota újjáépítése.

Az Igazságügyi palota Triga-szoborcsoportja. Kép forrása

Az elmúlt években, évtizedekben számos megújult műemléket adtak át, olyan együtteseket is, melyek szinte a végpusztulás szélére kerültek. A munka nem áltt meg, az idén is komoly eredmények várhatók-melyekről természetesen részletesen beszámolunk majd. De nézzük, milyen megújult épületeket látogathatunk meg idén!

A geodéziai mérőtoronyból átépített  kilátó a Csóványoson. Kép forrása

A beköszöntött téli idő különösen alkalmas arra, hogy egy-egy túra keretében tájaink régen látott havas arcában gyönyörködjünk. Alkalmasint egy kilátó tetejéről, ami építészetileg is sokszor érdekes és értékes.  Következzenek hát hazánk legszebb és legizgalmasabb kilátótornyai - és természetesen kilátásai!

Debrecen, a Nagytemplom belső tere az orgonával. Kép forrása 

Szilveszter környékén a legtöbben, ha csak egy pillanatra is, de áttekintik az épp elmúló év eseményeit. Ezúttal az Architextúrán is összefoglaljuk 2025 legérdekesebb, legizgalmasabb bejegyzéseit a Balatontól a Washingtoni Capitoliumon át Debrecenig!

A nevezetes vörsi betlehem. Kép forrása

Nyár óta tartó balatoni építészeti sorozatunkat (melyben a balatonfüredi villákat, a reformkori Füredet, a legszebb balatoni kápolnákat és legszebb vasútállomásokat, a fonyódi villasort és a legszebb barokk templomokat és a legszebb kastélyokat és a legszebb modernista és art deco nyaralókat, Földvár villáit és kikötőjét, a legszebb várakat, legszebb présházakat, a tihanyi rév későmodern épületeit, Keszthely látványosságait, a tihanyi főhercegi kastélyt és az azzal szomszédos kutatóintézetet, a somogyvári apátságot, a Folly Arborétumot, a szentendrei skanzen Balaton-felvidéki tájegységét, valamint a Tihanyi Apátságot mutattuk be) a Somogy vármegyei Vörsön zárjuk, ahol Európa legnagyobb templomi betleheme látható.

A helyreállított altemplom. Kép forrása

Balatoni építészeti kalandozásaink legutóbbi epizódjában (a korábbi részekben eddig a balatonfüredi villákat, a reformkori Füredet, a legszebb balatoni kápolnákat és legszebb vasútállomásokat, a fonyódi villasort és a legszebb barokk templomokat és a legszebb kastélyokat és a legszebb modernista és art deco nyaralókat, Földvár villáit és kikötőjét, a legszebb várakat, legszebb présházakat, a tihanyi rév későmodern épületeit, Keszthely látványosságait, a tihanyi főhercegi kastélyt és az azzal szomszédos kutatóintézetet, a somogyvári apátságot, valamint a Folly Arborétumot valamint a szentendrei skanzen Balaton-felvidéki tájegységét mutattuk be) a Tihanyi Apátság történetét, illetve felújítását mutattuk be. Folytatásként következzen az együttes legértékesebb része, az altemplom!

A Balaton felett uralkodó épületegyüttes. Kép forrása

Balatoni építészeti kalandozásunkat (melynek korábbi epizódjaiban eddig a balatonfüredi villákat, a reformkori Füredet, a legszebb balatoni kápolnákat és legszebb vasútállomásokat, a fonyódi villasort és a legszebb barokk templomokat és a legszebb kastélyokat és a legszebb modernista és art deco nyaralókat, Földvár villáit és kikötőjét, a legszebb várakat, legszebb présházakat, a tihanyi rév későmodern épületeit, Keszthely látványosságait, a tihanyi főhercegi kastélyt és az azzal szomszédos kutatóintézetet, a somogyvári apátságot, valamint a Folly Arborétumot valamint a szentendrei skanzen Balaton-felvidéki tájegységét mutattuk be) ezúttal az egyik legfontosabb és legértékesebb magyar épületegyüttesben folytatjuk!

Balaton-felvidéki falu a szentendrei skanzenben. Saját felvétel

Balatoni építészeti kalandozásunkat (melynek korábbi epizódjaiban eddig a balatonfüredi villákat, a reformkori Füredet, a legszebb balatoni kápolnákat és legszebb vasútállomásokat, a fonyódi villasort és a legszebb barokk templomokat és a legszebb kastélyokat és a legszebb modernista és art deco nyaralókat, Földvár villáit és kikötőjét, a legszebb várakat, legszebb présházakat, a tihanyi rév későmodern épületeit, Keszthely látványosságait, a tihanyi főhercegi kastélyt és az azzal szomszédos kutatóintézetet, a somogyvári apátságot, valamint a Folly Arborétumot mutattuk be) ezúttal - nem tévedés - Szentendrén folytatjuk!

A Cápa étterem az 1964-es átadást követő időszakban. Kép forrása

Kilencven éve, 1935. november 20-án született Makovecz Imre, a magyar organikus építészet meghatározó alakja, túlzás nélkül a nemzetközileg leginkább ismert magyar építész. Ennek alkalmából megszakítjuk balatoni sorozatunkat (melynek eddigi epizódjaiban eddig a balatonfüredi villákat, a reformkori Füredet, a legszebb balatoni kápolnákat és legszebb vasútállomásokat, a fonyódi villasort és a legszebb barokk templomokat és a legszebb kastélyokat és a legszebb modernista és art deco nyaralókat, Földvár villáit és kikötőjét, a legszebb várakat, legszebb présházakat, a tihanyi rév későmodern épületeit, Keszthely látványosságait, a tihanyi főhercegi kastélyt és az azzal szomszédos kutatóintézetet, a somogyvári apátságot, valamint a Folly Arborétumot mutattuk be), és utunkat a szomszédos tóparton, Velencén folytatjuk. Itt áll ugyanis Makovecz Imre első épülete, a Cápa Étterem!

Kilátás az arborétumból, háttérben a fonyódi Várhegy. Kép forrása

Egy "családi arborétum", amit immár a negyedik generáció gondoz. Csodálatos kilátás, egyedülálló növénygyűjtemény. Balatoni sétánkat (melynek korábbi epizódjaiban eddig a balatonfüredi villákat, a reformkori Füredet, a legszebb balatoni kápolnákat és legszebb vasútállomásokat, a fonyódi villasort és a legszebb barokk templomokat és a legszebb kastélyokat és a legszebb modernista és art deco nyaralókat, Földvár villáit és kikötőjét, a legszebb várakat, legszebb présházakat, a tihanyi rév későmodern épületeit, Keszthely látványosságait, a tihanyi főhercegi kastélyt és az azzal szomszédos kutatóintézetet, valamint a somogyvári apátságot mutattuk be) egy valódi polgári kertben folytatjuk!

A somogyvári apátság későközépkori állapotának rekonstrukciója. Kép forrása

A Balatontól délre, kissé távolabb - bár a tó mocsaras partja egykor ideáig elért! - romjaiban is impozáns együttes hirdeti az egykori nagyságot. Balatoni építészeti sorozatunkat (melynek korábbi epizódjaiban eddig a balatonfüredi villákat, a reformkori Füredet, a legszebb balatoni kápolnákat és legszebb vasútállomásokat, a fonyódi villasort és a legszebb barokk templomokat és a legszebb kastélyokat és a legszebb modernista és art deco nyaralókat, Földvár villáit és kikötőjét, a legszebb várakat, legszebb présházakat, a tihanyi rév későmodern épületeit, Keszthely látványosságait, a tihanyi főhercegi kastélyt és az azzal szomszédos kutatóintézetet mutattuk be), Somogyváron folytatjuk!

A Balatoni Limnológiai Intézet árkádjai, háttérben az apátság. Kép forrása

A tihanyi apátság alatt és a sorozatunk előző epizódjában bemutatott főhercegi kastély mellett szerényen, hatalmasra nőtt fák árnyékában húzódik meg egy rendkívül elegáns épületegyüttes. Ez a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, ami nem csak a két világháború közötti építészetünk jeles alkotása, de Klebelsberg Kunó életművének is kiemelkedő darabja. Balatoni építészeti sorozatunkat (melynek korábbi epizódjaiban eddig a balatonfüredi villákat, a reformkori Füredet, a legszebb balatoni kápolnákat és legszebb vasútállomásokat, a fonyódi villasort és a legszebb barokk templomokat és a legszebb kastélyokat és a legszebb modernista és art deco nyaralókat, Földvár villáit és kikötőjét, a legszebb várakat, legszebb présházakat, a tihanyi rév későmodern épületeit, Keszthely látványosságait valamint a tihanyi főhercegi kastélyt mutattuk be), itt folytatjuk!

A tóparti kastély 1986-ban. Kép forrása

Tihany - apátság, révállomás, ófalu, Belső-tó. Ezek a legismertebb látnivalók, azonban a tóparton, hatalmas parkban áll a szinte teljesen ismeretlen, hatalmas neobarokk kastély. Balatoni építészeti sorozatunkat (melynek korábbi epizódjaiban eddig a balatonfüredi villákat, a refomkori Füredet, a legszebb balatoni kápolnákat és legszebb vasútállomásokat, a fonyódi villasort és a legszebb barokk templomokat és a legszebb kastélyokat és a legszebb modernista és art deco nyaralókat, Földvár villáit és kikötőjét, a legszebb várakat, legszebb présházakat, a tihanyi rév későmodern épületeit, valamint Keszthely látványosságait mutattuk be), itt folytatjuk!

Keszthely főtere. Kép forrása

A balaton nyár már a múlté, de ennek ellenére folytatódik építészeti utazásunk a tó körül (melynek korábbi epizódjaiban eddig a balatonfüredi villákat, a refomkori Füredet, a legszebb balatoni kápolnákat és legszebb vasútállomásokat, a fonyódi villasort és a legszebb barokk templomokat és a legszebb kastélyokat és a legszebb modernista és art deco nyaralókat, Földvár villáit és kikötőjét, a legszebb várakat, legszebb présházakat, valamint a tihanyi rév későmodern épületeit mutattuk be), ezúttal a Balaton (egyik!) fővárosában!

Ikervár, Batthyány Lajos kastélya. Kép forrása

175 évvel kivégzésük után szülőházaik romokban, vagy teljesen elfeldve állnak, de emlékünk ma is eleven. Hol születtek, hol éltek a magyar történelem egyik leggyászosabb napjának tragikus sorsú, de mégsem elbukó hősei? 

A tizenhárom vértanú szülőházának felkutatása nem egyszerű feladat. Sokszor hiányosak a feljegyzések, vagy a szülőhely még a 19. században elpusztult. A későbbi lakóhelyek beazonosítása is sokszor lehetetlen, hiszen a katonatisztek állomáshelye gyakran változott, sokszor még az adott városban is több, többnyire bérelt lakásban, vagy épp a laktanya tiszti pavilonjaiban éltek. A szülő- és lakóházak változatossága nem csak a vértanúk sokszor említett nemzetiségi összetételét mutatja, hanem azt is, hogy társadalmilag milyen eltérő közegből érkeztek. Egy főnemes együtt harcolt, raboskodott, majd szenvedett vértanúságot adott esetben egy tiszttartó fiával, mindezt a magyar ügyért - korábban ez elképzelhetetlen lett volna, ez is mutatja 1848-49 nagyszerűségét. 

A tihanyi rév váróterme 1963-ban. Kép forrása

Véget ért a nyár, de balatoni építészeti sorozatunk folytatódik! A térben és időben is változatos virtuális utazásunk (melynek korábbi epizódjaiban eddig a balatonfüredi villákat, a refomkori Füredet, a legszebb balatoni kápolnákat és legszebb vasútállomásokat, a fonyódi villasort és a legszebb barokk templomokat és a legszebb kastélyokat és a legszebb modernista és art deco nyaralókat, Földvár villáit és kikötőjét, a legszebb várakat, valamint a legszebb présházakat mutattuk be) tehát ezúttal a Tihanyban és Szántódon folytatjuk!

Balatonakali, Meszleny-présház. Kép forrása

Véget ért a nyár, lassan itt a szüreti időszak! A cél tehát továbbra is  a Balaton, de már nem a parti villák és fasorok, hanem a présházak! Balatoni építészeti sorozatunkat (melynek korábbi epizódjaiban eddig a balatonfüredi villákat, a refomkori Füredet, a legszebb balatoni kápolnákat és legszebb vasútállomásokat, a fonyódi villasort és a legszebb barokk templomokat és a legszebb kastélyokat és a legszebb modernista és art deco nyaralókat, Földvár villáit és kikötőjét, valamint a legszebb várakat mutattuk be) tehát ezúttal a szőlőhegyeken folytatjuk!

A szigligeti vár madártávlatból, háttérben a fonyódi Várhegy. Kép forrása

Véget ért a nyár, de szerencsére az időjárás ideális túrázáshoz, kiránduláshoz! Tehát továbbra is irány a Balaton, pontosabban a tó körüli várhegyek. Balatoni építészeti sorozatunkat (melynek korábbi epizódjaiban eddig a balatonfüredi villákat, a refomkori Füredet, a legszebb balatoni kápolnákat és legszebb vasútállomásokat, a fonyódi villasort és a legszebb barokk templomokat és a legszebb kastélyokat és a legszebb modernista és art deco nyaralókat, valamint Földvár villáit és kikötőjét mutattuk be) tehát ezúttal a legszebb várakkal folytatjuk!

Földvár legendás platánsora. Kép forrása

A Balaton-part legszebb települése kérdésében - szerencsére - igen nehéz igazságot tenni. De egy biztos, Földvár ott van az esélyesek között. Különlegesen szép vasútállomását és egyszerre modernista és ókeresztény formákat mutató templomát már bemutattuk balatoni építészeti sorozatunkban. 

A balatonboglári plébániatemplom, háttérben a Badacsonnyal. Bődey János fotója a Templomséták a Balaton körül című könyv címlapjáról

Balatoni építészeti sorozatunkat (melynek korábbi epizódjaiban eddig a balatonfüredi villákat, a refomkori Füredet, a legszebb balatoni kápolnákat és legszebb vasútállomásokat, a fonyódi villasort és a legszebb barokk templomokat és a legszebb kastélyokat és a legszebb modernista és art deco nyaralókat jártuk be) ezúttal ismét a modernizmus jegyében folytatjuk! Következzenek a térség legszebb huszadik századi templomai!

A badacsonytomaji "Békesség" nevű nyaraló

A magyar art deco rajongói előtt bizonyára jól ismert Bolla Zoltán neve, illetve jól ismertek az általa írt, szerkesztett könyvek, amiket a rendkívül igényes vizuális arculat jellemez. Balatoni építészeti sorozatunkat (melynek korábbi epizódjaiban eddig a balatonfüredi villákat, a refomkori Füredet, a legszebb balatoni kápolnákat és legszebb vasútállomásokat, a fonyódi villasort és a legszebb barokk templomokat és a legszebb kastélyokat jártuk be) ezúttal a legszebb modernista és art deco-jellegű nyaralókkal folytatjuk. 

Csopak, Ranolder-kastély. Kép forrása

Balatoni építészeti sorozatunkat (melynek korábbi epizódjaiban eddig a balatonfüredi villákat, a refomkori Füredet, a legszebb balatoni kápolnákat és legszebb vasútállomásokat, a fonyódi villasort és a legszebb barokk templomokat jártuk be) ezúttal a kastélyokkal folytatjuk. 

Buffler Gáspár jezsuita (jobbra) és egy ismeretlen férfi alakja a vörösberényi templomban. Kép forrása

Balatoni építészeti sorozatunkat (melyben eddig a balatonfüredi villákról, a refomkori Füredről, a legszebb balatoni kápolnákról, a fonyódi villasorról írtunk) a falra festett illúziókkal, vagyis legszebb barokk falképekkel rendelkező templomokkal folytatjuk. Szerencsére a Balaton északi és déli partján is találhatunk ilyen épületeket, aminek megtekintése kiváló program lehet egy-egy esős napon. 

Az egykori Dőry-villa, a mai Astoria. Kép forrása

Balatonfüred előző posztunkban bemutatott virágzása nem ért véget a Reformkorral. Sőt, a 19. század második felétől újabb villaépítési hullám indult el a tó (egyik) fővárosában. A klasszicizmus higgadtsága után következzenek a romantikus tornyok, tetődíszek, izgalmasan tagolt homlokzatok!

A füredi Horváth-ház, az első Anna-bál színhelye. Kép forrása

Épp kétszáz éve rendezték a fent látható impozáns későbarokk házban az első Anna-bált. A bállal és a névadóval kapcsolatban több legenda és félreértés is él a köztudatban: először is a névadó nem Anna, hanem Krisztina, Szentgyörgyi Horváth Krisztina volt, akinek édesapja, a dunántúli gazdag földbirtokos, a budai Horváth-kert névadója épp nyár derekán, Anna-napon szervezett bált. Az utókor így összekeverte a bál, a névnap, illetve a lány nevét, gondolva, hogy Annának hívták. A másik legendának komoly valóságalapja van: a nemzeti hagyomány szerint Krisztina (nem Anna!) ezen az eseményen ismerkedett meg Kiss Ernővel, a későbbi aradi vértanúval. A valóságban már korábban ismerték egymást, majd 1826-ban össze is házasodtak. A Kiss-család sorsa nagyon szomorúan alakult: Krisztina rövidesen belehalt első gyermeke szülésébe, majd hamarosan a kislányuk, az ifjabb Krisztina is követte. Kiss Ernő bánatában visszatért a hadsereghez, ami későbbi sorsát is meghatározta (élettársától, Turák Annától később négy gyereke született). 

Badacsonytomaj, Szent Donát-kápolna.Kép forrása

A balatoni tájhoz, a szőlőhegyek látványához elválaszthatatlanul hozzátartoznak a kápolnák (a Szent György-hegyen álló kápolnákat az Architextúra vlogon már bemutattuk). Balatoni építészetet bemutató sorozatunkban már elkezdtük a legszebb balatoni kápolnák bemutatását. A sor szerencsére nagyon hosszú, így most következzen a folytatás!

Balatonföldvár elegáns vasútállomása az 1930-as években. Kép forrása

A vasútépítésről általánosságban elmondható, hogy alaposan átalakította egy-egy vidék arculatát. Különösen igaz ez a balatoni régióra, hiszen tulajdonképpen a vasút teremtette meg a nyaralás fogalmát. Ráadásul a déli-parti vasút kiépítése óta beszélhetünk állandó partvonalról, korábban az időről-időre megváltozó part mentén nem is nagyon voltak települések. Mindez alapvetően változott meg 1861-ben, mikor a Déli Vaspályatársaság átadta a Buda-Nagykanizsa vonalat. A Balaton ekkor vált könnyen és gyorsan elérhető úticéllá, amit kihasználva hatalmas fejlesztések követtek. Mivel a vendégek, később pedig a nyaralótulajdonosok szinte teljes egészében vasúttal érkeztek, rendkívül fontos volt a megfelelő fogadóépületek emelése. Következzen balatoni építészeti sorozatunk legújabb epizódja, a legszebb balatoni vasútállomásokkal! Bár adódna a verseny, eredményt nem hirdetünk - egyformán szép mindegyik bemutatott épület.

A Balaton talán legszebb kápolnája, háttérben a feltáruló fantasztikus kilátással. Kép forrása

A balatoni tájhoz, a szőlőhegyek látványához elválaszthatatlanul hozzátartoznak a kápolnák (a Szent György-hegyen álló kápolnákat az Architextúra vlogon már bemutattuk). A régiek kiváló érzékkel helyezték el ezeket az épületeket, a legtöbb szinte hihetetlen háttér előtt áll. Nézzük ebből a szerencsére igen hosszú sorból a legszebb és legkülönlegesebb kápolnákat, ismerteket és eldugottakat egyaránt!

Egy a fonyódi villák közül. Kép forrása

A Balaton talán legszebb villaegyüttese Fonyód-Bélatelepen, épp a Badacsonnyal szemben található - nem véletlenül, hiszen a telepítésben nagy szerepet játszott a déli parti tanúhegyről nyíló pompás kilátás. A környék fürdőélete 1860-tól, a Délivasút kiépítésétől számítódik, ennek szervezésében a környéket birtokló Zichy-család tiszttartója, Perlaky József vett részt. Ekkor még csak kisebb fürdőkabinok, szerényebb szállások sorakoztak a tóparton, mígnem 1894-ben Perlaky jóbarátja, Szaplonczay Manó Somogy vármegye tisztiorvosa úgy döntött, hogy villát építtet a fonyódi Várhegyen, sőt, egy egész villatelep kiépítését szorgalmazta. A telepet a birtokos Zichy Béláról Bélatelepnek nevezték. Ahogy más fürdő-, és villanegyed esetén is lenni szokott, társaság alakult, ami felvállalta a parcellázásokat, az építési szabályzat elkészítését, az utak, közművek kiépítését és a parkosítást. Így szinte pár év alatt létrejött egy egyedülállóan egységes villatelep, csodás kilátással.

Bourtange, az egyik leglátványosabb holland erőd. Kép forrása

A műholdképeken megfelelő "olvasás" mellett feltárul az egész történelem és várostörténet. Ezzel az ábrázolásmóddal korábban nem ismert részletességgel láthatunk mintázatokat, hadmérnöki, várostervezési újításokat, vagy éppen a legújabb folyamatokat. Az alábbiakban ebből mutatunk be néhány érdekes példát.