Ismét élenjáró FMCG vállalatok, ügynökségek, kutatók példáin keresztül nézzük meg, mire koncentrálnak ma a márkaépítők, hogy működik a branding a gyakorlatban. Az idei rendezvény fókusztémája az influencer marketing, de rengeteg más aktuális témára is kitérünk.

Ha érdekel, hogyan gondolkoznak a legjobbak, gyere el, és vigyél haza néhány inspiráló ötletet! Ezen a napon megmutatjuk a tavalyi konferencia óta eltelt időszak legjobb branding példáit. Best practice 2026!

A részletes programot szeptemberben tesszük közzé, de a jegyek már most elérhetőek a legnagyobb kedvezménnyel, Egg Fee tarifával!

A jelentkezéshez kattints ide.

A Telekomosok Fesztiválja idén 5 hét alatt 5 helyszínen, egyedi tematikával és izgalmas programokkal köti össze a tradíciókat a modern városi szubkultúrákkal, miközben népszerű fellépők pörgetik fel a hangulatot. Július 5-én Székesfehérváron, július 18-án Ópusztaszeren, július 25-én Pilisvörösváron, augusztus 1-jén Hollókőn, augusztus 8-án pedig a Hortobágyon követik egymást a rendezvények.

A fesztivál nyitó állomásán, július 5-én, Székesfehérváron az utcai sportok, a hip-hop és a rap kerül középpontba, és ellátogat a fesztiválra Szoboszlai Dominik is. A futballsztár nemcsak leleplezi a tiszteletére készült, közel 200 négyzetméteres tűzfal portrét, de átadja a streetball és panna foci bajnokság győzteseinek járó Szoboszlai-kupát is. Dominik a helyszínen dedikál egy mezt is, amelyre július 17-ig országszerte lehet licitálni, a befolyt összeget pedig a Fejér Megyei Gyermekvédelmi Központ kapja. Napközben táncbemutatók, freestyle rap csaták, este pedig Bongor és Lil 404 koncertjei fokozzák a hangulatot.

A Telekomosok Fesztiváljának további négy helyszínén a közösségteremtő rítusok és a kulturális hagyományok köré épülő interaktív zenei élmények, izgalmas digitális és szórakoztató aktivitások várják a fesztiválozókat. Többek között lesz „digitális hangfoglalás” labirintusban, Analog Balaton koncert, barangolás legendás lények nyomában, digitális tárlatvezetés és csillagles is.

„A mai világban különösen vágyunk az igazi kapcsolódásokra, a valódi jelenlétre. A Telekomosok Fesztiválján az ország 5 különböző pontján hozunk létre olyan mikroközösségeket, ahol a mindennapok digitális zajából kiszakadva felélesztjük kulturális gyökereinket és együtt sportolhatunk, zenélhetünk. Nem egy kaptafára készülő rendezvénysorozatot akartunk megalkotni, hanem egyedi rezgéseket, az együtt gördeszkázó banda zajától a hortobágyi csillagles csendjéig. Hiszünk benne, hogy a technológia segít hidat képezni a generációk között, de a valódi varázslat akkor történik, amikor letesszük a telefont, és együtt élünk át valami igazán maradandót” – mondta el Szabó Béla, a Magyar Telekom márka- és lakossági marketing kommunikációs igazgatója.

A Telekomosok Fesztiváljára bárki vásárolhat jegyet 4000 illetve 6000 forintért attól függetlenül, hogy a vállalat ügyfele-e vagy sem. A telekomos ügyfelek pedig a Magenta Momentsben aktiválható 75%-os kedvezménnyel, 1000 illetve 1500 forintos jeggyel vehetnek részt a programokon, amit a helyszínen szinte teljesen le is fogyaszthatnak. 18 éven aluliak ingyenes gyermekjeggyel, felnőtt kísérettel léphetnek be. Bővebb információ és jegyvásárlás: https://telekomspots.hu/articles/qcuv24z42ytql88fo3zhjmv0/

Az algoritmus nem gép, hanem egy tükör

Az Egyenlítő Alapítvány Etikus AI kezdeményezése a tech-világ egyik legégetőbb tabuját feszegeti: mi történik, ha az algoritmusok „rasszisták”, „szexisták” vagy egyszerűen csak átláthatatlanok? Valós veszély például a digitális diszkrimináció. Vajon érheti hátrány a nőket vagy bizonyos társadalmi csoportokat egy hitelbírálatnál csak azért, mert az AI „rossz” mintákból tanult?

Kié a felelősség? Ha egy gép hibázik és tönkreteszi egy ember karrierjét, ki megy a bíróságra? A programozó? A cégvezető? Vagy senki? S vajon miért engedjük, hogy olyan rendszerek döntsenek az életünkről, amelyeknek a működését még a fejlesztőik sem tudják pontosan megmagyarázni?

Az Egyenlítő Alapítvány Etikus AI kampányának célja, hogy párbeszédet kezdeményezzen ezekről a kérdésekről és közérthető, nem technikai nyelven mutassa be: a mesterséges intelligencia használata etikai, társadalmi és emberi kérdés, nem csupán technológiai. A kampány elindítói nemcsak elméletben beszélnek az etikáról, hanem összekötik a szilícium-völgyi tapasztalatot a magyar valósággal.

„Vezetőként felelősségemnek érzem továbbadni, hogyan alkalmazhatjuk a mesterséges intelligenciát szakszerűen, tudatosan, átlátható módon és emberi értékek mentén.” – mondta el Cseresnyés Dóra, az Etikus AI munkacsoport vezetője. – „Célunk, hogy hidat képezzünk az üzlet, a technológia és az irányítás között. Hiszem, hogy az AI jövője elsősorban emberi és etikai kérdés.”

Az Alapítvány fel kívánja mérni a magyar lakosság attitűdjét és ismereteit a mesterséges intelligencia etikus használata kapcsán, ezért elindították az Etikus AI Tudatossági és hatásvizsgálati kérdőívet, amelynek eredményeit várhatóan ősszel teszik közzé és egy konferenciát szerveznek köré.

Legyünk mi azok, akik meghatározzák a technológia kereteit, és ne hagyjuk, hogy a technológia határozzon meg minket!

Az Alapítvány várja azokat a szakembereket, akik tudásukkal, tapasztalatukkal szeretnének hozzájárulni a projekthez.

Információ: zsofia.lakatos@emeraldpr.hu

A projekt az idei Art Directors Club (ADC) Germany díjátadón kiemelkedő sikert aratott: egy arany-, egy ezüst- és négy bronzdíjat nyert, emellett három további szakmai elismerésben is részesült.

A Sea-Eye szervezet kezdeményezésére megvalósult emlékprojekt során 30. 411 percnyi csenddel emlékeztek meg azokról, akik 2014 óta a Földközi-tengeren vesztették életüket vagy tűntek el Európa felé vezető útjuk során. Az installáció célja az volt, hogy a statisztikai adatok mögött megmutassa az emberi sorsokat, és személyes, érzelmileg átélhető emlékteret hozzon létre.

A kiállításon a mozgóképes tartalom teljes technológiai kivitelezését, a kijátszás automatizálásának kialakítását, valamint a kiállításban megjelenő valamennyi mozgóképes és vizuális tartalom előállítását az Umbrella Collective végezte. A csapat a koncepciót egyedi, nagy hatású vizuális elemekre adaptálta, amelyek nemcsak a kiállítás ünnepélyes hangulatához illeszkedtek, hanem a helyszín sajátos kijelzőfelületeire optimalizálva biztosították a lehető legerősebb érzelmi hatást. A szakemberek részletesen feltérképezték a rendelkezésre álló felületeket, és a tartalmat ezekhez igazították, így a látogatói élmény minden eleme a maximális érzelmi rezonancia elérését szolgálta.

„A projekt legkülönlegesebb része az volt, hogy megtaláljuk a módját, hogy ezt a mély érzelmi tragédiát, egy gyönyörű, bensőséges és emberközpontú élménnyé formáljuk. A  legnagyobb technikai kihívást a 21 napon át folyamatosan változó tartalom közvetítése és lejátszása jelentette, hiszen egyetlen képkocka sem ismétlődött, minden egyedi tartalom volt. Ezt az Umbrella csapata sikeresen oldotta meg egy saját fejlesztésű lejátszórendszerrel, amelyet kifejezetten ehhez az installációhoz terveztünk” -– mondta Hidvégi Zoltán, az Umbrella Collective alapító-tulajdonosa.

Az elméleti tervezést szigorú helyszíni kivitelezés követte. A működési stabilitás garantálása érdekében az Umbrella Collective informatikai igazgatója személyesen utazott a helyszínre, hogy ellenőrizze a telepítést és a rendszerintegrációt. A helyszínen összeállított komplex hardver- és szoftverökoszisztéma közel 100 százalékos rendelkezésre állással működött.

Nyitó képünkön az Év Ügynöksége, a Noguchi csapata: Szántó András, Lövenberg Balázs, Szántó Balázs, Lennert Dániel, Szántó Dániel. A kép bal szélén Sztaniszláv András, az MPRSZ elnöke, jobb szélén Pantl Péter, a PREXA zsűrielnöke.

Az idei évben is a PULLMAN Budapestben ünnepeltek a PREXA nyertesei. A 2025-ös év legeredményesebb pályázója a Noguchi volt, a Fődíjat a SOS-Gyermekfalvak ’Első anyák napja’ kampánya kapta a zsűri döntése alapján.

Az év kiváló PR-szakembere díjat Varró Gabriella kapta, aki 11 éve vezeti az SOS Gyermekfalvak kommunikációját. Egyszemélyes csapatként, nulla forintos költségvetésből tervez és valósít meg országos figyelmet kiváltó kampányokat, munkáját eddig 21 hazai és nemzetközi PR-szakmai díj ismerte el. Legfontosabb eredményei közé tartozik, hogy kampányainak köszönhetően a kórházban rekedt babák ügye országos nyilvánosságot kapott, valamint kezdeményezésére bevezették az állami gondoskodásban élő gyerekek napját.

Az év fiatal szakembere díjat Nemekh Barbara vehette át. Az ACG régiós PR-vezetőjeként 15 ország kommunikációs stratégiájáért, valamint egy hétfős PR- és social media csapat irányításáért felel. Csapatával az elmúlt évben 15 díjat és 8 shortlistes helyezést ért el, szakmai eredményei között pedig szerepel két Effie finalist helyezés, a Next Gen PR World Cup 3. helyezése, valamint a Young Cannes Lions versenyen elért 2. és 3. helyezés is.

„A mostani időszak komoly kihívás mind az ügynökségeknek, mind az ügyfeleknek, hiszen az emberek médiafogyasztási szokása gyakorlatilag folyamatosan változik, valamint újabb és újabb platformok kerülnek előtérbe vagy tűnnek el. Ilyenkor még inkább szükség van ezekre a megmérettetésekre és díjakra, ez ugyanis rávilágít az újszerű, egyedi, integrált projektekre. Sok színű volt az idei mezőny, ami az ötletek és a minőség terén is megmutatkozott, de nincs hiányérzetem, és az eredmények önmagukért beszélnek, méltó helyekre kerültek az elismerések.” – mondta el Pantl Péter, a MOL Csoport kommunikációs és marketing igazgatója, a PREXA idei zsűrijének elnöke.

A Noguchi elsöprő sikerét az alábbi kampányok biztosították be: az ügynökség a McDonald’s Magyarország számára készített „Csillagos séf álmodta meg a hazai McDonald’s legújabb menüjét” és „Egy self-made sztár kedvence” című kampányaival a Storytelling kategóriában aranydíjat, a PR-vezérelt integrált kampányok között pedig ezüstdíjat kapott. Az „Egy self-made sztár kedvence” a Nemzetközi kategóriában bronzdíjat is nyert.

A Társadalmi kommunikáció kategóriában az SOS Gyermekfalvak két kampánya, „Az első anyák napja” és az „Újrarajzolt gyerekkor” kapott aranydíjat. Előbbi a Storytelling kategóriában is aranyat nyert. Ugyanebben a kategóriában ezüstdíjat kapott a Kirké Kreatív és a Mattel magyarországi képviseletének „Barbie a cukorbeteg gyermekekért” kampánya. Ezek mellett bronzdíjat szerzett a Richter Gedeon Nyrt. „Tabutémák a női egészségben”, az ELTE Informatikai Kar „A gépi érzékelés csodája – A szenzorok és ami mögöttük van”, a Grayling Hungary és a Magyar Szeszipari Szövetség és Terméktanács „Csak még 1… és máris más a helyzet”, a Well PR és a K&H Bank „K&H életrevalók program”, valamint a Magyar Suzuki, a Morpho és a BeSocial „Együtt az utakon – Az elsősegély életet menthet!” című kampánya.

A Storytelling kategóriában az aranydíjas munkák mellett ezüstdíjat kapott a SaltComm Branding & PR és a Veszprémi Főegyházmegye „Egy magyar lány, akit a Vatikánban is Magdiként emlegetnek” című kampánya, bronzdíjat pedig az ACG Reklámügynökség és a VELUX Magyarország „Mesél az Égbolt” című munkája.

Az Issue Management / Specifikus hírnévmenedzsment kategória aranydíját a HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt. és a Goodwill Communications „Nyári csúcsforgalom – célpontból kommunikációs siker” című kampánya nyerte. A Belső kommunikáció kategóriában a Groupama Biztosító és a McCann Budapest „Nem egy intranet. Egy működés. – Amikor a közösség alakítja a kommunikációt” című projektje kapott aranydíjat.

A B2B kampány és a Professzionális szolgáltató kategóriában egyaránt ezüstdíjat kapott az ACG Pro és a WHC „Dolgozásról őszintén” című munkája. A Pro bono kategóriában bronzdíjat szerzett a FERLING Kft. és a Pécsi Janus Pannonius Gimnázium „Találd meg ifjúkori önmagad! – Hogyan csináltunk kiállítást a múltból, hogy megnyerjük a jövő diákjait?” című alumni kampánya.

Az FMCG kategóriában az Open Communications és a Stühmer „Nekünk még a csillagos ég sem szab határt” című munkája aranydíjat, a Noguchi és a Dreher Sörgyárak „Gigászi tartályok a magyar sörgyártás legnagyobb beruházásában” című kampánya bronzdíjat kapott. Az Open Communications és a Stühmer „Nekünk még a csillagos ég sem szab határt” című kampánya emellett az Általános hírnévmenedzsment kategóriában is bronzdíjat nyert. A Vallásos szervezetek, egyházak, egyházi fenntartású intézmények kategóriában a SaltComm Branding & PR és a szegedi Karolina Iskola reputációépítő kampánya nyert aranydíjat.

A PR-vezérelt integrált kampányok között a Noguchi két McDonald’s-kampánya mellett bronzdíjat nyert a SaltComm Branding & PR és a Libri-Bookline „Körbeolvastuk a Földet –  2025 az olvasás éve” kampánya, a ComLab és a Haleon „A kor nem határ” című kezdeményezése, valamint a Magyar Suzuki, a Morpho és a BeSocial „Együtt az utakon – Az elsősegély életet menthet!” című kampánya.

“A beadott pályamunkák alapján látszik, hogy 2025 is kampányokban gazdag év volt. Jó látni, hogy a számunkra fontos kategóriák (storytelling, issue management, PR-vezérelt kampány) sok nevezést hoztak. Az élő zsűrizés is sokat dob a díj színvonalán és látszik, hogy a pályázók is sokat készülnek nem csak arra, hogy saját kampányaikat komplexen, de röviden be tudják mutatni, hanem másoktól is tanuljanak. Jó döntés volt visszahozni a kiváló PR szakember kategóriákat, az idén is sok értékes pályázóból választott a zsűri győzteseket.” – tette hozzá Sztaniszláv András, az MPRSZ elnöke.

A PREXA 2026 shortlistes és nyertes ezen a linken érhető el.

Támogatás a szabad alkotásban

Az Alkotótárs ösztöndíjprogram a pályafutása elején járó 2 nyertest 3-3 millió forint támogatásban részesíti, amellyel legfontosabb célja a szabad alkotás lehetőségének biztosítása.

A pályázók 2026-ban is június 30-ig nyújthatják be pályamunkájukat. A jelentkezési időszak utáni előzsűrizést követően, nyár közepén derül ki, kik kerültek shortlistre, a nyerteseket pedig a szeptemberi díjátadón jelentik be.

„Az Alkotótárs irodalmi ösztöndíjprogram hat éve indult azzal a céllal, hogy valódi lehetőséget adjon a fiatal magyar szerzőknek arra, hogy szabadon koncentrálhassanak az alkotásra. Az elmúlt években egyértelművé vált, hogy ez a támogatás kézzelfogható eredményekhez vezet: új kötetek, bemutatkozó hangok és erősebb jelenlét a kortárs irodalomban. A Mastercard számára ezért különösen fontos, hogy ezt a folyamatot továbbra is következetesen támogassuk, és évről évre teret adjunk az új történeteknek, alkotásoknak” – mondta Márkus Gergely, a Mastercard Magyarországért és Szlovéniáért felelős country managere.

Pályázni szabad!

Az első alkalommal 2021-ben meghirdetett, tehetséges fiatal írókat és költőket támogató kezdeményezés azoknak a 40. életévüket még be nem töltött alkotóknak szól, akik legalább egy, de legfeljebb két önálló kötettel rendelkeznek.

A hazai irodalmi és zenei élet kiválóságaiból álló zsűri idei tagjai Fekete Giorgio, Szabó T. Anna, Szendrői Csaba, Ott Anna, Zilahi Anna. Az általuk legjobbnak ítélt pályázók számára az elismerés így egyben fontos szakmai visszajelzés is.

Az előző 5 év eredményei 

“Az Alkotótárs-díjat idén hatodik alkalommal adjuk át: története, nyertesei és elkészült kötetei lettek a Mastercarddal indított ösztöndíjprogramnak. A kezdetektől az írói munka támogatását, új művek elkészültét helyezte a középpontba az ösztöndíjprogram, ami megerősítette, hogy hosszútávon érdemes gondolkodni az érdemi hatásban” – mondta Valuska László, a Könyves Magazin lapigazgatója. 

A díjat eddig tíz fiatal szerző vehette át: az első évben André Ferenc és Czakó Zsófia, a másodikban Vajna Ádám és Vonnák Diána, a harmadikban Kerber Balázs és Zilahi Anna, a negyedikben Mohácsi Balázs és Puskás Panni, tavaly pedig Harag Anita és Biró Zsombor Aurél lett a Mastercard – Alkotótárs ösztöndíjasa.

Az előző évek nyerteseivel kiemelten foglalkozik a konyvesmagazin.hu: interjúk, pályaképek, podcastsorozatok formájában. Az idei nyertesek a pénzdíj és a szakmai elismerés mellett szintén számíthatnak a program segítségére ismertségük növelésében és munkásságuk népszerűsítésében.

Az idei pályázati kiírás és minden további információ elérhető az ösztöndíjprogram oldalán.

A zsűri gondolatai alkotásról és pályakezdésről 

Szabó T Anna költő, író, műfordító.

„Az első könyv az persze bátorság, öröm. A második könyv nagyon nehéz, és utána talán a negyediktől már az ember kezdi biztonságban érezni magát, de az írás az olyan, hogy a papír fölött az ember nagyon egyedül van. Az életben lehetnek alkotótársai, munkatársai, harcostársai, mellette ülők. …Az én alkotótársam házi íróm is egyben. Nagy szerencsém volt, hogy kiskamasz koromtól tulajdonképpen egy íróval élek. De az, hogyha van az embernek egy bizalmasa, egy alkotótársa, egy olvasója, az nagyon-nagyon fontos. Tulajdonképpen mindennél fontosabb.”

Fekete Giorgo a Carson Coma zenekar frontembere, dalszerzője és szövegírója.

„Azt hiszem, hogy az alkotásban az önbizalom a legnehezebb kérdés, az hogy kellően jó-e az amit most én megírtam, ahhoz hogy másoknak is tetszen – például a mi esetünkben az, hogy szívesen énekelnék-e emberek a koncertjeinken. „

Szendrői Csaba  költő, dalszerző, az Elefánt zenekar frontembere és énekese.

„Az alapélményem az írással kapcsolatban az, hogy milyen jó érzés, hogy ezt a fehér színt a papíron eltüntetem, és miközben eltüntetem a fehért a papírról, aközben megszületik valami, ami az én gondolatom, és ezt mások elolvassák, és jobb esetben azt mondják, hogy hm.”

Ott Anna a Hadik Kávéház művészeti vezetője, irodalom népszerűsítő, aki könyvklubjai mellett frissen végzett irodalomterapeutáként, és irodalmi podcastot vezet a 444-en.

„Az alkotásnak nagyon kevés kritériuma van: valaki az alkotást használja arra, hogy kifejezze önmagát, vagy elmélyüljön, vagy megnyugodjon, vagy kicsekkoljon a valóságból, és azt támogatni kell.”

Zilahi Anna költő, képzőművész és a Mastercard – Alkotótárs ösztöndíj korábbi nyertese.

„Amikor megnyertem a Mastercard Alkotótársat 2023-ban, akkor már pont több éve nagyon küszködtem alkotói blokkal is, időhiánnyal is, és hát azzal a meggyőződéssel is természetesen, hogy egyáltalán író-költő vagyok-e még, hogyha négy éve nem jelent meg kötetem. Azt hiszem, hogy talán ez utóbbi volt a legnehezebb, és erre egy nagyon jó visszajelzést jelentett az, hogy megkaptam ezt az ösztöndíjat. Önmagában ez is nagyon sokat segített, de aztán az, hogy feljogosítva érezhettem magam arra, hogy ténylegesen írok Arra, hogy ténylegesen írással foglalkozzak a mindennapjaimban, és hogy ezt munkaként észlelhessem, munkaként könyvelhessem el. Ez nekem egy nagyon meghatározó élmény volt, és ebből egyébként azóta is tudok meríteni, úgyhogy ez a fajta dedikált idő az írásra, és ez a fajta szakmai visszacsatolás együtt nagyon inspiráló kombináció.”

Az MRSZ állásfoglalása leszögezi az egyesület teljes mértékű egyetértését azzal, hogy a városkép védelme, a közterületek rendezettebb használata, esztétikussá tétele, a jogszerű és átlátható működés közös érdek.

A szervezet szerint Budapest érdeke nem a működő, bevételt termelő, közérdekű kommunikációra is alkalmas és jogszerűen létrehozott közterületi médiafelületek általános felszámolása, hanem azok átlátható, arányos, szakmailag megalapozott, versenysemleges és városképi szempontból is vállalható szabályozása. A szakmai szervezet ezért azt kéri, hogy a Fővárosi Önkormányzat a rendelettervezetet jelenlegi formájában ne fogadja el, hanem a döntést megelőzően készíttessen részletes, számszerű és nyilvános hatástanulmányt, valamint folytasson érdemi szakmai egyeztetést az érintett piaci, kerületi és közlekedési szereplőkkel.

Az állásfoglalás kitér arra is, hogy a tervezet olyan mértékű változásokat eredményezhet a fővárosi közterületi reklámpiacon, a fővárosi és kerületi önkormányzati bevételekben, valamint a közlekedési vállalatok reklámhasznosítási lehetőségeiben, amelyek részletesebb szakmai, gazdasági, versenyjogi és alkotmányossági vizsgálatot indokolnak.

A Magyar Reklámszövetség felhívja a figyelmet arra, – tekintve, hogy Budapest Főváros Önkormányzata jelenleg jelentős, mintegy 110 milliárd forintos finanszírozási hiánnyal küzd,  – minden olyan szabályozási döntés, amely a főváros érdekkörébe tartozó közlekedési vállalatok, önkormányzati szereplők vagy kerületi partnerek éves bevételi lehetőségeit csökkentheti, ebben a helyzetben csak részletes gazdasági számítások alapján hozható meg felelősen.

Az OOH tagozat szakértői számításai szerint a reklámfelületekhez kapcsolódó árbevétel a közlekedési vállalatok, a közterület-hasznosítási rendszerek és a kerületi együttműködések esetében évente összességében sok száz millió forintos nagyságrendet is elérhet. A jelenlegi előterjesztésből ugyanakkor nem látható részletesen, hogy a javasolt tilalmak és korlátozások milyen bevételkiesést okozhatnak a fővárosnak, a BKV-nak, a BKK-nak, a kerületi önkormányzatoknak, illetve az érintett közszolgáltatási és piaci szereplőknek.

Az állásfoglalás kiemeli azt is, hogy az utcabútor nem azonos kizárólag az utasváróval. A jogszabályi fogalom az utasváró mellett a kioszkot, a közművelődési célú hirdetőoszlopot, valamint az információs vagy más célú berendezést is magában foglalja. Ezért az utcabútorok reklámelhelyezési és hasznosítási lehetőségeinek túl széles körű korlátozása nemcsak reklámpiaci kérdés, hanem a kerületi önkormányzatok fejlesztési, közterület-hasznosítási és lakossági tájékoztatási mozgásterét is érintheti.

A szakmai szervezet arra is felhívja a figyelmet, hogy a rendelettervezet versenysemlegességi és piacra jutási szempontból is részletes vizsgálatot igényel. A tervezet jelenlegi formájában a közterületi reklámeszközök jelentős részének elhelyezését kizárhatja vagy érdemben korlátozhatja, miközben a megmaradó lehetőségek köre a gyakorlatban szűk felülettípusokra koncentrálódhat. Az MRSZ szerint ezért szükséges vizsgálni, hogy a szabályozás nem eredményez-e indokolatlan piaci koncentrációt, illetve nem korlátozza-e aránytalanul a piacra jutást.

A Magyar Reklámszövetség álláspontja szerint a fővárosnak nem általános tiltásokban, hanem differenciált, arányos, eszköz- és szolgáltatósemleges szabályozásban kellene gondolkodnia. Ilyen szabályozás különbséget tehetne az egyes reklámeszköz-típusok, a közterülethez vagy utcabútorhoz kapcsolódó felületek, a kizárólag reklámcélú és közérdekű funkciókat is ellátó eszközök, valamint az újonnan létesítendő és a már jogszerűen működő felületek között.

Az MRSZ és OOH Tagozata ezért a rendelet elfogadása előtt az alábbi cselekvési tervet javasolja a Fővárosi Önkormányzatnak:

– készüljön részletes, számszerű, nyilvános hatástanulmány a tervezet gazdasági, önkormányzati, közlekedési vállalati, kerületi, jogi, versenyjogi és piaci következményeiről;

– legyen bemutatva a várható bevételkiesés a főváros, a BKV, a BKK, a kerületek és az érintett közszolgáltatási szereplők szintjén;

– vizsgálják meg a kerületi önkormányzatok fejlesztési és közterület-hasznosítási mozgásterére gyakorolt hatásokat;

– készüljön jogi kockázati elemzés a tervezet versenysemlegességi, piacra jutási, alkotmányossági és uniós jogi veszélyeiről;

– induljon érdemi szakmai egyeztetés az érintett piaci szereplőkkel, kerületi önkormányzatokkal és közlekedési szereplőkkel;

– a főváros dolgozzon ki differenciált, arányos, eszköz- és szolgáltatósemleges szabályozási alternatívát az általános tiltások helyett.

Photo by Tingey Injury Law Firm on Unsplash, free license

A SPAR Magyarország folyamatosan fejleszti üzlethálózatát annak érdekében, hogy korszerű, jól átlátható üzletekkel, magas színvonalú kiszolgálással és a vásárlói igényekhez igazodó megoldásokkal álljon a vevők rendelkezésére. A két budapesti fejlesztés összértéke meghaladja az 1,2 milliárd forintot, a beruházások során megújultak az üzletterek, korszerű berendezések és modern technológiák kerültek bevezetésre.

„A SPAR számára kiemelten fontos a folyamatos innováció és az üzlethálózat következetes fejlesztése. Beruházásainkkal azt a célt szolgáljuk, hogy vásárlóink minden üzletünkben korszerű környezetben, modern technológiai megoldásokkal, széles választékkal és magas színvonalú kiszolgálással találkozzanak. A mostani budapesti fejlesztések is azt mutatják, hogy hosszú távon gondolkodunk, beruházunk, és folyamatosan törekszünk a vásárlói élmény továbbfejlesztésére és a kiszolgálás színvonalának emelésére” – mondta Maczelka Márk, a SPAR Magyarország kommunikációs vezetője.

Megújult SPAR szupermarket az Örs Vezér téri SUGÁR üzletközpontban

A SPAR Magyarország 2026. június 18-án újranyitotta budapesti szupermarketét a SUGÁR üzletközpontban (1148 Budapest, Örs vezér tere 24.). A 988 négyzetméteres eladóterű üzlet több mint 890 millió forintos beruházással újult meg. A korszerűsítés során modernizálták az üzlet belső kialakítását és berendezését. Új hűtők, korszerű állványrendszerek, modern pékáru bútorok és zöldség-gyümölcs kihelyezések kerültek az eladótérbe, miközben az üzletközpont felőli homlokzat is friss megjelenést kapott.

A megújult üzletben a vásárlókat a bejáratnál friss árukínálat fogadja: a zöldség-gyümölcs részleg, a kényelmi termékek, valamint a helyben sütött pékáruk hangsúlyos szerepet kaptak az üzlettér kialakításában. A kiszolgálópulttal szemben elhelyezett csomagolt friss hús- és csemegetermékek gyors és kényelmes alternatívát kínálnak azok számára, akik nem ragaszkodnak a személyes kiszolgáláshoz a frisstermékek vásárlásakor. Az üzlet további részeibe a tejtermékek választéka vezeti tovább a vásárlókat, biztosítva az átlátható és logikus bevásárlási útvonalat. Kiemelt, jól látható helyen külön akciós zóna segíti az aktuális ajánlatok gyors áttekintését.

Teljesen megújult az üzlet külön bejárattal rendelkező SPAR toGo egysége is: a modern koncepció szerint kialakított, fiatalos megjelenésű egység frissen készített szendvicsekkel, helyben sütött pékárukkal, készételekkel, snackekkel, kávéval és egyéb italokkal várja a vásárlókat. A gyors, kényelmes étkezési megoldásokat kínáló egység ideális választás lehet azok számára, akik útközben, munkába menet vagy egy rövid bevásárlás során szeretnének gyorsan minőségi, azonnal fogyasztható termékekhez jutni.

A gyors és kényelmes fizetést három hagyományos szalagos kassza és kilenc önkiszolgáló kassza támogatja az üzlettérben, valamint két kassza a SPAR toGo területén. Az italcsomagolások visszaváltását az utcáról közvetlenül megközelíthető REpont segíti. Az autóval érkező vásárlók a bevásárlóközpont parkolóját használhatják, míg a kerékpárral érkezők számára a SUGÁR üzletközpont kerékpártárolója áll rendelkezésre. A beruházás során energiahatékony LED világítás, környezetkímélő, szén-dioxid alapú hűtéstechnológia és ajtózott hűtőberendezések kerültek telepítésre. Az áruházban 45 munkatárs dolgozik.

Megújult SPAR szupermarket az Irinyi József utcában

Június 25-én újranyitotta kapuit a SPAR Magyarország budapesti szupermarkete az Irinyi József utcában (1117 Budapest, Irinyi József utca 34.). A 368 négyzetméteres üzlet 370 millió forintos fejlesztéssel újult meg. A modernizáció célja az volt, hogy a kisebb alapterület ellenére is még komfortosabb, jól áttekinthető és a friss kínálat erősségeire építő bevásárlási környezet jöjjön létre. A beruházás során megújult az épület homlokzata és vásárlói bejárata, miközben korszerű hűtőberendezések és új állványrendszerek kerültek az üzletbe.

A bejáratnál kialakított zöldség-gyümölcs részleg közvetlen közelében kapott helyet a kényelmi termékek kínálata, valamint a pékáru terület, amelyet önkiszolgáló grill melegentartó egészít ki. A grillkínálat új elemként jelent meg az üzlet választékában, tovább bővítve a gyors és praktikus étkezési lehetőségeket. Az üzlet kompakt kialakítása ellenére jól szervezett, könnyen bejárható vásárlási útvonalat kínál, amely egyszerre támogatja a hatékony bevásárlást és a széles kínálat áttekinthetőségét. A gyors fizetést egy hagyományos szalagos kassza és négy önkiszolgáló kassza biztosítja. Az autóval érkezők számára utcai parkolási lehetőség áll rendelkezésre, míg a kerékpárral közlekedők számára biciklitároló is elérhető. A beruházás részeként itt is energiahatékony LED világítás, környezetbarát, szén-dioxid alapú hűtéstechnológia, valamint ajtózott hűtőberendezések támogatják a fenntarthatóbb működést. Az üzlet mindennapi működéséről és a vásárlók szakszerű kiszolgálásáról 14 munkatárs gondoskodik.

Az üzletek elérhetősége és nyitvatartása:

1148 Budapest, Örs vezér tere 24., SUGÁR üzletközpont

Hétfő-péntek: 06:30-21:00

Szombat: 07:00-19:00

Vasárnap: 08:00-19:00

SPAR toGo egység:

Hétfő-péntek: 07:00-18:00

Szombat: 08:00-16:00

Vasárnap: 08:00-15:00

1117 Budapest, Irinyi József utca 34.

Hétfő-péntek: 07:00-20:30

Szombat: 07:00-17:00

Vasárnap: 08:00-14:00

Dorosz Dávid volt politikus, parlamenti képviselő, budapesti főpolgármester-helyettes,
könyvet írt a klímaváltozásról, tavaly pedig megjelent az első regénye, a Mindenki lelép.
A mai műsorban a második, idén februárban megjelent thrilleréről beszélgetünk.
 
Először a tavalyi, „Mindenki lelép” című regényéről váltunk pár szót, melynek alcíme:
Thriller a mai Magyarországról. Megbeszéljük, hogy született az első regénye, mi motiválta a
megírására.
Utána rátérünk a második regényére. „A hatalom árvái” alcíme szerint „Politikai thriller a
rendszerek árnyékában.” A könyvben viszontlátjuk Ferit, a nyomozót, aki már az előző
regényben is szerepelt. A könyv helyszíne egy képzeletbeli bakonyi kisváros, Árokvár, ahol
az orosz elnök látogatását várják. Eltűnik egy intézeti fiú. A nyomozás váratlan fordulatokat
hoz, amelynek során újra összefonódik három egykori jóbarát, Feri, Lili és András sorsa.
Vidéki Magyarország, táskás emberek, kiskirályok, orosz befolyás… Rengeteg motívum
ismerős lehet azoknak, akik az elmúlt évtizedeket Magyarországon élték át.
A hatalom árvái februári megjelenése és a mai beszélgetés között volt egy választás, ami –
nagyon úgy tűnik – elsöpörte a NER-t. Beszélgetünk a thriller geneziséről: titkos
informátorok, rejtélyes találkozók, tipikus sorsok és viselkedési minták a szereplőkben…
Rendszerváltás vagy gengszterváltás?
Hogyan állt össze ez a fordulatos történet? Hogyan fogadta a két regényt a kritika és az
olvasók? Lesz-e folytatás?

A médiában dolgozók többsége nem kifejezetten optimista, ha a saját kiadója, szerkesztősége anyagi helyzetének várható alakulásáról van szó, de a vezető független online médiumok jövőjét már biztosabbnak látja a szakma. A korábbi kormányzathoz kapcsolható sajtótermékek vonatkozásában ugyanakkor az életben maradást is bravúrként értékelné a nagy többség, hiszen valószínűtlen, hogy további finanszírozást biztosítanának számukra a NER-es üzleti körök – egyebek mellett erre is rávilágítanak annak a friss kutatásnak az eredményei, amelyet Magyarország egyik vezető stratégiai kommunikációs tanácsadó vállalata, a Noguchi készített. A hazánk meghatározó médiumainál és kiadóinál dolgozó, mintegy 50 újságíró, szerkesztő, értékesítési és kiadói vezető megkérdezésén alapuló iparági felmérés szerint vegyesek a várakozások annak tekintetében, hogy a saját működést finanszírozó tételek hogyan alakulhatnak a következő egy évben. Bár tízből négyen arra számítanak, hogy az olvasóktól származó bevételek súlya nőhet, egyharmad stagnálást, egynegyed pedig némi csökkenést vár.

Visszatérnek a hirdetők, de még kivárás látszik

Szinte mindenki arra számít, hogy a korábban kormánykritikusként elkönyvelt független médiafelületekhez visszatérnek azok a versenyszférabeli hirdetők, amelyek a közelmúltban a retorzióktól tartva távol maradtak. A megmaradó kormányzati, állami vállalati hirdetések kapcsán mérsékeltebb optimizmus figyelhető meg, de az újságírók, szerkesztők fele így is valószínűnek tartja, hogy ezek elsősorban a független sajtónál landolnak majd. Ha minden jól megy, e döntések alapját nem a politikai irányultság, hanem az elérés határozza majd meg: ezt reméli a megkérdezettek kétharmada.

Nem biztos, hogy csökken a média átpolitizáltsága

A kormányváltás körüli optimizmust jelzi, hogy a megkérdezettek kétharmada arra számít, szerkesztőségének kapcsolata javulni fog az állami, kormányzati szereplőkkel. Többen kiemelték: nem azt várják, hogy a médiát „babusgassa” az új kabinet, hanem hogy az ignorálás vagy éppen megfélemlítés helyett érdemi párbeszédet folytasson a kritikus sajtóval is. A kapcsolatok javulását segítheti, hogy saját szerkesztősége esetében a válaszadók fele az átpolitizáltság csökkenését várja, ugyanakkor elgondolkodtató, hogy közel ennyien jósolnak szinten maradást vagy kisebb növekedést.

„Az elmúlt másfél évtizedben reflexszé vált, hogy »jobb csendben maradni«, vagy csak udvariasan, halkan, a háttérben jelezni a vállalat számára fontos ügyeket a döntéshozók felé. Minden jel arra mutat, hogy a következő időszakban ez a visszájára fordul. A társadalom jelentős részének megjött a hangja, megtapasztalta, hogy lehet véleménye és szabadon kifejezheti azt, hiszen áprilisban bebizonyosodott, lehet változást, eredményt elérni. A vállalatok számára ugyanakkor továbbra is kockázatos alapos felkészülés és a lehetséges buktatók számbavétele nélkül, hirtelen felindulásból vagy dacból kommunikálni – ahogy azt az elmúlt hetekben már láthattuk is néhány esetben” – mondta Szántó Balázs, a Noguchi ügyvezető partnere.

Jönnek-e új befektetők a médiapiacra?

Rendkívül vegyesek a várakozások annak kapcsán, hogy milyen tulajdonosi átrendeződések várhatók a hazai médiapiacon. Azt a többség nem tartja valószínűnek, hogy egy új, jelentős magyar befektető lépjen színre, viszont külföldi szereplő megjelenését a szűk többség már reálisnak gondolja. A meglévő tulajdonosi kör átrendeződése a független médiumok esetében nem valószínű, viszont a visszajelzések alapján a korábban kormánypárti sajtó ezt biztosan nem tudja elkerülni.

A többség arra számít, hogy növekszik, vagy legalább szinten marad a vezető független médiumok iránti közbizalom, miközben a megkérdezettek háromnegyede ezzel ellentétes folyamatokat jósol az előző kormányhoz kötődő médiumok esetében. A nagy nyertes a közmédia lehet, hiszen a válaszadók kétharmada a bizalom növekedését várja. A magyar média egészét tekintve szintén ugyanennyien vélekednek úgy, hogy nő a hírek iránti általános bizalom. A válaszadók kétharmada azt reméli, hogy az újságírók társadalmi megbecsültsége nőni fog a következő egy évben.

„A média az elmúlt két évben bizonyította, hogy a valódi újságírói munkának hatása és eredménye van, és mivel ezt a közönség is értékeli, jól felfogott érdeke, hogy folytassa a tényfeltáró, oknyomozó, hírmagyarázó munkát” – emelte ki Szántó Balázs.

Tarol az AI, nem olyan veszélyes már a Facebook

Komoly átrendeződés zajlik a hírfogyasztásban meghatározó platformoknál is, a leginkább egyértelmű trend az AI összefoglalók és a print lapok szerepét illetően látszik. Szinte mindenki arra számít, hogy a mesterséges intelligencia által összegyűjtött/generált információk súlya nőni fog, a többség szerint ráadásul jelentős mértékben, miközben a nyomtatott sajtó terén tízből nyolcan további térvesztést várnak.

A korábbi nagy mumusnak számító Facebook súlya várhatóan nem változik, míg a TikTok esetében valamivel többen vannak azok, akik e csatorna szerepének növekedésére tippelnek, mint azok, akik a stabilitásra. A Google és a hagyományos keresők esetében nagyjából ugyanannyian várják a szerepük kisebb-nagyobb erősödését, mint gyengülését, viszont az értékesítési szakemberek egyértelműen az utóbbira szavaznak. Körülbelül ugyanez vonatkozik a hírportálokra is, azzal a különbséggel, hogy esetükben a relatív többség a szerepük stabilitását jósolja. A tévék, rádiók hírfogyasztásban betöltött súlya a relatív többség véleménye alapján kisebb mértékben csökkenhet, míg a podcastoké és a streaming-platformoké növekedhet.

A Noguchi 5+1 tanácsot is megfogalmazott a kommunikációs döntéshozóknak

1. A régi térkép elavult, az újat épp most rajzolják. Légy képben, kövesd az eseményeket – vagy dolgozz olyan tanácsadóval, aki megteszi helyetted!
2. Eddig megszólalni volt kockázat, mostantól csendben maradni lesz az. Aki hallgat, hátrányba kerül, mert más határozza meg a számára fontos témák kereteit.
3. Az elérésért fizetni kell, a figyelmet el kell nyerni, a bizalmat ki kell érdemelni. A három összefügg, de nem ugyanaz, ezért döntsd el, melyiket milyen prioritással kezeled, és hogyan méred!
4. A technológia szolgálja a kommunikációt, nem fordítva. Ne az éppen menő trendre építs, az üzleti és kommunikációs céljaidból indulj ki!
5. A taktikák gyorsan változnak, az elvek nem. A csatornák, formátumok és eszközök évről évre megújulnak, az emberi motivációk viszont évezredek óta változatlanok, ezért a kommunikációs stratégiát a célokra és a közönségre építsd, a taktikát pedig kezeld rugalmasan!

+1   Becsüld meg a független médiát, ne akard megszelídíteni! Mint azt az elmúlt két évben láthattuk, övék a hitelesség, amelyet a közönség, és egyre inkább az AI-rendszerek is díjaznak.

Az ügynökség a kutatás összefoglalóját és legfontosabb javaslatait megosztja a honlapján regisztráló érdeklődőkkel.

Photo by Austin Distel on Unsplash, free license