Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Veres Andrea növényorvossal, talaj-előgazdálkodási szakmérnökkel beszélgetett az adásban. A fenntartható növénytermesztési rendszerek kutatója a gyapjúpelletet létrehozó és gyártó Agrologica Kft. társalapítójaként kifejtette: az állattartók a gyapjút nem tudják hasznosítani, noha előnyös tulajdonságokkal rendelkező alapanyagként hasznos termék készíthető belőle. A kedvező hatások közül kiemelte, hogy a gyapjú stabil fehérjekoncentrátum, amelyből mikrobiológiai úton szabadulnak fel a tápanyagok, támogatva a növények élettani folyamatait, segítve az ellenállóságukat a kórokozókkal és kártevőkkel szemben.

Aszályos időkben különösen értékes tulajdonsága, hogy jó vízmegkötő, lassú lebomlása révén pedig egyenletes tápanyagellátást biztosít. Alkalmazásában a fokozatosság nagyon fontos, mert a mű- és szerves trágya is káros lehet, ha hirtelen túltáplálja a növényeket és károsítja a talaj mikroorganizmusait. A gyapjúpellet előnye az is, hogy lebontására a kórokozók alkalmatlanok, a hasznos gombák viszont képesek – tette hozzá.

Áder János felhívta a figyelmet arra, hogy a termék javíthatja a homokos talajok vízháztartását és akár erdőtelepítésekben is segíthet, de ma még sok más talajregenerálónál drágább.

Veres Andrea azt mondta, hogy ár alapján más trágyapelletekkel nem hasonlítható össze, többek között azért, mert nem ipari állattartásból származik, tehát nem tartalmaz antibiotikumokat, hormonokat, ami fontos a növények ellenálló képességét erősítő mikroorganizmusok számára. Hozzátette, hogy a számításaik alapján nagyobb volumenű gyártásnál csökkenhetnének az előállítás költségei, de vállalati együttműködések keretében keresik a felhasználás más lehetőségeit is.

A volt államfő bízik benne, hogy a gyapjú újra keresett alapanyag lesz, hiszen évszázadokon át az volt Európa-szerte. Reméli továbbá, hogy a magyar kutatói kísérletei is eredményekre vezetnek, a gyapjú hasznosítását pedig alacsonyabb költségekkel egyre szélesebb körben lehet ösztönözni.

Áder Jánosnak, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnökének beszélgetőtársa Stverteczky Tímea volt, akivel a Planet Budapest rendezvényen találkozott, és aki fejlesztőmérnök férjével hozta létre az SSH-System családi vállalkozást.

Stverteczky Tímea elmondta, férjével néhány éve egy Waldorf-iskola kísérleti építési projektjében ismerkedtek meg a szalmával mint építőanyaggal. A tömör szigetelőanyagot préseléssel, varrással hozzák létre, a technológiában nem használnak kémiai vagy cementes kötőanyagot, a táblák testsűrűsége köbméterenként 80 kilogramm - ismertette.

Az első gyártósor két év alatt készült el, a magyar találmány felhasználható homlokzatra, födémre, tetők, padlók, válaszfalak szigetelésére is, jó hangszigetelő képessége kiemeli más szigetelőanyagokhoz képest.

Áder János felvetette, hogy Magyarországon 2 millió tonna szalma marad felhasználatlanul évente, ez a vállalkozás számításai szerint 20 ezer családi ház külső szigetelésére lenne alkalmas.

A szalmapaplan előnyei között sorolta, hogy nincs a termelés során károsanyag-kibocsátás, tartós, a ma használt anyagokhoz hasonló hőtechnikai tulajdonsággal bír.

Stverteczky Tímea elmondta, hogy a homlokzatra kerülő szalmapaplant habarcsréteg védi, a tetőbe, padlóra kerülő szigetelőt pedig égéskésletető bevonattal látják el, ezt a technológiát is ők fejlesztették ki. Ez a rágcsálókat, bogarakat, élősködőket is távol tartja, de fontos, hogy minden szigetelést mechanikusan le kell zárni, és ha megsérül, javítani kell. A nedvességtől azért nem kell tartani, mert a szalmapaplanban jól közlekedik a pára, segít megelőzni a penészesedést - tette hozzá.

Elmondta azt is, termékük középáras, szigetelésük az elmúlt három évben mintegy 120 házra került fel.

Áder János felhívta a figyelmet arra, hogy a vállalkozás rendelkezik az Európai Unió ETA építőipari minősítésével, a termék uniós piacon forgalmazható.

Elhangzott, hogy a szalmapaplanra Magyarországon kívül is van érdeklődés, például Olaszországban egy partner elkezdte az értékesítést, megrendelte az első varrógépet, két hónapja pedig ezzel szigeteltek egy nyaralót Elba szigetén. Vannak érdeklődők Romániából, Szlovákiából, Bulgáriából, Hollandiából is.

Áder Jánosnak, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnökének beszélgetőtársa Vida Ádám, a Bay Zoltán Kutatóközpont kutatásfejlesztési igazgatója volt, akivel a Planet Budapesten is bemutatott és a március végéig tartó rendezvény helyszínén, a Vasúttörténeti Parkban beszélgetett az Onli nevű anódról, amely egy lítium-ion cellákhoz használható ónalapú ötvözet, és amely 13 év kutatómunka után jutott el mostanra a gyártási fázisba.

Vida Ádám, aki egyben a fejlesztő Edortech Kft. ügyvezetője is, magyarázata szerint jelenleg az akkumulátorgyártás során az anód és katód aktív anyaggyártók által elkészített porokat a cellagyártók összekeverik ragasztókkal, oldószerekkel, és felragasztják fémfóliákra, amelyeket aztán behelyeznek az akkumulátorba. Ezeknek a fémfóliáknak a hővezetése azonban nem az igazi, ami problémát okozhat például a gyorstöltésnél, mivel a hőmenedzsmentet nem tudja kezelni majd a cellából épített rendszer, és emiatt tönkremegy idő előtt, valamint nő a tűzveszélyessége is.

A magyar technológia során azonban egy anód elektródát hoznak létre, amelyet elektrokémiával ráépítenek egy rézszalagra, ezáltal a hővezető képessége és az elektromos vezetőképessége is nagyságrendekkel nagyobb.

A gyártásnál nem használnak se ragasztót, se vegyi anyagot, a vízfelhasználás „nulla”, a felhasznált anyagok mind beszerezhetők Európából, a termék ára pedig közelít a jelenleg leggyakrabban használt grafitéhoz, annak ellenére, hogy a sokkal drágább szilícium tulajdonságait hozza – sorolta az igazgató.

További előnyként említette, hogy az Onli töltéstároló kapacitása a grafithoz viszonyítva sokkal jobb, nem kétszer annyi, nem is tízszer annyi, valahol a kettő között, adaptálhatóság szempontjából pedig kiemelte, hogy meg lehet spórolni a gyártásnál a ragasztás utáni hőkezelést a kemencékben, ami rengeteg energiát és vizet fogyaszt.

Arra a kérdésre, hogy ez a technológia az elektromos autók akkumulátorai mellett felhasználható-e majd a napelemek vagy a szélerőművek által megtermelt energia tárolásában is, Vida Ádám azt mondta, segíthet, mert a tárolókapacitás ugyanúgy jobb tud lenni, mint egy elektromos autó esetében.

Az ügyvezető beszámolt arról is, hogy az elmúlt hónapokban már elég komoly szakmai együttműködést folytattak amerikai, német, török cégekkel, még a Teslával is egyeztettek, ugyanakkor a Planet Budapesten történt bemutatkozásuk után több mint negyven további megkeresést kaptak.

Arra a kérdésre, hogy mikor válhat ebből a találmányból olyan termék, amelyet már be lehet építeni az autókban használt akkumulátorokba, Vida Ádám azt válaszolta, hogy 2027 közepén indulhat az értékesítés, 2028 végén pedig az üzemi minőségű gyártás.

A főapát - aki 2018 óta tölti be tisztségét - kiemelte: Ferenc pápa Laudato si' című első enciklikája nemcsak szociális, társadalmi kérdéseket taglal, hanem abban elhelyezi a teremtésvédelem nagy témáját is. Az egyházfő lelkiismereti kérdéssé akarja tenni mindenki számára azt, hogy felelősséggel tartozunk a Föld megőrzéséért – mondta.

Hortobágyi T. Cirill ismertette, a teremtésvédelmi keresztút alapgondolata az volt, hogy a Föld is szenved. Az út egyes állomásain a résztvevők olyan kérdéseken gondolkodnak, mint a vizek tisztasága, a légszennyezés, a környezetterhelés vagy az illegálisan lerakott hulladék okozta nehézségek.

Hozzáfűzte, a keresztúton a fenntarthatósággal, a környezetvédelemmel vagy a biodiverzitással kapcsolatos problémák bemutatása mellett rendszeresen imádkoznak. Ezek alkalmával a résztvevők saját szavaikkal próbálják megfogalmazni a közös felelősség mellett azt, hogy mit tudnak tenni a környezetért, és miben kérik a Teremtő támogatását – jegyezte meg.

Áder János kiemelte, a Pannonhalmi Főapátság az elmúlt időszakban biomassza-fűtőművet létesített, hőszivattyúkat szerzett be, és napelemes rendszert alakított ki. Ezek segítségével az apátság mérsékelni tudta környezeti lábnyomát, és komoly kibocsátáscsökkentő hatást ért el – hangsúlyozta.

A főapát az említett megoldások mellett kiemelte, hogy a bencés gimnáziumban szelektíven gyűjtik a szemetet, a vécéöblítéshez és az apátsági kertek öntözéséhez pedig nem ivó-, hanem ipari vizet használnak. Hozzátette, sörfőzdéjükben a főzéskor keletkezett meleg vizet megőrzik, és újra felhasználják az előmelegítési folyamatban.

Szerinte a legfontosabb lépés a gázról biomasszára – amely ágvégekből és vágástéri hulladékból előállított apríték - való átállás volt. Azt mondta, a váltás mögött az anyagi érdekeltség mellett a fosszilis energiától való függőség tudatos csökkentése is ott volt.

Hortobágyi T. Cirill a Pannonhalmi Főapátság könyvtárát ért kenyérbogár-fertőzésről is beszélt. Ismertette, a Kárpát-medencében eddig sem ismeretlen bogár csak akkor képes a szaporodásra, ha az átlaghőmérséklet tartósan 22 Celsius-fok fölé emelkedik.

Azt mondta, a könyvtár klasszicista épülete, amelyben nincs fűtés, sokáig tárolta a téli hideget, de az elmúlt években 22 Celsius-fok fölé nőtt a nyári hónapok hőmérséklete. Hozzátette, a takarítónők vették észre, hogy nem csupán a por ülepedik meg a polcokon: rágásmaradványokat is észleltek.

A főapát hangsúlyozta, a könyvtár fertőtlenítésekor az összes könyvet le kellett venni a polcokról és ládákba rakni, amelyekre helyben vákuumosan lezárt fóliazsákokat hegesztettek. A légmentesen lezárt zsákokba a kártevők kiirtására gázt vezettek be, a könyveknek pedig hét héten keresztül kellett így állniuk.

Szerinte a munka neheze a polcok takarítása és azok esetleges javítása után kezdődött, hiszen a zsákokból kivett könyveket egyesével kellett leporszívózni és rágásnyomokat keresve megvizsgálni. Kiemelte, mivel a problémát időben észrevették, nem történt nagy károsodás, de a legértékesebb és legrégebbi művek épségben megmaradtak, azokat olyan helyen őrzik, ahol nincs fertőzés. Megjegyezte: a könyvtár 2026 januárjától ismét várja a látogatókat.

A pannonhalmi főapát a podcastban az általa kitalált 5T-mozgalomról is beszélt. A kezdeményezésben meghatározott öt tételmondatot Áder János ismertette, ezek a következők: takarékoskodj az energiával, tudatosan vásárolj, tölts több időt a természetben, táplálkozz egészségesen és tekints magadra teremtményként, aki Isten vendége a Földön.

A szakember – aki 20 éven keresztül volt a budapesti Füvészkert igazgatója, és 2020-ban az Év Kertésze címet is elnyerte – azt mondta a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnökével folytatott beszélgetésben: manapság már nemcsak mentális, hanem közegészségügyi hatásuk is van a városi zöldfelületeknek, ugyanis az egyre gyakoribbá váló nyári forró időszakok nagyon igénybe veszik az emberi szervezetet.

Kialakultak olyan civilizációs betegségek, amelyek korábban ismeretlenek voltak, de az egyre népesebb városokban megjelentek, mint például az allergia. A növénynemesítők és genetikusok szerint az őshonos növények városi környezetben már nem állják meg a helyüket. Ezért – egyelőre még egyetemi szinten – elkezdtek dolgozni olyan növények nemesítésén, amelyek fenntarthatóvá tudják tenni az ökoszisztémát – tette hozzá.

Egy városon belül, ahol rengeteg épített dolog van, a nyári nagy melegekben elmarad a növények számára nélkülözhetetlen harmatlecsapódás. Az emberekhez hasonlóan a növények is stresszelnek, és a városban a növények stresszórái hosszabbak, mint a szántóföldön – jelezte. Ez különös jelentőséggel bír a mostani klímakrízisben – értékelt.

Ezt a növényi stresszt leginkább egy kutatólaboratóriumban lehet tanulmányozni. Ilyen kutatólaboratórium egy botanikus kert, ahol rengeteg kísérletre nyílik lehetőség. Ezek a kísérletek pedig mintául szolgálhatnak a későbbi városi növényzetkutatás számára is.

Áder János megjegyezte, ha a növények nem szűrik meg megfelelő mennyiségben a port, akkor nőni fog a légúti betegségek száma, a hőstressztől több ember kerül kórházba. Hozzátette, abban, hogy a növények tudnak-e segíteni nekünk ebben a helyzetben, a városi növényzet egészségi állapota a döntő. Ezért ökológiai fordulat előtt állunk a városi kertészetben, ugyanis ezeknek a növényeknek komoly adaptációs problémáik vannak. Azokat a növényeket keresik, amelyek alkalmasak például a porszűrésre.

Orlóci László erre azt mondta: ez mindenre kiterjedő szemléletet igényel. Ugyanis a növények a városon belül egy mesterséges társulásnak a részei. Figyelembe kell venni, hogy a városi népesség növekedésével egyre jobban terjed az allergia is – emelte ki. Egy olyan kutatócsoportot terveznek a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem keretein belül, amelyben a növénynemesítők, genetikusok megoldást keresnek a kihívásokra – közölte.

Végül a beszélgetőpartnerek egyetértettek abban, hogy egy botanikus kertnek a kutatást szolgáló haszna mellett oktatási szerepe is van. Orlóci László példaként említette, hogy a Füvészkertben tizenöt éve építettek egy gyermekkertészetet, ahol a fiatalok ültetnek, megismerik a komposztálást, felismernek különböző növényeket.

A jövő élelmiszer-ellátásának és -biztonságának alapja a vetőmag – mondta a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke Áder János volt köztársasági elnök Kék bolygó című podcastja hétfőn közzétett legújabb adásában.

Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke a – YouTube videómegosztó portálon és már a TikTokon is megjelenő – műsor elején idézett a vetőmagszövetség tavalyi közgyűlésén elhangzott egyik beszédből, miszerint „a vetőmagszektor élen jár innovációban, kutatás-fejlesztésben, fajtaválasztásban, öntözésben és technológiában”.

Takács Géza szerint az időszakos munkaerő biztosítása egyre nehezebb, mivel a vetőmagtermesztést sok ok miatt nem lehet gépesíteni, kézi munkaerőre van szükség, és ez egy "sziszifuszi munka", amelyet akár hőségben is el kell végezni – mondta, hozzátéve, hogy évente több mint száz faj több mint ezer fajtája kerül szaporításra.

Áder János a szektort érintő két legnagyobb kihívásnak a klímaváltozást és a vízválságot nevezte.

Takács Géza ezzel egyetértve kiemelte, öntözés nélkül szinte nincs vetőmagszaporítás és nem garantálható a termésbiztonság.

Az időjárás-változásokra utalva pedig azt mondta, egy vetőmag nemesítésének ideje 12-16, vagy akár 20 év is lehet, ám kérdés, „hogyan lehet felkészülni arra, milyen idő lesz öt év múlva”, vagy tíz év múlva milyen fajták állják majd meg a helyüket a szántóföldön. Éppen ezért szinkronban folynak most a nemesítések, azaz optimális, öntözött és száraz körülmények között is tesztelik a vetőmagot – tette hozzá a szakember.

Áder János érdeklődött a precíziós és a hagyományos nemesítés, valamint a GMO-technológia közötti különbségekről is.

Takács Géza elmondta, a hagyományos nemesítésnél komoly szelekciós munka folyik annak érdekében, hogy az adott fajta feleljen meg bizonyos körülményeknek. A GMO-technológiánál valamilyen cél érdekében az adott növénybe egy idegen gént ültetnek be, míg a precíziós nemesítésnél megnézik, hogy az adott tulajdonságokat egy növényben milyen gének határozzák meg, és ezen gének hatását mi erősíti vagy gyengíti, majd az adott növény génállományát átrendezik.

Arra a felvetésre, hogy az orosz-ukrán háború komoly problémát jelent az ágazatnak, Takács Géza elmondta, Oroszország egyik reakciója az ellene hozott intézkedésekre, hogy gyorsan szeretné kiépíteni a saját nemesítő ágazatát, holott eddig a cukorrépa- és a napraforgó-vetőmag szinte teljes mértékben importból érkezett az országba.

Magyarország például kukoricából évente másfél millió hektárra elég vetőmagot szállított oda, míg a napraforgó-vetőmag 60 százalékát vitte – fűzte hozzá.

Megjegyezte azt is, hogy az export elmaradása és a megmaradt vetőmag sorsa is kihívást jelent, utóbbi azért, mert ezt a vetőmagot máshová nem lehet eladni. Úgy fogalmazott, ez egy nagyon komoly mélyütés az ágazat számára. Olyan szempontból is, hogy a vetőmagok egy része nem konvertálható uniós vagy magyar piacra, ugyanis nincsenek erre a régióra regisztrálva.

Áder János – hivatkozva a szakértő korábbi kijelentéseire – a szektort érintő további problémák között említette az állami támogatások hiányát és a multinacionális cégek megjelenését.

Takács Géza arról beszélt, hogy a rendszerváltás, majd az európai uniós csatlakozás után kinyíltak a határok, és Magyarország tradíciójára építve sok multinacionális cég jött az országba, nemesítőtelepeket és vetőmagüzemeket hoztak létre; magyar szakembereket vettek fel, rengeteg pénzt költöttek.

Ezzel kellett versenyeznie a magyar ágazatnak, ám az állami finanszírozás elapadt, elfogyott a pénz, és elfogytak a szakemberek is, jelenleg két generáció hiányzik a szakmából, nincs utánpótlás és bezárják a magyar nemesítőintézeteket is - mondta el a szakember, megjegyezve, hogy a döntések hátterét nem értik.

„A 24. órában vagyunk” – fogalmazott Takács Géza, aki szerint a nemesítőintézetek fejlesztése és a szakemberek képzése még megoldást jelenthetne.

A klímaváltozás okozta kihívásokról, köztük a vízhiányról és az abból fakadó változó erdőgazdálkodásról beszélgetett Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Fodermayer Vilmossal, a Gemenc Zrt. vezérigazgató-helyettesével a Kék bolygó című podcast hétfőn közzétett legújabb adásában, amely a YouTube videómegosztó portálon és már a TikTokon is elérhető.

Az okleveles erdőmérnök és vadgazdálkodási szakmérnök elmondta, hogy az olyan vízállások, mint az idei is volt, kedvezőek a területre nézve, mert friss vízzel töltődnek fel az árterek, a rétek, és segítséget nyújt a halfajoknak is. Az ilyen vízállásokból szerinte évente két-három lenne az ideális, de a valóságban a klímaváltozás miatt ennél sokkal rapszodikusabban alakul a vízutánpótlás. Példaként említette, hogy az idei árhullám is már későn érkezett az élővilág, főként a gázlómadarak számára.

Nem ritka, hogy a vízüggyel egyeztetve a Sió-csatorna vizét is a területekre juttatják szivattyúk segítségével, így töltötték fel például idén nyáron a Tolnai-holtágat is – jelezte.

Áder János a vízhiányra kitérve felidézte, a korábbi adásban Bíró Tiborral, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének igazgatójával arról beszélgettek, hogy a Homokhátságon a Tisza esetében milyen problémát jelent a talajsüllyedés és a rétegvizek leszívása okozta szárazodás.

Fodermayer Vilmos elmondta, hogy ez a jelenség a Gemencben is fennáll; példaként említette, hogy a 2022-es aszályos év után a 90-110 éves kocsányos tölgyek kritikus száradásnak indultak több tíz hektárnyi területen. Ezeknek a fáknak a gyökérzete már nem tud megújulni és a talajvízcsökkenés után menni.

Kifejtette: az erdész szakma elindult a Balkán felé, és onnan próbálnak a Homokhátság és az alföldi fenyőszáradásos problémákra megoldást találni. Gemenc tekintetében ez egy ideig még nem jöhet szóba, de a dombvidéki vagy akár a középhegységi területeken egyértelműen ez lesz a jövő útja, ha a mostani klímamodelleket veszik alapul.

„Abban bízunk, hogy a mostani erdősítés során – ami sokkal rosszabb hidrológiai viszonyok között történik – a csemeték sokkal alkalmazkodóbbak” – fogalmazott.

Kék Bolygó - Áder János podcastja · Gemenc is megérzi a klímaváltozást #139

Fodermayer Vilmos rámutatott arra, hogy mindig voltak kritikus környezeti tényezők, amelyekhez a fafajok az évszázadok során alkalmazkodni tudtak, és hozzátette, bízik abban, hogy ez a jövőben sem lesz másként.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának docense a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnökével folytatott beszélgetésben azt mondta, 2022 óta komoly változások figyelhetők meg az Alföldön, a vegetációs időszak mintegy másfél hónappal korábbra tolódott. A telek egyre enyhébbek, a leginkább a mediterráneum teleire emlékeztetnek, ezzel párhuzamosan pedig egy csapadékmentes, hőhullámokkal tetézett hathónapos nyári időszak figyelhető meg, és ilyenkor eddig szokatlan tájképet mutat az Alföld.

Minden zöld eltűnik, szavannaszerűvé válik a táj, egy trópusi, szubtrópusi terület száraz évszakára emlékeztet - fogalmazott Jakab Gusztáv, aki több évtizede gyalog járja be a magyar pusztát.

A biológus a változás okaiként a 19. századi folyószabályozást, a szocialista mezőgazdaságot, a klímaváltozást és a helytelen talajművelést jelölte meg.

Hozzátette, az, hogy szárazság van az Alföldön, nem rendkívüli dolog, klimatikus változások mindig is jellemezték ezt a területet, de volt "egy átbillenési pont", és ma már egyértelműen jelentkezik a vízszabályozás és a vízlecsapolások hatása.

Jakab Gusztáv szerint probléma az is, hogy a klíma miatt megváltozik a gyep összetétele, "felnyílnak a gyepek", a magasabb növésű évelő füveket egyre inkább az alacsonyabb, egyéves füvek váltják fel, ami a legeltetésnél okoz problémát.

Áder János rámutatott arra, hogy a kulcskérdés a víz: az, hogy van-e elegendő víz, azzal jól gazdálkodunk-e, meg tudjuk-e őrizni a talaj vízvisszatartó képességét. Jelezte: Jakab Gusztáv és munkatársai javaslatot dolgoztak ki arra, miként lehetne ezen a helyzeten változtatni.

Jakab Gusztáv ezzel kapcsolatban kiemelte: racionalizálni kellene a tájhasználatot.

"Ami nem megy, nem kell erőltetni" - fogalmazott, utalva arra, hogy az agráriumban nem lenne szabad újra és újra olyan növényeket termeszteni, amelyeket végül nem tudnak betakarítani.

A helyszín dönti el, hogy mit lenne szabad ültetni - jelezte.

A biológus szerint a legfontosabb, hogy mérsékeljék a felgyorsuló melegedést az Alföldön, a vízvisszatartási javaslatok az ottani mikroklíma javítására szolgálnának. Úgy vélekedett, egy Békés vármegye nagyságú területet kellene - mozaikszerűen - elárasztani vízzel, hogy javuljon a helyzet.

Jakab Gusztáv beszélt arról is, hogy fel kellene számolni több mint 40 ezer kilométernyi belvízlevezető csatornahálózatot, ami óriási munka.

Áder János hozzátette: elkezdődött az a program, amelyben a gazdák felajánlják árasztásra földterületüket, így van már példa és tapasztalat is.

A volt köztársasági elnök azt mondta, a szakemberek tudására és tapasztalatára nagy szükség lesz, és reméli, hogy azok, akiknek döntést kell hozniuk és a finanszírozást kell biztosítaniuk, hasznosítani fogják ezt a tudást és a javaslatokat.

Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke a YouTube videómegosztó portálon és már a TikTokon is megjelenő podcastműsorában az űrhajósok felkészítéséről, az űripar hétköznapi felhasználásáról és Kapu Tibor űrállomáson végzett kísérleteiről beszélgetett vendégével.

Kapu Tibor elmondta: a kiválasztási folyamatot 247 űrhajósjelölt kezdte el, 14 hónap után négyen maradtak, ők újabb 14 hónapos alapkiképzésen vettek részt, majd ketten utaztak az egyesült államokbeli Houstonba, ahol még egy éves képzés, felkészülés várt rájuk.

Áder János kérdésére a magyar űrhajós arról számolt be: a felkészülés legvidámabb pillanatai azok voltak, amikor Kecskeméten, a Gripen-vadászgépes tesztrepülésnél nem találtak az űrhajósjelölt széles orra miatt megfelelő sisakot, ezért egy centimétert le kellett vágni a sisakból, hogy beleférjen. A legfélelmetesebb pedig az volt, amikor műrepülőgépet kellett „röpképtelen helyzetből” kihozni. Életveszélyes helyzetben azonban nem volt.

Kapu Tibor elmondta, hogy a felkészülését segítette egészségügyi területen a Semmelweis Egyetem, műszaki területen a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és az Óbudai Egyetem, izolációs gyakorlatoknál a Terrorelhárítási Központ, a Gripenek esetében és a szárazföldi, illetve vízi túlélő kiképzéseken a Magyar Honvédség. „Rengeteg szakember foglalkozott velünk három és fél év alatt, ami nagyon gondos kooperációt is igényelt” – tette hozzá.

Áder János beszélt arról, hogy az űrkutatás eredményei a hétköznapi életben számos területen hasznosulnak, ilyen például az élelmiszerek liofilizálása, azaz fagyasztva szárítása, amelynek során a gyümölcs elveszti súlyának 80 százalékát, de megtartja tápértékének 98 százalékát. Szintén az űripar fejlesztette ki a vezeték nélküli fejhallgatót, amelyet Neil Armstrong használt először 1969-ben, a holdraszálláskor. De ilyen fejlesztés volt a karc nélküli szemüveglencse is.

Kapu Tibor elmondta: a liofilizálás a többi között azért fontos, mert nagyon költséges minden egyes gramm, amit az űrbe kell szállítani. De a csecsemőtápszert, illetve a kezdetben az űrruhákban, de ma már a futócipőkben is használt memóriahabot is a NASA fejlesztette ki az űrhajósok számára. Az útba mart, folyadékot elvezető mélyedéseket az űrrepülőgépek leszállásához fejlesztették ki, ahogy a számítógépes egeret a NASA földi irányítóközpontja számára.

Az űrrepüléskor a négy űrhajós összesen 60-féle kísérletet végzett el, ebből 25 volt magyar, s van további 5, az űrrepüléshez kapcsolódó magyar kutatás, ami még folyamatban van – tette hozzá.
Áder János megjegyezte: sokféle, szerteágazó kísérletet végeztek, ami sokrétű felkészítést igényelt.

A magyar űrhajós kitért arra: vizsgálták a kozmikus sugárzás DNS-károsító hatásait is. Vizsgáltak viharjelenségeket, a felhők felülről látható fényjelenségeit. Van felfelé törekvő, „hidegplazmás” villám is, az úgynevezett „vörös lidérc”, ami akár 100 kilométer hosszú is lehet. S volt olyan, az okostelefonok gyorsulásérzékelőjéhez kapcsolódó kutatás, amelynek eredményei segíthetik a GPS nélküli helymeghatározást, s ez létfontosságú lehet olyan helyzetekben, ahol a GPS nem használható, például barlangi mentésnél – ismertette.

Áder Jánosnak arra a felvetésére, miként folytatódhatnak ezek a kutatások, s általában a magyar űrprogram, Kapu Tibor azt mondta: szerinte a Hunor-program egyik legnagyobb eredménye, hogy sok magyar szakembert sikerült bevonni, akiknek az ötleteit sikerült az űrkutatásba integrálni, s ennek köszönhetően nagy kihívásokat oldhattak meg, s kompetenciákat szerezhettek. Az eddigi kísérletekre alapozva pedig „rengeteg olyan ötlet képződik majd a magyar leleményes fejekben, amikre később tudunk támaszkodni” – fogalmazott.

A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnökének beszélgetőpartnere Aszódi Attila energetikai mérnök, egyetemi tanár volt. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Természettudományi Karának dékánja a műsorban kifejtette: az atomerőművi blokkok folyamatosan termelnek, évente 16 milliárd kilowattóra villamos energiát állítanak elő, ami az éves hazai villamosenergia-fogyasztás 36 százalékát adja. A villamosenergiamixben szerepet játszik még a Mátrai Erőmű 6 százalékkal, 14 százalékot biztosítanak a földgáztüzelésű gázturbinás erőművek. A naperőművek a hazai felhasználás 14-15 százalékát adják, ezek azonban 16-17 százalékos éves kihasználási tényezővel tudnak dolgozni – tette hozzá, megjegyezve: a fennmaradó részt importból elégíti ki Magyarország.

Áder János megjegyezte: egy robosztus naperőművi kapacitás sem tudja véglegesen azt a teljesítményt nyújtani, amit Paks ma stabilan a fogyasztóknak biztosít. "Magyarországon is vannak olyan hangok, amelyek azt mondják, hogy az atomerőművet be kell zárni, elég csak a nap, csak a szél. Ennek semmi realitása nincs" – fogalmazott.

Aszódi Attila felhívta a figyelmet arra: attól, hogy napközben jóval több villanyt tudunk csinálni naperőművekkel, attól még éjszaka nem lesz áram. Jelenleg a szélerőmű-kapacitás 320 megawattnyi az országban, ami nagyjából ezer megawattra bővíthető, azonban a nap- és szélerőművek kapacitása sem elégíti ki a fogyasztást - tette hozzá. A szakember szerint a "sötét szélcsend" – amikor a nap sem süt és a szél sem fúj – jelenségével is számolni kell. Magyarországon kétezer ilyen óra van a villamosenergia-rendszerben. Folyamatos egyensúlyt kell tartani a termelés és a fogyasztás között úgy, hogy az ne függjön évszaktól, napszaktól és időjárási viszonyoktól, ezért is kellenek a zsinórtermelők – emelte ki Aszódi Attila.

Áder János kitért arra, ha a napközben megtermelt felesleges áramot – amit olcsón lehet csak eladni – tárolni tudnánk, akkor nem szorulna az ország az éjszakai drága importra.

A volt köztársasági elnök a műsorban egyrészt a növekvő áramigénnyel, másrészt a zsinórtermelés biztosításával indokolta, hogy Magyarországnak szüksége van atomerőműre. Aszódi Attila egyetértett Áder Jánossal abban, hogy Paks2-re szükség van a magyar villamosenergia-rendszerben. A BME dékánja beszélt arról is, hogy meglátása alapján az idei év vége helyett leghamarabb 2033-ban indulhat el Paks2.

A nyár közepén járunk, forróság van, nő az energiaigény, hiszen szeretnénk a légkondicionálókat működtetni; egyre több energiára, áramra van szükségünk - erről beszélt Áder János volt köztársasági elnök Kék bolygó című, a YouTube videómegosztó portálon és már a TikTokon is megjelenő podcastjának hétfőn közzétett legújabb adásában.

A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke a műsorban Aszódi Attila energetikai mérnökkel, egyetemi tanárral, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Karának dékánjával beszélgetett.

Aszódi Attila kiemelte: átalakul az energiaellátásunk, egyre inkább villamos energiát használunk, más energiahordozók helyett. A fűtésnél, közlekedésnél, az ipari folyamatoknál az elmúlt egy évtizedben elektrifikáció (villamosítás) indult meg.

Rámutatott arra, hogy megváltozik az energia, a villamos energia felhasználásának struktúrája. Hosszú éveken keresztül a csúcsigény mindig télen volt, mostanra a téli és a nyári csúcsigény közötti különbség lassan elkopik. Ennek legfőbb oka a légkondicionálás - emelte ki.

A szakember hangsúlyozta: Magyarországon számos háztetőn vannak napelemek, ez csaknem 300 ezer háztartást érint. A napelemek nappal termelhetnek, éjszaka nem, ezért van jelentősége annak, hogy a fogyasztó tudja, mikor célszerű fogyasztani.

Tájékoztatása szerint Magyarországon ma több mint 7000 megawattnyi naperőmű-kapacitás van: mintegy 2700 megawatt a háztetőkre szerelt napelemekben és több mint 4000 megawatt az ipari naperőművekben. A villamosenergia-rendszernek akkor lenne jó a háztartási napenergia, ha a lehető legnagyobb részét akkor és ott használnánk fel, amikor és ahol az termelődik. Ha a légkondicionálót, a mosó- és mosogatógépet napközben használjuk - mondta.

Szólt arról is, a villamosenergia-rendszerünk úgy működik, hogy folyamatosan egyensúlyt kell tartani a termelés és a fogyasztás között, és van egy olyan bázis része, ami állandóan jelentkezik. Ez Magyarországon mintegy 3000 megawatt, így olyan termelőkkel is rendelkeznünk kell, amelyek ezt biztosítani tudják, függetlenül az évszaktól, az időjárástól és a napszaktól. Ezért nemcsak egyik vagy másik energiahordozóra, hanem energiamixre van szükség ahhoz, hogy az energiarendszerünk stabilan működjön – hangsúlyozta.

Áder János emlékeztetett a 2015-ös párizsi klímamegállapodásra, amelynek célja, hogy a földfelszíni hőmérséklet emelkedése 2 Celsius-fok alatt maradjon. Ennek egyik eszköze, hogy csökkentjük a fosszilis energiahordozók felhasználását, sokkal kevesebb szenet, olajat és lehetőség szerint földgázt használjunk.

Azt a kérdést tette fel, el lehet-e érni a párizsi klímacélokat atomenergia felhasználása nélkül, továbbá választ várt arra, hogy ez a cél csupán a nap- és szélenergia, az alternatív energiaforrások és e hálózat fejlesztésével elérhető-e.

"Atomenergia nélkül nem fog menni" – jelentette ki Aszódi Attila, hozzátéve: a fejlett világban az atomenergia adja a villamos energia mintegy 20 százalékát, és az atomenergia a legnagyobb karbonsemleges termelő ebben a rendszerben.

Az egyetemi tanár kitért arra, hogy a teljes világra vonatkozó primerenergia-felhasználási adatok alapján még mindig fosszilis bázisú a 85 százalék: szén, olaj és gáz. A trendeket nézve remény sincsen arra, hogy ebben visszaesést tapasztalhatnánk – mondta, kiemelve: folyamatosan nő a szén-dioxid-koncentráció.

"Tehát, ha nélkülöznénk ebből az energiamixből az atomenergiát, akkor reménytelen lenne a 2 fokos cél elérése" – hangsúlyozta.

Aszódi Attila utalt arra: több elemzés is azt mutatja, hogy nem tarthatók a párizsi célok atomenergia nélkül. Emlékeztetett: Dubajban, a COP28-on harminc ország aláírt egy deklarációt, amelyben azt a célt tűzték ki, hogy 2050-ig megháromszorozzuk a nukleáris kapacitásokat. Ez azt jelenti, hogy mintegy 1 millió 200 ezer megawattra kell növelni a párizsi célok teljesítéséhez.

Ehhez a mostani atomerőművek továbbüzemeltetése mellett szükség lesz még mintegy 400 ezer megawattnyi új nagyatomerőművi kapacitásra, új nagyblokkok építésére – mondta, hozzátéve: a kismoduláris reaktorok megjelenése újabb lökést adhat ennek a fejlődésnek, forradalmi változást hozhatnak abban, hogy az építési idő jelentősen csökkenjen.

Szólt az informatika villamosenergia-igényének növekedéséről is. Kiemelte: a világszintű szerverparkok működtetésének villamosenergia-igénye évente mintegy tízszerese Magyarország éves felhasználásának. Egyes becslések szerint ez az igény öt év múlva meg is duplázódhat, ennek hajtóereje a mesterséges intelligencia megjelenése az informatikában.

Áder János felidézte: április végén 60 millió ember maradt áram nélkül Portugáliában és Spanyolország nagy részén majdnem egy egész napra. Az okokról és a tanulságokról kérdezte a szakembert.

Aszódi Attila az eseményeket részletesen elemezve azt mondta: az okok sokrétűek, az összekötöttségnek nagy jelentősége van, a spanyol-portugál üzemzavarnak nemcsak politikai, hanem műszaki következményei is lesznek. Kiemelte: ez az eset felhívja a figyelmet az ellátásbiztonság fontosságára.

A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke a műsorban az Agroloop Hungary Kft. rovarfehérje előállító cég üzemcsarnokában beszélgetett Percze Rajmond társalapító-ügyvezetővel arról, hogy miként lehetne rovarfehérjék használatával a hazai és az európai élelmiszerellátási láncot takarmányoldalon fenntarthatóbbá tenni.

A cégvezető közölte, hogy ők a fekete katonalégy lárvákat haszonállatként tartják, ebből kifolyólag csak takarmányipari minősítésű anyaggal etethetik, holott az iparágnak az a célja, hogy minél alacsonyabb minőségű alapanyagokkal dolgozzon, mert a rovarok képesek gyakorlatilag minden szerves anyagot megenni és feldolgozni. Úgy vélte, az iparágnak a következő nagy lépés az lenne, ha élelmiszermaradékkal etetnék a lárvákat.

Áder János erre reagálva elmondta: Magyarországon az élelmiszer 30 százalékát kidobják, az Európai Unióban még rosszabb az arány, vagyis alapanyag lenne bőven. Rámutatott, hogy a következő cél, hogy ne csak malomipari vagy söripari mellékterméket, hanem a kidobott élelmiszert is alapanyagként hasznosítsák, így abból hulladéklerakóba kerülve nem üvegházhatású gáz, metán képződne.

A volt köztársasági elnök kiemelte, hogy erre ma a jogszabályok nem adnak lehetőséget, ezért azokat előbb vagy utóbb meg kell teremteni, ehhez egyfajta lobbizásra is szükség lesz majd az Európai Uniónál.

Percze Rajmond elmondta, hogy a fekete katonalégy egy alapvetően trópusi égövben őshonos rovar, amely az életének az első negyedében, 12-14 nap alatt beviszi a testébe az összes kalóriát, amire szüksége van az életének a további részére, ami nagyjából 45 nap. Ez adja azt a gazdasági racionalitást, hogy haszonállatként tartani, alacsony minőségű, de takarmány minősítésű anyagokkal etetni, majd feldolgozva gazdag fehérjeforrásként lehet állatokkal megetetni.

Az ügyvezető jelezte, hogy az üzemben kétmilliárd egyedet tartanak 12 napig, s naponta 120 tonna alapanyaggal etetik. A külföldről vásárolt lárvákból 12 nap után nagyjából 30 tonna élőlárva lesz, amiből naponta körülbelül 10 tonna takarmányipari alapanyagot tudnak előállítani: nyolc tonna fehérjelisztet, két tonna zsírt, a lárvák maradékából és ürülékéből pedig napi 30 tonna kiváló minőségű talajjavítót állítanak elő.

Áder János megjegyezte, hogy az Agroloopnak ezzel a technológiával "nem egy legyet, nem is két legyet, hanem öt legyet sikerül ütni egy csapásra". Először is hasznosítanak olyan élelmiszeripari melléktermékeket, amelyek feldolgozása sok esetben nincs környezetbarát módon megoldva, másodszor a rovarok segítségével prémium minőségű állati takarmányadalék készül, harmadszor talajjavító lesz a rovar üledékéből, negyedszer sokkal kevesebb energia és kevesebb víz felhasználásával történik a gyártási folyamat, mint a hagyományos takarmányok előállításakor, és ötödször nagyobb mennyiségben ki tudják majd később váltani a szóját, amit Magyarország jórészt importál – sorolta.

Percze Rajmond az utolsó ponthoz kiegészítésként megemlítette, hogy a rovariparág még nagyon fiatal, funkcionális takarmányi alapanyag, amit előállítanak és jelenleg a szója kihagyhatatlan alkotóeleme a takarmányozásnak. Azonban ha az iparág megfelelő ütemben tud nőni, akkor egyre nagyobb részét tudja az egyébként konvencionális alapanyag forrásoknak helyettesíteni – fűzte hozzá. 

Jelezte, hogy fél éve indult az üzemük és ugyan még nem érték el a 100 százalékos kapacitáskihasználást, de a következő hónapokban elérhetik. Reményét fejezte ki, hogy a kereslet még nagyobb felfutásával megindulhat a gyártás bővülése, elsősorban Magyarországon.

Áder János elmondta, a megfelelő technológiai tudás már a birtokunkban van ahhoz, hogy a fenntarthatósági fordulat megtörténjen. Felhívta a figyelmet azonban arra az ellentmondásra, hogy miközben az a cél, hogy "lejövünk a fosszilis energiahordozókról", a kormányok mind a mai napig igen jelentős mértékben támogatják a fosszilis energia felhasználását.

"2023-ban 620 milliárd dollárt fordítottak a fosszilis energiahordozók kitermelésére, felhasználására és fogyasztására. Ezzel szemben a tiszta energiára mindössze 70 milliárd dollárt, vagyis nagyjából a tizedét" - ismertette

Gyura Gábor hangsúlyozta: nehéz és hosszas az átállási folyamat, amelyben a társadalmi igazságosság kérdését sem szabad figyelmen kívül hagyni, de az egyes országok különböző lépésekkel már próbálják elősegíteni a váltást. Norvégiában például drágítják a hagyományos autók vásárlását és tartását - hozta fel példaként. A szakértő azt is elmondta, hogy a zöld átállás, és a világgazdaság fenntarthatóvá tétele óriási finanszírozási igénnyel jár, ezért az átállást segíteni kell állami szinten is.

Gyura Gábor közölte: a fenntartható gazdasági fordulathoz, a klímasemleges állapot eléréséhez kétszázezer milliárd dollárra lenne szükség 2050-ig. Ez évente az Egyesült Államok GDP-jének negyedét jelenti, ennyit kellene globálisan rászánni az átállásra - magyarázta. Hozzátette: az lenne a cél, hogy 2050-re mindenki egy energiatakarékos, víztakarékos, zöld otthonban éljen, és "tiszta" közlekedési eszközt használjon.

Ehhez a piaci hitelek mellett szükség lesz állami ösztönzőkre is - mutatott rá, megjegyezve: ma már minden banknál vannak kedvezményes zöld hitelek, amelyek révén megvalósíthatóak ezek a beruházások. Összességében lenne elég pénz a rendszerben - jelentette ki, hozzátéve: ebből a szempontból ma sokkal jobb a helyzet Magyarországon, mint öt évvel ezelőtt.

A szakértő rámutatott arra is, hogy a fenntarthatósággal kapcsolatos szabályozási keretek már kialakultak Magyarországon és az Európai Unióban is, vagyis "elég jó standard definíciók" vannak arra, hogy mikor zöld egy otthon, mikor zöld az energiatermelés. Hiányzik viszont, hogy az átálláshoz szükséges támogatások ne csak időszakosan, hanem állandóan elérhetőek legyenek - húzta alá.

Áder János azt mondta: a következő évek nagy kihívása lesz, hogy sikerül-e egy jól működő rendszert létrehozni, ehhez pedig szemléletváltásra van szükség valamennyi szereplő részéről. Szavai szerint ennek finanszírozásában az állam, a magántőke, a befektetési alapok és a magánszemélyek egyaránt szerepet kapnak.

A volt köztársasági elnök felvetette egy uniós szintű támogatási rendszer kialakításának lehetőségét is. Mint mondta, az EU-hoz újonnan csatlakozó országoknak létrehozott felzárkózási alap mintájára a zöld átálláshoz is kialakíthatnának hasonló támogatási rendszert.

Áder János hangsúlyozta, hogy a 2050-re kitűzött klímasemlegességi cél jelentős fosszilis energiafelhasználás-csökkenést tételez fel, amihez átalakítások kellenek ez energiatermelésben, a fogyasztásban, és felhasználásban is. Atomenergia felhasználása nélkül ez elérhetetlen - mutatott rá. Megjegyezte továbbá: ha csak annyit teszünk, hogy a szénerőműveket gázerőművekre cseréljük le, máris a felére csökken a kibocsátás.

Áder János fontosnak nevezte azt is, hogy a zöld energiakapacitás fejlesztésével tartson lépést a hálózatfejlesztés is, mert ha a tárolókapacitások bővítése nem a megfelelő ütemben halad, "abból bajok származhatnak."

Gyura Gábor a zöld átállás és a fejlesztések kapcsán hangsúlyozta, hogy Magyarország Kelet-Közép-Európában az élmezőnyben, összeurópai szinten pedig a középmezőnyben helyezkedik el. Örvendetesnek nevezte, hogy a zöld hitelek aránya itthon gyorsan növekszik.

A beszélgetésben a felek rámutattak arra is, hogy a GDP mint mutatószám egyre több közgazdász szerint nem alkalmas a teljes gazdasági környezet leírására, mivel ez a számítási mód nem veszi figyelembe a gazdasági tevékenység környezeti vagy társadalmi hatását. Ennek kapcsán Áder János jelezte: már készült javaslat arra, mi lehet az új mutató, amellyel kiegészíthetnék, idővel akár helyettesíthetnék is a GDP-t.

A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke felidézte: az italos üvegek, PET-palackok és alumínium dobozok visszaváltási rendszerét egy éve vezették be. Emlékeztetett rá, hogy az EU kötelezi a tagországokat – így Magyarországot is – a hulladékok minél nagyobb arányú feldolgozására, újrahasznosítására. Így például tíz éven belül a kommunális hulladék 65 százalékát már újra kell hasznosítani - hívta fel a figyelmet.

Pethő Zsolt elmondta: várakozásokon felüli volt az emberek részéről az új rendszer fogadtatása, hiszen az említett csomagolóanyagok esetében napi 6-7 millió, ünnepek után napi több mint 10 millió darabot váltanak vissza. Az eddigi tapasztalatok szerint ötből négy csomagolóanyagot visznek vissza. A PET-palackok esetében pedig kilencven százalékon felüli a visszagyűjtési arány – fűzte hozzá.

A kezdeti fennakadások mára nagyrészt elmúltak, s a rendelkezésre álló mintegy 3000 palackvisszaváltó automata 95 százalék feletti arányban működik, miközben 1700 kézi visszaváltási pont is rendelkezésére áll.

A vezérigazgató megjegyezte, hogy Németországban és a skandináv államokban már elérték a hulladékhasznosításra kitűzött uniós újrahasznosítási arányt, amit szerinte Magyarország is teljesíteni tud, bár ehhez még sok fejlesztésre, és az emberek tudatosságára is szükség van. 

Pethő Zsoltot a használt sütőolaj visszagyűjtésével kapcsolatos eddigi tapasztalatokról, tervekről is kérdezte Áder János, felidézve, hogy Kaposváron már bevezették a házhoz menő olajgyűjtési rendszert. A vezérigazgató felhívta a figyelmet arra, hogy a sütőolajnak még mindig nagyon komoly része kerül a csatornákba, pedig komoly szennyezést okozhat a szennyvízelvezető rendszerben és a talajban, ráadásul abból jó minőségű biodízel üzemanyagot lehet előállítani.

A vezérigazgató arra biztatott mindenkit, hogy gyűjtse külön edényben a használt olajat, s azt adja le. A MOHU oldalán bárki megkeresheti, hogy lakhelyéhez közel hol van legkönnyebben elérhető leadási pont, például Mol-töltőállomás – fűzte hozzá.

A többutas, többször használható palackokkal kapcsolatban közölte: amennyiben a gyártók és forgalmazók részéről erre igény mutatkozik, vagy jogszabály kényszeríti őket többutas csomagolóanyagok használatára, a MOHU meg tudja oldani ezek visszagyűjtését is.

Áder János ismertette, hogy a hulladékok nagyobb arányú újrahasznosítása érdekében a MOHU összesen 80 hulladékudvart hoz létre a következő években. Egy ilyen már készen van, idén pedig további hat létesül, ezekben 30-40 különböző hulladéktípust tudnak majd fogadni - jegyezte meg Pethő Zsolt.

A hulladéklerakási arány drasztikus csökkentését szolgáló beruházások a következő tíz évben mintegy 200-250 milliárd forintos beruházást jelentenek a MOHU számára, továbbá egy hasonló költséggel megépíthető új égetőművet is építenek a nem feldolgozható hulladékok kezelésére - tette hozzá.

A vezérigazgató arról is szólt, hogy az ételmaradékok visszagyűjtése jelenleg 13 településen zajlik tesztjelleggel, a tapasztalatok fényében döntenek a rendszer bővítéséről.

Áder János felhívta a figyelmet, hogy a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány elem- és elektronikushulladék-visszagyűjtési, és figyelemfelhívó kampányt indított korábban a MOHU-val közösen, annak keretében pedig 83 tonna hulladékot gyűjtöttek össze és 16 kisfilm is készült a Youtube-ra, azok közül a legkevésbé nézetteket is több mint 700 ezren látták.

Pethő Zsolt ezzel kapcsolatban annak a véleményének adott hangot, hogy a fiatalok egy jelentős része nyitott a fenntarthatóság, az újrahasznosítás iránt, s szívükön viselik a bolygó sorsát, ami azt jelenti, érdemes őket kisebb-nagyobb programokkal megcélozni.

A következő esztendő feladatai kapcsán a vezérigazgató ismertette: a visszaváltási rendszerben el szeretnék érni a 90 százalékos arányt, folytatódni fog a hulladékudvarok építése reményei szerint tíz ilyen átadásával, elindulhat egy százhalombattai égetőmű építése, továbbá a szelektív gyűjtőedények számát is félmillióval kívánják növelni országszerte.

Az árvíz és az aszály elleni védekezéshez megfelelő infrastruktúra szükséges, ennek megteremtése pedig közösségi forrásokat igényel – jelentette ki Áder János korábbi köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke a Kék bolygó című podcast kedden közzétett legújabb, a Youtube videómegosztó portálon is elérhető adásában.

A volt államfő és a podcast vendége, Szöllősi-Nagy András egyetértett abban, hogy a társadalmi igazságosságot jobban szolgálná, ha a vízfogyasztás a családok napi közvetlen szükségleteit fedező mennyiségen felüli részéért a rezsicsökkentett helyett piaci árat kellene fizetni.

Szöllősi-Nagy András szerint nagyon nehéz előrejelzéseket adni arról, hogy a 21. század végéig milyen hidrológiai következményekkel jár a klímaváltozás, de minden bizonnyal megnő a szélsőségek előfordulása, még gyakrabban lesznek villámárvizek.

Áder János kifejtette, várhatóan két részre fog szakadni az ország, a Dunántúl nedvesebb, a Tiszántúl meg még szárazabb lesz, pedig az ENSZ már most is félsivatagos területnek minősíti a térség egy részét.

Szöllősi-Nagy András professzor, a víztudományok doktora hangsúlyozta, a tavaly őszi dunai árvízhez hasonló helyzetekben nincs elfogadható lehetőség a többletvízhozam megtartására. Ellenben a vízgyűjtő felső részén végzett szabályozási tevékenységre igen. Ehhez integrált tározó fejlesztési koncepció kialakítása szükséges. Erre már történtek kísérlete az 1940-es években, és most újra lenne rá esély, akár uniós források bevonásával is.

Áder János Kvassay Jenő száz évvel ezelőtti szavait idézte: „míg mi a vizek gyors elvezetésén dolgozunk és dolgoztunk, addig az utódaink már a vizek megtartásán és elrekesztésén fognak munkálkodni”.

Párhuzamba állította ezt V. Németh Zsolt, víziközmű-hálózatért felelős államtitkár néhány héttel ezelőtti bejelentésével, mely szerint az ország 118 helyszínén tartanak vissza összesen mintegy 250 millió köbméternyi vizet, ami ötszöröse a Velencei-tó nyári vízhozamának.

A volt államfő felhívta a figyelmet arra, hogy a védművek karbantartása, a csatornahálózatok tisztítása, bővítése, valamint a csatornákban eltárolt víz mennyiségének növelése mellett szemléletváltásra is szükség van. A tájban, a talajban kell tárolni a vizet, „visszavizenyősíteni” a rétet, legelőt, lápot a szántóföldi növénytermesztés helyett.

Szöllősi-Nagy András hangsúlyozta, a vizes élőhelyek fontossága az elmúlt 15 évben került újra az érdeklődés homlokterébe. Példaként a Több helyet a folyóknak címet viselő hollandiai programot említette, amely során a korábban a töltések közé szorított folyók védműveinek átalakításával segítették a rekordárvizek levonulását, és egyben a nedves területek revitalizációját. Nemzetközileg, így Magyarországon egyre inkább teret hódít az ökoszisztéma orientált vízgazdálkodás – mondta.

A szakember komoly előrelépésnek tartja a korábban széttagolt magyar vízgazdálkodási rendszer egységesülését.

A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke kifejtette, Magyarország sajátos helyzeténél fogva egyszerre kell, hogy fölkészüljön az extrém árvizekre és az extrém aszályokra, és dolgozzon a vízminőség megóvásán. Ehhez pedig szükség van a megfelelő infrastruktúra kialakítására.

Szöllősi-Nagy András rámutatott, a Tisza magyarországi szakaszának déli részen előbb-utóbb elkerülhetetlen lesz egy gát vagy egy fenékküszöb építése, ami megemeli a folyó vízszintjét. A Tisza-tó alatt – ahogy minden gát után – a folyó „hordalékéhes” lesz. A vajdasági, óbecsei gát visszaduzzasztó hatása érzékelhető Csongrádig. A mederdegradáció szempontjából a kritikus a Csongrád és a Kisköre közötti rész.

A szakember szerint az politikai döntés kérdése, hogy a Tisza-tóhoz hasonló megoldás készüljön, amely egyszerre tölt be ökológiai, vízellátási és árvízcsökkentő szerepet, vagy csupán egy keresztgát, amely a hordaléktranszportot befolyásolja.

Áder János rámutatott, a Tisza vízszintjének megemelése jótékony hatással lenne a talajvízszintre, és ezzel hozzájárulna a Homokhátság további kiszáradásának elkerüléséhez.

Szöllősi-Nagy András szerint a Duna esetében a medersüllyedés mellett azzal is számolni kell, hogy az alpesi gleccserek visszahúzódása jelenleg többletvízhozamot eredményez a mellékfolyókon, elsősorban az Innen. Amikor ez lecsökken, csökken az alsóbb szakaszokra érkező, így a paksi atomerőmű hűtővízigényét fedező víz mennyisége is. A mederdegradációt hosszútávon csak egy keresztgáttal vagy egy normál gáttal lehet megállítani.

A fenntarthatósági témahét alkalmából Áder János a Zalaegerszegi SZC Báthory István Technikum általános igazgatóhelyettesével, Tóth Verával járta körbe ezeket a témákat. Az intézmény elnyerte a Fogyasztói tudatosságra nevelő iskola címet. A pályázatot a Nemzetgazdasági Minisztérium írja ki.

Tóth Vera beszámolt arról, hogy a diákjaikat egyebek mellett felkészítik a felelősségteljes és biztonságos internethasználatra. Ez alapvetően tanórákon történik, továbbá az iskolának van bűnmegelőzési tanácsadója is, aki tájékoztató órák keretében prevenciós tevékenységekben aktívan tudja az iskolát segíteni. A korosztály számára nagyon nagy veszélyeket rejt az online szociális tér, és arra kell a diákok figyelmét felhívni, hogyan tudják kezelni a veszélyes helyzeteket - például az online zaklatást -, és kihez fordulhatnak segítéségért - mondta az igazgatóhelyettes. Közölte: elsődleges céljuk a foglalkozásokkal, hogy a diákok adott élethelyzetekben tudják használni a megszerzett tudást.

Áder János szerint más iskolákban is csinálni kellene azt, hogy a diák tudja, kihez kell fordulnia, amennyiben a világhálón szembesül zaklató, lejárató vagy provokáló akcióval. Úgy fogalmazott: fel kell készíteni a gyerekeket arra, mi van akkor, ha a digitális univerzum sötét oldalával találkoznak.

A zalaegerszegi iskola igazgatóhelyettese hangsúlyozta, a tanulók sokkal jobban megjegyzik azokat a dolgokat, amelyeket élményszerűen kapnak meg, ezért a tananyag mellett igyekeznek olyan programokat szervezni, amelyek valamiféle plusz töltetet adnak a témának. A fogyasztóvédelemhez szorosan kapcsolódik az, hogy mennyire tudatosan alakítjuk az életünket mint vásárlók, illetve mint eladók - mondta Tóth Vera. Szerinte a legtöbb intézményben zajlik fogyasztói tudatosságra nevelés.

Áder János kiemelt problémaként jelölte meg azt, hogy adott esetben átverés áldozataként rossz minőségű terméket vásárolhatunk; fenntarthatósági szempontból probléma az is, ha olyan terméket vásárolunk, amire nincs szükségünk. Ennek kapcsán közölte: a magyar emberek évente átlagosan 66 kilogramm élelmiszert dobnak szemétbe.

Tóth Vera elmondta, arra készítik fel a diákokat, hogy lehetőleg megbízható forrásból szerezzék be a megvásárolni kívánt termékeket. Megjegyezte: a fenntarthatóság a pénzügyi tudatossághoz is hozzátartozik. Teljesen felesleges túlvásárolni magunkat, csak azért, hogy a termékek a szemétbe kerüljenek - mutatott rá.

Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke a műsor kezdetén hangsúlyozta: a klímaváltozás 80 százalékát a vízen keresztül érezzük. Mindezt megerősítette Szöllősi-Nagy András is, aki kijelentette: az emberi élet, az ökoszisztémák működése vízfüggő, és a 80-as évek végére alakult ki a szakmán belül az a konszenzus, hogy a hidrológiai ciklusban végbement változások a klímaváltozás következményei.
Áder János is rámutatott arra, hogy a víz körforgásának a sebessége egyre nő, és ez extrém aszályokhoz vagy esőzésekhez és árvizekhez vezethet.

Szöllősi-Nagy András a helyzethez való alkalmazkodás fontosságát hangoztatta, példaként említve a Homokhátságot vagy a Tiszántúl vízgazdálkodását. Elmondta: társadalmi óhajra megváltozott az a nézet, hogy a vizeket el kell vezetni, a visszafogásuk és a vele való gazdálkodás került előtérbe, a technológia fejlődése pedig az adatok feldolgozásában segít.

Áder János felhívta a figyelmet arra, hogy ma már több mint nyolcmilliárd ember él a Földön, és kétszer olyan gyorsan nő a vízfogyasztás, mint a népesség, ami azt is jelenti, hogy az egy főre eső vízmennyiség egyre kevesebb.
Ez a tendencia a professzor szerint gyorsulni fog, egyes előrejelzések szerint száz év múlva akár 12 milliárd ember is lehet a Földön, és az ökoszisztémára jutó vízmennyiség is csökkenni fog.

Mindketten egyetértettek abban, hogy a népességrobbanás veszélyekkel jár, főleg, ha az a vízterület csökkenésével együtt történik. A volt köztársasági elnök felidézte, hogy miután Afrikában a Csád-tó elvesztette vízfelületének 90 százalékát, az állattartók és a földművelők is konfliktusba keverednek egymással.

Áder János megjegyezte: miközben egyre kevesebb az egy főre eső víz, Afrikában a szennyvíz 80-90 százaléka tisztítatlanul kerül vissza a víztestekbe. Szöllősi-Nagy András hozzátette, a mediterrán térség sem áll messze ettől az aránytól. A Földközi-tenger parti részén emiatt csökken is a biodiverzitás – fűzte hozzá.

Szöllősi-Nagy András szerint az ENSZ-ben hiányzik a koordináció, ami az egységes fellépéshez szükséges lenne a szennyvíztisztítás ügyében. Áder János is jelezte, hogy amikor államfőként először felszólalt az ENSZ-ben, 28 vízzel is foglalkozó szerve volt a szervezetnek, mire lejárt a mandátuma, már 33-ra nőtt a számuk.

A professzor arról is beszélt: mindaddig, amíg meg nem értjük, hogy a víz és a társadalmi közösségek hogyan működnek együtt, jöhetünk a legjobb technológiával, nem tudunk segíteni. Ha a politika és a társadalom nem jut el odáig, hogy felismerje azt, hogy a túlélés záloga a vízhez való hozzáférés és az azzal való jó gazdálkodás, „bezárhatjuk a boltot” – fogalmazott.

Áder János rámutatott: a szennyezett víz egészségügyi problémákat is okoz, Afrikában a kórházi ágyak felén olyanokat gyógyítanak, akik a szennyezett víz által terjesztett betegségekkel kerültek kórházba. Ráadásul a szürke szennyvíz bizonyos szegmensét lehetne öntözésre használni – tette hozzá.

Beszéltek az Etiópia és Egyiptom közti konfliktusról is, amelyet az generált, hogy Etiópia a Kék-Nílus vízhozamát egy gáttal mintegy harmadával csökkenti.

Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke emlékeztetett arra, hogy az alapítvány nyerte el az Észak-Macedónia hulladékgazdálkodásának átalakítására kiírt egymillió euró értékű, uniós finanszírozású Twinning pályázat vezetését. A hulladékgazdálkodási program kidolgozása a balkáni állam uniós csatlakozási felkészülésének része. A program célja, hogy megteremtsék a hulladékgazdálkodás jogszabályi, intézményi, pénzügyi, infrastrukturális és informatikai hátterét.

Wégner Krisztina környezetvédelmi szakjogász elmondta: a konzorcium tagja a Kék Bolygó Alapítvány mellett az osztrák környezetvédelmi ügynökség volt, amely a munka 15-20 százalékát végezte, emellett meghívtak spanyol és észt szakértőket is.

Megjegyezte, hogy Észak-Macedóniában mindenhol rengeteg a szemét, és fővárosa, Szkopje az egyik legrosszabb levegőjű város Európában – részben a nagyon jelentős mértékű lakossági hulladéktüzelés miatt –, ezért a környezetvédelemben érdekeltek a helyiek is.

Wégner Krisztina ismertetése szerint kidolgozták a hulladékgazdálkodáson belül a hulladékáramok teljes átalakítását, valamint egy új intézményt, amely megoldhatja, hogy tisztább legyen minden az országban. „Két év alatt eljuttattuk oda Észak-Macedóniát, hogy ha elfogadják a koncepciót és jogszabálycsomagot, rövid időn belül nagyon komoly és látható eredményeket tudnak elérni” – emelte ki.

Áder János hozzátette: ennek köszönhetően tisztább lesz a környezet, ami segíti a turizmus fejlődését is, de a lakosság is egészségesebb körülmények között élhet.

Wégner Krisztina emlékeztetett arra, hogy a kiterjesztett gyártói felelősségi elv – egy speciális szervezési és finanszírozási modell – alá jól meghatározható anyagáramok tartoznak: a csomagolás során keletkezett hulladékok (műanyag, fa , papír, fémek), valamint az elektromos és elektronikai berendezések hulladékai (akkumulátorok, elemek). Észak-Macedóniában – egy korábban elfogadott, előrelátó jogszabálynak köszönhetően – az olaj és a gumiabroncs, az elhasznált járművek és a textil is benne van ebben a körben. Ezeket kezdik el szelektíven gyűjteni.

A rendszer koordinálását egy magancég végzi majd, amely szigorú állami felügyelet mellett fog működni – mutatott rá a szakember, hozzátéve: azért választottak magán és nem állami cégformát, mert nehéz a jó szakembereket vissza- vagy átcsábítani a közszférába, és a rendszert a magánszféra, a gyártók, import termékek esetén az első forgalmazók finanszírozzák. A cég maga nem fog gyűjteni és hasznosítani, a meglévő szereplőket fogja egy transzparens rendszerbe „beleerőltetni”, végrehajtatja velük kötelezettségeiket.

„Nem engedjük a szereplőket csalni és nem engedjük őket a rendszeren kívül lenni” – mondta Wégner Krisztina, kiemelve, hogy a kinti adatok alapján azt látják, hogy a már működő hulladékáramokban, így például a csomagolásban, az anyagok 60 százaléka nincs a rendszerben.

Áder János azon felvetésére, hogy az új rendszer bevezetése hosszú folyamat lehet, Wégner Krisztina úgy vélte: a program akár egy éven belül elindulhat. Ha az általuk kidolgozott jogszabálytervezetet elfogadják, onnantól kezdve fél éven belül elkezdődhet a szervezet felállítása. A Kék Bolygó Alapítvány által kialakított ötéves munkaterv szerint az első év a teljes felkészülésről szól, a második évtől lesz képes a rendszer eredményt produkálni, a harmadik évtől pedig nagyon látványos eredmények várhatók.

Wégner Krisztina szerint ez a rendszer segítheti a többi balkáni ország csatlakozását is és felkészülésüket a hulladékgazdálkodás területén. A felzárkózó országoknak egy olyan gyors, gyakorlati eredményt produkáló előbbre lépést jelenthet, amely megalapozza a tisztább környezetet, a transzparenciát, valamint a hulladékgazdálkodási iparág alapját. „Ha ezt a modellt elfogadják, példaértékű lesz a csatlakozás előtt álló országoknak és az unió tagállamainak is, hiszen olyan gyakorlatot fog tudni bemutatni, ami jelenleg nincsen” – hangsúlyozta, kiemelve: ez a tudás más országokban is hasznosítható lesz.

Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke azt mondta, Magyarországon jelenleg hétezer megawatt felett van a naperőművek kapacitása, problémát jelenthet azonban a hálózati ingadozás.

Vida Ádám ezzel kapcsolatban rámutatott, a ciklikus termelés által okozott ingadozás kiküszöböléséhez alapáramra, zsinóráramra van szükség a vezetékekben, ennek biztosítása azonban világszintű probléma, valamint további gondot jelent a feleslegesen megtermelt energia kérdése is, hiszen „a kidobott áram is pénzbe kerül”.

A napenergia hidrogénben való tárolásáról a fizikus azt mondta, mindenki szeretné hinni, hogy ez a jövő technológiája, de a szakemberek is bevallják, hogy sok tennivaló és kérdés van még e területen.

Példaképp említette, ha a hidrogént fémtartályban tárolják, akkor a hidrogén károsítani tudja a fémet, amely törékennyé válhat, megrepedhet, a kiszabadult hidrogén pedig oxigénnel keveredve robbanást okozhat. Ugyanígy kérdéses a csővezetékben történő szállítás is, mert a vezetékek a hidrogéntől gyorsabban tönkre mehetnek – tette hozzá.

Áder János felvetette, nélkülözhetők lehetnek-e az akkumulátorok a mai tudásunk szerint?

Vida Ádám úgy vélekedett, hogy nem nélkülözhetők, jelenleg a leginkább költséghatékony, helyhatékony és kivitelezhető megoldást a feleslegesen megtermelt energia tárolására az akkumulátorok jelentik, mivel a fosszilis energia után a legjobb energiasűrűséget produkáló rendszerek.

A beszélgetésben kitértek a Bay Zoltán Kutatóintézetben folyó mikrochip-fejlesztésre, a Chipcer-projektre is. Vida Ádám közölte, egy chiphordozó kerámialapkán dolgoznak, amely a megújuló energiát termelő farmokhoz szükséges elektronikának egyik fontos, néhány száz mikrométer vastagságú alkatrésze, amelyre a teljes áramkört építik, és ennek jó hővezetőnek és rossz elektromos vezetőnek kell lennie.

Az intézetben több mint egy éve dolgoznak egy olyan fejlett kerámián, amely nagyjából annyiba kerül, mint a most forgalomban lévők, de kétszer jobb a hővezetése – számolt be róla a fizikus, megjegyezve, még körülbelül három évre van szükségük a fejlesztésben ahhoz, hogy olyasmi történjen, amiről „beszélni lehet”.

Hozzátette, tizenhárom éve zajlik már egy akkumulátorfejlesztés is, és bíznak abban, hogy ennek eredményeivel idén debütálhatnak.

Vida Ádám ezzel együtt a szemléletformálás fontosságát hangoztatta, véleménye szerint, ha az emberek tudatosabban használnák az elektromos eszközeiket, az sokat segíthetne az energia elosztásán dolgozó rendszereknek.

Az emberek szemléletváltozása nélkül tehát minden kutatói munka korlátozottan vezethet csak sikerre – állapította meg Áder János.

A Navitasoft éles piaci versenyben is képes Európa 14 országában, köztük a háborús Ukrajnában is az energiapiacot, a termelés, elosztás, szállítás és fogyasztás koordinálását kiszolgáló szoftverekkel támogatni. Ezekben a hetekben éppen a három balti államot segítik leválasztani az orosz áramhálózatról, Ukrajna villamosenergiáját pedig háborús körülmények között is biztosítják.

Észtország, Lettország és Litvánia szorosan együttműködik. A Navitasoft Zrt. mintegy féléves munkával készítette elő az orosz energiahálózatról való leválásukat, bár ehhez kellettek a korábbi 6-8 évben kifejlesztett megoldások. Ukrajnában 8 millió dolláros világbanki finanszírozású projektje fut a cégnek. Olyan villamosenergiahálózatot kell üzemeltetni, amely háborús körülmények között is folyamatosan működik, miközben az is bizonytalan, hogy „mikor melyik trafó esik ki” – mondta Füzi Ákos.

A volt államfő emlékeztetett arra, hogy az oroszok az ukrán energetikai rendszert – termelést, elosztást és hálózatot is – támadták. A Navitasoft Zrt. segített abban, hogy egy orosz támadás után minél hamarabb helyreálljon az ukrán áramszolgáltatás – hangzott el.

Füzi Ákos hozzáfűzte: egy ilyen munka jó referenciát jelent a cég számára, nemzetközi szakmai rendezvényeken is megvitatják.

A szakember elmondta: az idei év egyik nagy kihívása lesz a mesterséges intelligencia felhasználása az adaptív, alkalmazkodó rendszerekben.

Beszélt arról is, hogy a Navitasoft Zrt. nemcsak Európa 14 országában van jelen, hanem Magyarországon is. Szoftvereikkel igyekeznek összehangolni az energiatermelést és -fogyasztást. Fontos, hogy a termelőhöz minél közelebb legyen a fogyasztás vagy a tárolás. A legnagyobb kihívás a napelemekből származó áram tárolása. A napelemeket általában okosmérőkkel szerelik, amelyek szinte percre pontosan tudják, mikor a legolcsóbb az áram a piacon. Magyarország az okosmérők elterjedtségét tekintve nem áll túl jól – tette hozzá.

Áder János elmondta: ahogy bővülnek a nap- és szélerőművek kapacitásai, új hálózatokat kell majd építeni, aminek jelentős idő- és költségigénye lesz. Amíg el nem készülnek ezek az új hálózatok, addig a meglévőket kell hatékonyabban kihasználni, továbbá energiaközösségeket is létre lehet hozni – emelte ki.

Ezzel kapcsolatban Füzi Ákos arra mutatott rá: a hálózatok kihasználásban vannak még tartalékok.

Áder János szerint az akkumulátoros energiatárolás megkerülhetetlen.

Erről Füzi Ákos azt mondta: az akkumulátor főként kisebb mennyiségű energia rövidebb ideig tartó tárolására alkalmas. Az egy napon túli tárolásban már nagyok az energiaveszteségek – jegyezte meg.

Áder János felhívta a figyelmet arra, hogy tavaly a Földön a felmelegedés átlépte a kritikusnak tartott másfél fokot, s felvetette: mit jelent ez a Tokaji borvidék számára.

Ifjabb Szepsy István elmondta: a melegebb klíma kedvez a száraz fehér borok, például a Furmint, Hárslevelű termesztésének. Ez a borfajta 20-25 éve honosodott meg a környéken. Már a termés harmadát ez adja, s ez a legversenyképesebb. Ugyanakkor az aszú marad a „borok kaviárja”, ennek a borvidéknek ez marad az exkluzív terméke.

A szakember arra hívta fel a figyelmet: a tokaji aszú szakmai körökben az Egyesült Államoktól Kínáig világhírű, az általános borfogyasztók körében azonban már csak mennyiségi okokból sem. Az egész magyar bortermelés 60 ezer hektáron zajlik, ugyanakkor csak a Bordeaux-i borvidék 130 ezer hektár. A Tokaji borvidék egész éves termelése pedig New York és agglomerációja egyhavi borfogyasztásának felel meg.

Áder János felvetette, hogy általában, és különösen a fiatalok körében csökken a borfogyasztás, pedig a magyar borok egyre jobb minőségűek, ezért érdemes népszerűsíteni a kulturált borfogyasztást.

A borász elmondta: egyre nagyobb a kínálat, és manapság inkább a minőségi borokat keresik. Sokat változott a technológia is, nagy a termékfejlesztési verseny.

Ifjabb Szepsy István beszélt arról is, hogy apja 1989-ben újraalapította a több évszázados borászati hagyományokkal rendelkező család pincészetét.

Hozzátette: sokat fejlődött a borászat technológiája, és ennek köszönhetően könnyebb kiküszöbölni az évjáratok különbségeit, ami csökkenti a bortermelés kockázatát, ugyanakkor hátránya, hogy a bor elveszti termőhelyi jellegzetességeit. A bor kiemelt minőségét pedig éppen a termőhelyi jelleg megjelenése adja. Ez jellemző a Tokaji borvidékre is.

A minőségi bortermelést segíti a hozamkorlátozás is: hektáronként akár 15 tonna szőlőt is lehetne termelni, de a minőség érdekében 4-5 tonnánál nem lehet több – fűzte hozzá.

Ettől nő a fürtök ásványianyag-tartalma és erőteljesebben jelentkezik a termőhelyi jelleg is – jegyezte meg ifjabb Szepsy István.

Arra a kérdésre, hogy félidőben hogyan áll a célok megvalósítása Kőrösi Csaba elmondta, nem rózsás a helyzet, jelenleg körülbelül 16 százalékos teljesítményen állnak, ráadásul vannak területek, ahol visszafelé mennek, azaz rosszabbul állnak, mint 2015-ben.

Áder János magyarázata szerint ez annyit jelent, hogy ha ebben a tempóban haladnának tovább, akkor 63 évre lenne szükség a célok eléréséhez, de - mint arra felhívta a figyelmet - időközben a problémák tovább halmozódnak.

A Kék Bolygó Alapítvány kuratóriumi elnöke felidézte, hogy 2015-ben a következő 15 évre az ENSZ valamennyi tagállama elfogadott 17 fenntartható fejlődési célt (SDG) és 169 alcélt, többek között a klímaváltozás, a vízválság, a mezőgazdaság, a környezetszennyezés, a béke és az urbanizáció témájában, azaz olyan kérdésekben, amelyek a mindennapi életet befolyásolják, meghatározzák.

A célok megvalósulása azt szolgálná, hogy lakhatóbb, békésebb és biztonságosabb legyen a világ - mutatott rá. 

Kőrösi Csaba megjegyezte, a mérést nehezíti, hogy nem rendelkeznek olyan mérőeszközzel, amely pontos képet adhatna.

Áder János ezzel kapcsolatban felidézte az előző beszélgetésüket, amelyen már elhangzott, hogy meg kell haladni a GDP-ben való számolást, mert az nem alkalmas az SDG megvalósulásának megfelelő mérésére.

A beszélgetésben elhangzott, Kőrösi Csaba azon dolgozik, hogy az Egyesült Államok és Kína között együttműködési területeket hozzon létre a fenntarthatóság kérdésében.

Kőrösi Csaba elmondta, a két ország ugyan politikai és geopolitikai ütközőpályán van, de a hidegháború időszakával szemben most nem a kölcsönös megsemmisítés a céljuk, a gazdasági összefonódásuk pedig jelentős, így van rá remény, hogy együtt tudjanak működni olyan területeken, amelyben mindketten érdekeltek: például az élelmiszerbiztonság, a humán-egészségügy, valamint az urbanizáció kérdésében.

Áder János ezzel kapcsolatban megemlítette, hogy 2050-re a föld népessége mintegy tízmilliárd lesz, ennek fele pedig olyan vízhiányos régiókban él majd, amelyeken a világ gabonaszükségletének felét termelték korábban.

Ebben a problémában az Egyesült Államok és Kína is komolyan érintett - jelezte Kőrösi Csaba, kiemelve, hogy emiatt választ kell találni arra a kihívásra, hogyan lehetne a ma meglévő területeken a mainál több ember számára a jelenleginél több élelmiszert előállítani a most felhasználtnál kevesebb vízzel.

Arra a felvetésre, hogy mire lehet számítani a környezetvédelem területén Donald Trumptól, a nemsokára hivatalba lépő új amerikai elnöktől Kőrösi Csaba úgy fogalmazott, nem kell elhinni a "falra festett ördög" esetét.

A sztereotípia azt mondatja, hogy a demokraták a klímabarátok, a republikánusok pedig nem törődnek a természettel, de a tények ezt nem igazolják - jegyezte meg.

A fenntarthatósági célok meghatározásánál tudták, hogy ezek a piacok újratervezését hozzák magukkal: az SDG-ek elfogadásakor 93 ezer milliárd dollárnyi befektetés átirányításáról volt szó 15-20 év alatt - mondta, a szemléltetés kedvéért hozzátéve, hogy a magyar GDP 220 milliárd dollár.

A világgazdaság újratervezése zajlik tehát, amely során mindenki megpróbál pozíciókat fogni - mondta Kőrösi Csaba.

Kőrösi Csaba beszámolója szerint jelenleg történelmi szinten van a károsanyag-kibocsátás, átléptük a 2015-ös párizsi klímacsúcson az évszázad végéig rögzített, legfeljebb másfél Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedést, amelynek üteme ráadásul 25 százalékkal gyorsult az utóbbi 15 évben, a következményeket ma már mindegyik országban lehet érezni.

A károk mértéke növekszik, sőt, megfordult az a trend is, hogy emellett emberéletekben kevesebb kár volt az utóbbi tíz évben, és számos törékenyebb ország ma már az összeomlás szélére került - hangsúlyozta.

A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány stratégiai igazgatója arról is beszélt: az idén novemberben Azerbajdzsánban, Bakuban huszonkilencedik alkalommal megrendezett ENSZ-klímacsúcson (COP 29) téma volt, hogy az országok miképp fizessék meg az éghajlatváltozás miatt szükséges társadalmi, gazdasági átállások jelentette költségeket, ami véleménye szerint rövid távon lehetetlen feladat. Erre rátelepszik még egy geopolitikai küzdelem, ezért a bakui csúcstalálkozót már előzetesen finanszírozási csúcsnak nevezték el a szakemberek - mondta.

Áder János emlékeztetett, Párizsban arról állapodtak meg, hogy a fejlett tagállamok százmilliárd dollárral támogatják a kitűzött célokat, Kőrösi Csaba pedig a jelenlegi állapotról elmondta, a kevésbé fejlett államok ehhez évente tizenháromszor ennyi összeget kérnek az átalakításokhoz. Az újabb megállapodás végül megháromszorozta a Párizsban lefektetett összeget, ami a fejlődő országok nemtetszését váltotta ki - tette hozzá.

Áder János felvetette, hogy az Amerikai Egyesült Államok leendő kormányzata kitart-e a szerződések mellett, hajlandó lesz-e tovább finanszírozni azokat, illetve Kína megmarad-e a fejlődő ország státuszában, miközben a párizsi találkozó óta gazdasági nagyhatalom lett.

 A budapesti Fény utcai piacon található FeteKert nevű üzletből jelentkezett be legutóbbi adásában Áder János. A volt köztársasági elnök beszélgetőtársával, Vecsei Miklóssal, a diagnózis alapú felzárkózási stratégia végrehajtásáért felelős miniszterelnöki biztossal, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnökével mutatta be a FeteKert-kezdeményezést, amely a Felzárkózó települések program része, a neve, a Felzárkózó települések kertje is ebből ered. Vecsei Miklós bemutatta azt az automatizált üzletet, amely a Fény utcai piacon egy applikációval érhető el.

A miniszterelnöki biztos szerint a kezdeményezés értelmét nem Budapesten kell keresni, hanem a hátrányos helyzetű településeken. A tapasztalat az, hogy egy 300-400 fős falu már nem tud eltartani egy boltot. A Fény utcai piacon található üzletnek van egy párja a Baranya vármegyei Tésenyben, a cél az ottani élelmiszer uzsora, az abból adódó magas árak letörése.
  

Áder János felhívta a figyelmet arra, hogy a felzárkózó programnak előzménye is van, hiszen a hátrányos helyzetű településeken élőket először vissza kellett vezetni a munka világába, megtanítani őket a gazdálkodásra, majd a kereskedelemre, hogy értékesíteni tudják a termékeiket. Ez sikerült, mára bebizonyosodott, hogy ezek az emberek prémium minőségű árukat tudnak előállítani, amelyeket a fővárosiak a budapesti üzletben tudnak megvásárolni, a programhoz csatlakozó multicégek által biztosított termékeket - főképp alapvető élelmiszereket - pedig mesterségesen alacsonyan tartott árakon tudják megvenni a tésenyiek. A kezdeményezés jelenleg háromszáz települést érint.

A podcast ezúttal A Föld szemtanúja: Juhász Árpád címet viselte, tekintettel arra, hogy vendége a jövőre 90. születésnapját ünneplő, számos tudományos cikket, illetve az MTVA archívumában elérhető mintegy 100 filmet is készítő geológus volt, aki világjárása során 100 ezer fényképet készített, melyek közül eddig 40 ezret sikerült digitalizálni. 

Juhász Árpád elmondta, hogy az öt évvel ezelőtt véget ért kutató jellegű munkája során számos helyen volt szemtanúja a klímaváltozás miatt bekövetkező drámai természeti jelenségeknek. A geológus Kelet-Afrikában szerzett tapasztalatait is megosztotta, amikor elmondta, hogy azokon a területeken a kiszáradást követően teljesen eltűnt a víz, a terület elsivatagosodott és emiatt a népcsoportok élete, életmódbeli szokásaik teljesen átalakultak. 

Juhász Árpád ismertetése szerint először 1963-ban jutott el gleccserekhez, amelyekről számos dokumentumértékű fotót készített, majd ezt követően ezekre a területekre több ízben visszatért és ekkor nemcsak azt lehetett lemérni, hogy mennyivel rövidült le egy gleccser, hanem pontosan ki lehetett számolni a jégtömeg olvadásának mértékét is.

Még egy olyan, világviszonylatban jelentéktelennek számító gleccser, mint a Pasterze is 1850 óta mintegy másfél milliárd köbméternyi jeget veszített el, ami ezután olvadékvízzé vált, a grönlandi vagy alaszkai gleccserek olvadása pedig akár morphogenetikus változásokat is tud okozni - hangsúlyozta a geológus. 

Juhász Árpád elmondta: repülőgépről jól lehetett látni, hogy az Alaszka és Kanada északi részein elterülő gigantikus gleccserek egyikének jelentős olvadása 2 évvel azelőtt akkora törmeléket rakott le, hogy az megváltoztatta az olvadék víz lefolyását is. Áder János erre reflektálva úgy fogalmazott, hogy ennek az olvadásnak a következtében egy természetes gát képződött.

A korábbi államfő személyes élményeként osztotta meg, hogy Svájcban 35 évvel ezelőtt a gleccser tetején lehetett sétálni úgy, hogy ahhoz csupán 3 lépcsőfoknyit kellett feljebb lépni, miközben ma már 500 lépcsőfokot kell megtenni ahhoz, hogy elérjük a jég felszínét.

Juhász Árpád ehhez hozzáfűzte, hogy kutatói világjárásának egyik leglátványosabb jelenetét Grönlandon élte meg, amikor olyan több millió tonnás jégszilánkok érkeztek a fjordokhoz, amelyek ezt követően csak extrém dagály esetén tudtak kiúszni az Atlanti-óceánra. Áder János szerint teljesen világos, hogy a klímaváltozás a jég visszahúzódása, a gleccserek fogyatkozása révén is szembetűnő. A geológus elmondta: az ő szakmája erre nem feltétlenül ad választ, ugyanakkor megemlítette, hogy magasan kvalifikált kutatók továbbra is nemcsak szkeptikusak, hanem ingerülten zárják ki annak lehetőségét, hogy az emberiség által kibocsátott szén-dioxidnak (CO2) van-e szerepe a klímaváltozásban.
Juhász Árpád szerint józan ésszel kizárható, hogy az emberiség által a légkörbe évente kibocsátott mintegy 36 milliárd tonna CO2 ne játsszon szerepet a klímaváltozásban.

Áder János elmondta: mérések bizonyítják, hogy jelentősen nőtt a kibocsátott CO2 koncentráció, amely többek között a földfelszíni hőmérséklet emelkedésére, a tengerek hőmérsékletének változására és a savasodására is hatással van. A volt államfő szerint az emberi tevékenység, illetve a biodiverzitás csökkentését figyelembe véve jelenleg az úgynevezett "hatodik kihalási hullámnak" vagyunk szemtanúi, ebben az embernek komoly szerepe van, ugyanakkor leszögezte azt is, hogy eddig valamennyi kihalási hullám után új élet kezdődött.

A még megmaradt őserdők ökoszisztémáiban milliós számban vannak alacsonyabb rendű élőlények, amelyek a biodiverzitásnak ugyanolyan részei, mint egy emlős vagy egy hal - mondta Juhász Árpád. Áder János erre úgy reagált, hogy fiatalokat is tanít arra, hogy az erdőben nemcsak a fák vannak, hanem például a földfelszín alatt élő gombák, amelyek segítik a tápanyagfelvételt, vagy a fák gyógyulását.

A beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy nemcsak a jegesmedvék vagy a madarak vannak veszélyben, hanem a csak mikroszkóp alatt látható állatok is.

A podcast vendége, Berend Ferenc agrármérnök, a Somogyi Kószáló Farm tulajdonosa, aki több mint tíz éve alkalmazza a technológiát, elmondta, a no-till farming (szántás nélküli gazdálkodás) direkt vetést jelent, azaz a talajnak csak legfeljebb tíz százalékát „zavarják”. Csak vetőgépeket használnak, nem végeznek talajmunkát, a mulcsot a felszínen hagyják, ami segíti az élő mikroorganizmusok fejlődését. Felidézte, hogy édesapja már a 2000-es évtized aszályos éveiben a szántás nélküli gazdálkodásra készülve vásárolt forgatás nélküli talajművelő eszközöket. A no-till technológiára való átállás gazdasági döntés volt, és 2011-től már nem szántanak teljes termőterületen.

A váltás fő szempontja a talajerózió volt, ami azóta látványosan megszűnt. Eltűnt a termőföldön az eketalp, a 30-40 éve mélyszántással művelt talajban 5-10 centiméter mélyen lévő, betonkeménységű réteg, amelyet nagyon nehéz áttörni. A családi gazdaságban művelt területen 80-90 centiméter mélységre le lehet hatolni egy pálcával – jegyezte meg.

Beszélt arról, hogy a forgatás nélküli technológia lassabb fejlődést hoz a növényeknél, hiszen tömörebb a talaj, sokkal több benne a nedvesség és hűvösebb. Amikor csapadékos idő volt, kétszeres termésátlagot tudtak hozni: a szántással művelt földeken 3,5 tonna, Berend Ferencéknél 7 tonna volt a hektáronkénti termésátlag.

Ismertette: a betakarítás után sokszor gabonát vetnek, amit szélesebb körben szakmaiatlannak tartanak. „Semmit nem csinálunk a betakarítás után, egy no-till vetőgép egy két és fél centiméteres sávot megtisztít, és beleteszi a magot két-három centiméter mélyre”. Elmondta, hogy a technológiának köszönhetően a talajban lévő mikroorganizmusok helyreállítják a talaj egészségét, nem kell baktériumtrágyákat hozzáadni, és csekély mértékben kell növényvédőszereket használni.

Beszámolt arról is, hogy a talajtakarást zöld növényi felülettel igyekeznek biztosítani, 7-8 fajból álló keveréket vetnek el, amely tartalmaz többi között rozsot, árpát, olajretket, mustárt, facéliát. A zöld növényeket szakaszosan angus marhaállománnyal legeltetik le.

Akik ezt a technológiát használják, arról beszélnek, hogy régen sok bankhitellel dolgoztak, most anélkül gazdálkodnak, és kevesebb feszültséggel jár a munkájuk – emelte ki. A technológia fogadtatásáról azt mondta, szubkultúrát alkotnak a mezőgazdaságban, elterjedéséhez nagy paradigmaváltás kellene. Áder János felvetette, hogy az így művelt talajon eltűnik a parlagfű, amely egyébként a tápanyagok 30 százalékát elvonja talajból, és Magyarországon minden ötödik ember szenved allergén hatásától.

Berend Ferenc elmondta, a no-till technológiával a gyomflóra teljesen átalakul, réti társulásként él, amelyben nincs parlagfű. Az allergén gyom az ő területükön a művelés második évében eltűnt. Egyetértettek abban, hogy az erózió megelőzése, a talajminőség javítása, a költséghatékonyság, a talaj vízmegőrző képességének javítása, az egészségesebb élelmiszer előállítása és a gyomgazdálkodás miatt a világ más tájain egyre többen alkalmazzák forgatás nélküli talajművelést.

Szemléletváltásra a "túlfogyasztás", a "dobd el kultúra" miatt van szükség, az alkalmazkodás pedig a melegedő, egyre aszályosabb időjárás miatt szükséges - fejtette ki Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke.

Rácz Lajos klímatörténész, a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Karának egyetemi tanára a podcastban a szemléletváltozással kapcsolatban azt mondta: nem hisz a kampányokban, csak az "aprómunkában".

Az iskolai tananyagban, a tömegtájékoztatásban, a közbeszédben kell figyelmeztetni a túlfogyasztás veszélyeire, de tisztában kell lenni azzal is, hogy a túlfogyasztás mögött ott van a "marketingipar", amely "kemény ellenfél" - jegyezte meg.

Hozzáfűzte: azokat a társadalmakat, amelyek szegények, illetve még sokan emlékeznek a szegénységre, nehéz rábeszélni arra, hogy ne fogyasszanak.

Rácz Lajos az alkalmazkodással kapcsolatban azt emelte ki: kérdés, hogy "milyen alkalmazkodási kapacitásunk van", kik maradnának életben. Példaként megjegyezte: a vizsgálatok szerint katasztrófahelyzetben a hajléktalanoknak jobbak a túlélési esélyeik.

A szakember, aki fordítója a nemrégiben megjelent Klíma és társadalom Európában - Az utolsó ezer év című kötetnek, kifejtette: a Föld geológiai élettartamának 90 százaléka idején nem voltak sarki jégsapkák. Jelenleg pedig - egy kis jégkorszak után - a klímaváltozás korában élünk. A kis jégkorszak a 14. századtól a 19-20. század fordulójáig tartott, a felmelegedés a század közepén megtorpant, aztán újraindult.

Áder János megjegyezte: az 1980-as évek végén történt valami, és az addig is érzékelhető folyamat egy másik sebességbe kapcsolt, felgyorsult.

Rácz Lajos megjegyezte: a felmelegedés felgyorsulása 98,5 százalékban emberi tevékenység eredménye. "Nyolcmilliárdan vagyunk." Egy indiai tudós szerint technika nélkül a Föld 10 millió embert tud eltartani.

Ennek a folyamatnak a vesztese a mediterrán térség, nyertese pedig Skandinávia. A Kárpát-medence a kettő között van - fűzte hozzá.

Már érzékelhető, hogy a görögországi, dél-spanyolországi, dél-olaszországi bortermelés gondban van. Magyarország régiói pedig különböző ellenállóképességűek. Az Alföldön már érezhető a csapadék csökkenése, Szegeden 2-3 éve 275 milliméter csapadék esett, ez már félsivatagos klíma. Ugyanakkor a Dunántúl "jobban bírja" - mondta a szakember.

Áder János elmondta: már 15 éve arról beszélt magyar borászokkal, hogy toszkán szőlőfajtákat érdemes telepíteni, mert az ottani éghajlat várható Magyarországon is, s ez más növényfajtákra is igaz. Már két évszakos ország vagyunk, a tavasz és az ősz szinte csak az április és az október - fűzte hozzá.

Áder János volt államfő, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke erről beszélgetett Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett legújabb, a legnépszerűbb videómegosztó portálon is elérhető adásában Vecsei Miklós miniszterelnöki biztossal, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnökével.

A Mélyből a csúcsra – felzárkózó települések és fenntarthatóság című legfrissebb epizódban Áder János felidézte, 2019-ben 31 településen 8 szervezet segítségével indult el a Felzárkózó települések program, amely „a fogantatástól a munkavállalásig” segíti a településen élőket. Ma már 178 helyszínen 29 szervezet közreműködésével zajlik a munka; egy kormányhatározat szerint a cél az, hogy néhány éven belül 300 településen 300 ezren legyenek a program részesei – tette hozzá.

Vecsei Miklós azt mondta, hogy a Magyar Baptista Szeretetszolgálattal, az Ökumenikus Segélyszervezettel, a Református Szeretetszolgálattal és a Katolikus Karitásszal közösen olyan településekre fókuszáltak, oda küldtek megfelelő tudással rendelkező embereket, amelyek felzárkóztatására van esély.

Kiemelte, hogy ez „egy diagnózis alapú felzárkózás”, amellyel jövőképet adnak az ott élőknek. E települések felzárkóztatása gazdasági szempontból is elkerülhetetlen, tekintettel arra is, hogy az elkövetkező két évtizedben a gyermekek mintegy 7-8 százaléka ezeken a helyeken születik majd meg – hangsúlyozta.

Áder János úgy fogalmazott, a cél, hogy egyetlen gyermeket se veszítsenek szem elől, és a jelenleg esélytelennek tartott álláskeresők potenciális munkavállalókká váljanak. A korábbi köztársasági elnök megfogalmazása szerint el kell érni azt, hogy minden négyzetméter föld legyen megművelve, az ezeken a településeken élőket meg kell tanítani jó minőségű élelmiszer termesztésére, és vissza kell őket vezetni a munka világába. Ezeket a célokat apró lépésekkel és türelemmel lehet elérni – fűzte hozzá.

Vecsei Miklós beszámolt arról, több felzárkózó településen is sikerült már elérni azt, hogy az emberek a segítségnek is köszönhetően már nemcsak a maguk ellátására képesek élelmiszereket előállítani, hanem ki tudják vinni termékeiket a piacra. Példaként említette a budapesti Fény utcai piacot, ahol bárki vásárolhat ilyen termékeket. Ebben az esetben a Magyar Máltai Szeretetszolgálat integráló szerepet tölt be, főleg a zöldségek, gyümölcsök szüretelésében, és az eladásra kínált termékek csomagolásában segítenek – jelezte. „Akikben van egy szikra, azoknak egy gyorsítósávot tudunk adni” – fogalmazott.

Áder János elmondta, hogy 2022-es adatok szerint 50 ezer csomag vetőmagot osztottak ki a felzárkózó településeken élők számára, ennek nyomán korábban elhanyagolt helyeken 63 hektárnyi megművelt terület jött létre. Vecsei Miklós hozzátette, hogy egyre több helyen már prémium minőségű termékeket is képesek előállítani.

A miniszterelnöki biztos a fenntarthatóság témaköre kapcsán szólt arról is, hogy a megújuló energia hasznosításának keretében 20 települést már úgynevezett mini naperőművek segítségével látnak el energiával; ezeket a közösségi naperőműveket nem a – sok esetben rossz minőségű – háztetőkre, hanem addig gondozatlan területekre helyezik el.

Kitért arra, amikor ez a program teljeskörűen megvalósul, akkor a 40 naperőmű 5000 család energiaellátását tudja majd biztosítani, illetve füstmentes szobák jönnek létre, így az ottani gyermekek már ilyen szobákban nőhetnek fel. Vecsei Miklós a program további pontjaként beszélt az egészségügyi ellátásról, az egészségesebb családi környezetről, az egészségmegőrzésről is.

Elmondta, hogy a felzárkózó települések egy részén jellemző háziorvoshiány hatásait jelentősen enyhítő Telemedicina szolgáltatás már csaknem negyven helységben működik, és minden olyan betegség vagy sérülés gyógyítása esetén lehet alkalmazni, amikor nincs szükség közvetlen orvos-beteg találkozásra. Ennek a gyógyítási módszernek az alkalmazását mesterséges intelligencia segíti – ismertette. Külön kiemelte, hogy ez a szolgáltatás már a japán kormány figyelmét is felkeltette.

Emellett az 1000 nap+ védőnői programot, a szűrővizsgálatok fontosságát is hangsúlyozta, valamint megemlítette az ezekre a településekre szállított kétezer Mol BuBi kerékpárt is. Áder János mindezek alapján megállapította, hogy az országban működik a társadalmi szolidaritás. Vecsei Miklóssal ugyanakkor egyetértettek abban, hogy „értésre” és odafigyelésre, valamint türelemre is szükség van, már csak azért is, mert – mint fogalmaztak – az 5 évvel ezelőtt indult program nem mentes a kudarcoktól sem, de a célok helyességét senki sem vitatja.

 Baktay Borbála azzal összefüggésben beszélt erről, hogy Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke megemlítette, az ENSZ élelmezésügyi és mezőgazdasági szervezete, a FAO által közzétett elemzés szerint a világ élelmezésének 75 százalékát 12 növény és 5 állatfaj biztosítja, így a klímaváltozás sebezhetővé teszi az élelmiszerellátást.

 A főigazgató jelezte, a világon 12, Magyarországon 4 növényfajról van szó a termőterületeket tekintve, és egy másik FAO-jelentésből idézve rámutatott arra, hogy az elmúlt száz évben használt növényfajták 75 százaléka kikerült a termesztésből.

 A szakember közölte, rengeteg megkeresést kapnak, és dolgoznak is azon, hogy megtalálják olyan, már termesztett növények fajtáit, valamint magyarországi termesztésben nem létező vagy kis arányban előforduló fajokat, amelyek termeszthetők vagy az agrotechnikai rendszer átalakítása révén termeszthetők lehetnek.

 Kiemelte, ez alapvetően a nemesítők feladata lenne, de ezt a génbank „kicsit magára vállalta”, és elkezdett faj- és fajtabejelentéseket tenni, előkészíteni.

Baktay Borbála elmondta, a világon mintegy 1700 génbank van; a Tápiószelén működő Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központot az első húszba sorolják a gyűjteménye nagyságát tekintve, mivel 1200 növényfaj 57 ezer fajtájának 130 ezernél is több mintáját őrzi.

Áder János hozzátette, nem a világ másik végéről hoznak ide növényi magokat, hanem azokat tartják vagy őrzik, amelyek a Kárpát-medencében vagy Magyarországon megteremtek, őshonosak voltak. Példaként hozta fel, hogy több mint 8000-féle búzát őriznek a magyarországi génbankban.

 Baktay Borbála megjegyezte, az intézmény búzagyűjtménye „tizenvalahányadik”, 4 ezer fajtából álló babgyűjteménye pedig szinte egyedülálló a világon.

 A mai napig zajlanak gyűjtések és gyűjtőutak Magyarországon és a környező országok magyarlakta területein is, a gyűjtemény évente több mint 150-200 új génbanki tétellel, tehát új fajtával növekszik – fűzte hozzá a főigazgató.

 Áder Jánosnak arra a kérdésére, hogyan tudják megőrizni a magok csíraképességét, Baktay Borbála azt mondta, a nedvességtartalmat kíméletes szárítással 4-7 százalékra csökkentik, majd a magokat vákuumcsomagolják, ezután pedig plusz 5 és mínusz 20 Celsius-fok hőmérsékletű hűtőtárolókba teszik; utóbbiban száz évig is csíraképesen lehet megtartani a szárított magokat.

 Beszámolt arról, 2013-ban kampányt indítottak annak érdekében, hogy hozzá lehessen jutni a génbankban őrzött, az általuk mezőgazdasági, kertészeti tevékenységre érdemesnek talált fajtákhoz, tekintettel arra is, hogy évente 500 növény több mint 7000 különböző fajtáját szaporítják génbanki, kísérleti céllal.

Minden év februárjában közzéteszik a listát a növényekről, amelyekből bárki választhat, és ez annyira célt ért, hogy az elmúlt 12 évben megtízszereződött a génbank által kiküldött minták száma, köztük régi fajtákból, házikerti fajtákból, tájfajtákból, akár paprikából, paradicsomból, babokból – mondta a főigazgató.

A központ vezetője jelezte, emellett húsz gazdával van szerződésük, akik különböző gabonákat és egyéb növényeket próbálnak ki nagyobb területen, kifejezetten a termesztés biztonsága és a termesztéstechnológia vizsgálata, kialakítása céljából.

Baktay Borbála felhívta a figyelmet arra, hogy bár a génbankban mintegy 1200 növényfajnak a magjait, illetve szaporítóanyagát őrzik, a szántóföldi növények és zöldségek, gyógy- és aromanövények fajtajegyzékén kicsit több mint 100 növényfaj szerepel.

„Óriási a kontraszt a kettő között, és én azt gondolom, hogy ez jól mutatja, hogy mik a lehetőségeink, mennyivel több növényfaj lehetne termesztésben, és mik azok, amikkel ezen belül mi élünk” – közölte a szakember.

 Baktay Borbála hangsúlyozta, komoly génbanki anyaguk van az egykor Szíriában működő, mára megszűnt Icarda, azaz a száraz területek nemzetközi mezőgazdasági kutatóközpontja révén, az onnan az 1970-es, 1980-as, 1990-es években hozzájuk került gyűjtemény ma is a szárazságtűrő növények vizsgálati alapanyagát jelenti.

 Vannak már a világon olyan klímájú területek, mint amilyenek felé "mi haladunk", és ott is zajlik növénytermesztés, tehát tőlük genetikai alapanyagot, jó gyakorlatot és szakmai tudást is át lehet venni - tette hozzá.

Áder János úgy vélte, az egyik oldalon van veszély, de a másik oldalon van remény, és van megoldás is.

„Ezt úgy hívják, hogy alkalmazkodás, és ehhez önök megfelelő tudással, tapasztalattal, és nem utolsósorban szaporítóanyaggal, vetőmagokkal rendelkeznek, ez jó hír, azt gondolom, mindannyiunk számára” – fogalmazott a volt államfő.

 Baktay Borbála szólt arról is, hogy a génbank „nem most ébredt”, már a 2000-es évek elején elkezdett foglalkozni a Homokhátság mezőgazdaságának, a homoktalajoknak a problémájával, az aszállyal, az aszálytűrő növények vizsgálatával, és azóta rengeteg tapasztalatot szereztek.

Ha változik a környezet, akkor egy dologban biztosak lehetünk: a gazdáknak is változniuk kell - hangsúlyozta Nagy István agrárminiszter Áder János volt államfőKék Bolygó című, hétfőn közzétett legújabb, a legnépszerűbb videómegosztó portálon is elérhető podcastjában.

Áder Jánosnak, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnökének kérdésére, hogy ma mindenki az árvízről beszél, de 2024 nyara az aszályról, a hőségriadókról, az újabb és újabb hőségrekordokról szólt, és lehet-e tudni, mekkora károkat okozott az idei szárazság, Nagy István kijelentette, hogy az idei aszály nem volt a 2022-es, történelmi léptékűhöz fogható.

Akkor az extrém szárazság 1,2 millió hektárt érintett, ebben az évben a gazdák 390 ezer hektárról, azon belül 160 ezer hektárnyi dél-alföldi területről jelentettek aszálykárt - mondta el. Erre a problémára mindenképpen megoldást kell találni, de nincs egyetlen jó megoldás, nagyon sok összetett megoldást kell egyszerre alkalmazni - fűzte hozzá.

Szerinte a károk mérséklésére sok lépést tettek 2022, illetve a kormányzásuk kezdete óta, ezek közül a szemléletváltás a legfontosabb.

Az árvízi időszakban látható, kellenek a gátak, ugyanakkor a vizet meg is kell őrizni, tudni kell gazdálkodni vele, a törvényi háttér megteremtésének eredményeként az öntözéses gazdálkodásról szóló jogszabály kimondja, hogy az öntözés közérdek - mutatott rá.

Kitért arra, hogy sikerült földeríteni 447 sík- és dombvidéki tározó lehetséges helyét, megteremtették nyolc olyan ideiglenes víztározó kisajátításának és végleges tározókká nyilvánításának lehetőségét, amelybe ötmillió köbméter vizet tudnak betárazni.

Az agrárminiszter megjegyezte ugyanakkor, hogy az Európai Unió az ivóvízbázis védelmére hivatkozva nem támogatta Magyarország kérését egy öntözésfejlesztési program megvalósítására, ezért azt ökológiai vízpótlásrendszer kiépítése címen a Környezet és Energia Operatív Programba építve nemzeti forrásból valósítják meg.

Áder János felhívta a figyelmet arra, hogy az öntözés feltételeit nemcsak az ivóvízbázis rovására lehet megteremteni, hanem vízvisszatartással, a felszíni vizek elvezetésével, a talajvíz és a csatornákban tárolt víz felhasználásával is.

A volt köztársasági elnök ismertetése szerint Magyarországon földrajzi, vízrajzi és költségvetési okokból a megművelt területek 7-10 százaléka tehető öntözhetővé, az összes terület öntözése illúzió.

Nagy István jelezte, hogy Európa 40 százalékát érintette idén az aszály, amely olyan mértékű, hogy fejlettebb, magasabb technológiai szintű országokban is gondot okoz.

A probléma enyhíthető, de teljes mértékben nem oldható meg, csak mérsékelni lehet, és arra kell törekedni, hogy ez mindig a helyi sajátosságoknak megfelelően történjen - jelentette ki az agrárminiszter. Kifejtette, van, ahol a fokgazdálkodás, máshol a csatorna tisztítása, bővítése, a zsilip javítása vagy az árasztás, esetleg a legmodernebb csepegtetős öntözés kiépítése a legcélravezetőbb.

El kell dönteni azt is, hogy homokos, száraz helyen érdemes-e kukoricát vetni, ha igen, milyen hibridet, vagy biztonságosabb lenne-e lecserélni azt cirokra, őszi vetésű gabonára - vezette fel. Hozzáfűzte, emellett változtatni lehet a technológián, a talajművelésen is.

Nagy István szavai szerint változnia kell a gazdák szemléletének. "Ha azt elfogadom, hogy változni kell, mert minden változik körülöttem, akkor már a siker útján járunk" - mondta.

Áder János hangsúlyozta, hogy a kulcsszó az alkalmazkodás, mert az aszályos évek ismétlődni fognak, és az azzal járó problémával nem 10-15 évenként, hanem kétévente, négyévente, vagy gyakrabban kell szembesülni.

Az agrárminiszter úgy vélte, a gazdák nyitottak, tudják, változtatni kell, amit az is bizonyít, hogy a szántóföldek 82 százalékán igénybe vették az agroökológiai alap támogatását. Ez olyan pluszforrásokat juttat talajforgatás nélküli, valamint vízmegőrző, vízmegtartó technológiára, amelynek révén nagyobb lesz a termésbiztonság, biztosabb a megélhetés.

Áder János a beszélgetésben vágyálomnak nevezte, hogy sikerül két Celsius-fok alatt tartani az átlaghőmérséklet-növekedést a Kárpát-medencében. Azt kérdezte az agrárminisztertől, mi segíthet a zöldség- és gyümölcságazaton.

Nagy István kritikusnak nevezte a helyzetet. Kifejtette, hogy két véglet van: a kiöregedett ültetvény régi technológiával és védelem nélkül, valamint a legkorszerűbb, öntözött, jég és fagy elleni védelemmel ellátott intenzív ültetvény, utóbbiak létrehozását támogatják, mert ez adja a termelés biztonságát.

Ha az elöregedett ültetvények tulajdonosait, illetve az idős gazdák utódait nem tudják rávenni arra, hogy vállalják a beruházásokat, pályázzanak, kötelezzék el magukat a gyümölcstermesztés mellett, akkor ők vesztesen fognak kikerülni az éghajlatváltozás elleni küzdelemből - hangoztatta.

Áder János az árvízről is kérdezte az országgyűlési képviselőként, korábban Mosonmagyaróvár polgármestereként is dolgozó, a napokban a térségben a védekezésbe is bekapcsolódó Nagy Istvánt.

A tárcavezető kiemelte az árhullám tetőzésére, annak idejére vonatkozó előrejelzések pontosságát, a szervezettséget és fegyelmet, valamint a 2013 óta megvalósult árvízvédelmi beruházásokat, amelyeknek köszönhetően a Lajta mentén élők a korábbinál nagyobb biztonságban vannak.

Áder János megjegyezte, hogy Magyarországon 4200 kilométer gátat kell karbantartani, jelenleg 500 kilométeren van árvízi védekezés, és nemcsak a Duna, hanem a Tisza mentén is komoly fejlesztések történtek.

Nagy István szólt az európai agrárszabályozásról is. Hangsúlyozta, hogy meg kell találni a fenntarthatóság és a versenyképesség közötti egyensúlyt, ellenkező esetben mind az élelmiszer-biztonság, mind az élelmiszer-ellátás veszélybe kerül.

Áder Jánosnak, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnökének arra a felvetésére reagálva, hogy az elmúlt időszakban egyre többen kapják meg a Covid-fertőzést, Szlávik János elmondta, a Covid az influenzával ellentétben nem évszakfüggő és a nyár folyamán kezdett emelkedni a szennyvíz víruskoncentrációja. Ugyanakkor a vírus "megszelídült" és egyre kevésbé okoz súlyos tüneteket, ám az idősek esetében továbbra is veszélyes lehet.

Példaként említette, hogy a vírus folyamatosan mutálódik, van olyan variáns, amely harminc elemében változott, így ehhez kellett igazítani az új védőoltásokat is. Ezek a fertőzést nem akadályozzák meg, de a súlyos tüneteket igen - tette hozzá.

Áder János a továbbiakban arra hívta fel a figyelmet, hogy egyre több trópusi szúnyogfaj jelenik meg Magyarországon, amelyek például a nyugat-nílusi láz terjesztői és az idén már harminc ilyen fertőzést regisztráltak.

Szlávik János szerint ez nem riasztó, hiszen 2018-ban például 200 ilyen esetet regisztráltak. A fertőzöttek 80-90 százalékánál csak enyhe, vagy semmilyen tünetek nem jelentkeznek. Ám a fertőzöttek öt-tíz százalékánál kórházi kezelés szükséges. A baj az, hogy nincs ellene védőoltás - jegyezte meg.

Közlése szerint a globális felmelegedés miatt a szúnyogok egyre északabbra húzódnak és 2030-ra akár az összes trópusi szúnyogfaj jelen lehet Magyarországon. Arra is figyelmeztetett, hogy ha valaki trópusi országból hazatérve betegnek érzi magát, azonnal menjen orvoshoz.

A továbbiakban Áder János hangsúlyozta, napjainkban olyan betegségek jelennek meg újra, mint például a szamárköhögés, amelyeket már legyőzöttnek hittünk.

Szlávik János elmondta, ugyan egész Európában emelkedik a szamárköhögéses esetek száma, de járványról nem beszélhetünk. Ezzel kapcsolatban úgy vélekedett, hogy a Covid miatt bevezetett hosszú lezárások nyomán, amíg nem érintkeztek egymással az emberek, nőtt a populáció fertőzések iránti fogékonysága. Ezért a szamárköhögés is jóval erősebben támad - fűzte hozzá.

Szerinte az is okozhatja a terjedését, hogy a manapság használt oltóanyag jóval biztonságosabb, ám gyengébb is mint a korábban alkalmazott, és elsősorban a csecsemők védettségét szolgálja.

Ebben a helyzetben az infektológus azt ajánlja, hogy a nők már a várandósság alatt oltassák be magukat a szamárköhögés elleni vakcinával, illetve mindenki tegye, aki közvetlen kapcsolatba kerülhet a csecsemővel, így pedig elkerülhető a baj.

Mindezzel kapcsolatban arról is beszéltek, hogy sok nyugat-európai országban nincs kötelező oltási rend. Szlávik János megjegyezte, sok szülő tévesen hiszi azt, hogy jobb átesni a betegségen, mint a védőoltás. Miközben több betegségnek, például a kanyarónak súlyos, az idegrendszert romboló következményei lehetnek.

A szigorú magyar oltási rendnek köszönhetően - folytatta - a kanyaró ma jellemzően a környező országokból behurcolt betegség Magyarországon, és 2002 óta nem is találkoztak olyan beteggel, aki Magyarországon fertőződött meg.

Végül Áder János és Szlávik János egyetértett abban, hogy pánikra ugyan nincs ok, de fontos a megelőzés.

Áder János a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnökeként a közelgő iskolakezdésre utalva arról kérdezte a szakembert, milyen funkciójuk és történetük van az iskolakerteknek.

Halbritter András elmondta, hogy az iskolakertek – ezek közé sorolhatók az óvoda- és bölcsődekertek is – alapvetően oktatási, nevelési és rekreációs-feltöltődési célokat szolgálnak.

A volt államfőnek az iskolakertes program utóbbi évtizedekben lezajlott reneszánszáról szóló kérdésére Halbritter András felidézte, hogy Németországban ez a folyamat a csernobili katasztrófa után, hazánkban pedig a rendszerváltást követően indult el, és a 2010-es évek elején gyorsult fel.

A szakértő az iskolakertes program céljának nevezte a többi között a föld szeretetének a visszaadását a gyerekek számára, a fenntarthatósági szemlélet előtérbe kerülését, a fiatalok megszólítását a mezőgazdasági pályára, valamint az ökológiai műveltség gyakorlatias átadását.

Az iskolakert talán a legegyszerűbb módja annak, hogy egy óvoda vagy iskola kerítésén belül természetbe vigyük a gyerekeket. A gyerekeknek szükségük van arra, hogy a természetben legyenek, a mai „kóros természethiány” pszichés megbetegedésekhez vezethet – fogalmazott Halbritter András, jelezve: szakértők összefüggést találtak például a figyelemzavaros esetek, az autizmus és más problémák között abban az esetben, ha a gyereknek nincs módja a természetben tartózkodni.

A volt államfő kiemelte: gyerekkortól érdemes elültetni az utánunk következő generációk fejébe, hogy legyen közük a földhöz.

Áder János arra irányuló kérdésére, hogyan növekszik az iskolakertek önszerveződő hálózata, a szakértő elmondta: 2015-ben több iskolakertésszel együtt alapították meg az Iskolakertekért Alapítványt, amely rendkívül sikeres, már háromszáz tagja van – köztük óvodák és bölcsődék – Magyarországon és a környező országokban.

Európában nem sok helyen van iskolakert mozgalom: az amerikai mozgalom mellett a német, a szlovén, a cseh és a magyar hálózat mondható sikeresnek, a felsoroltak közül pedig egyedül nálunk ingyenes – emelte ki Halbritter András.

Hozzátette: elindult egy országos kormányzati iskolakert-fejlesztési program is, amelyben már 337 intézmény kapott támogatást iskolakert vagy óvodakert létrehozására, kisebb részben pedig fejlesztésére. Ennek részeként a pedagógusok a kert kialakításáról szóló ismereteket és képzést szerezhetnek. A program célja az is, hogy minél több tantárgy esetében ki tudják vinni az oktatást az iskolakertekbe – mondta.

A szakember arra is kitért, hogy az iskolakertek iránt az óvodások és a kisiskolások korosztálya a legfogékonyabb. Ez az az életkor, amikor a természethez való kötődést a legjobban lehet fejleszteni, ezért a nevelést korán el kell kezdeni, azonban fontos cél, hogy a témában az érdeklődést a nagyobb gyerekeknél is fenn tudják tartani – hangsúlyozta.

Halbritter András beszélt arról is, hogy a mai iskolakertekhez gyakran kis terület is elegendő, mivel nem a termelés és a mezőgazdasági ismeretek átadása, hanem a fenntarthatóságra nevelés a cél. Ezeknél a kerteknél a leggyakoribb méret mindössze 10–100 négyzetméter, ezeket gyakran belvárosi területeken is ki lehet alakítani.

A szakértő az Iskolakertekért Alapítványnak a következő időszakra vonatkozó céljairól elmondta, fontosnak tartják a nemzetközi kapcsolatok további erősítését, hogy az Európai Unió szakembereit a jövőben hálózatba tudják szervezni.

A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke a mostani csapadékszegény időjárásra is utalva arról kérdezte a szakembert, hogy a 2022-es rendkívüli szárazság mennyire viselte meg a kétmillió hektáron elterülő magyar erdőket.

Czimber Kornél elmondta, hogy főként az Alföld déli részén keletkeztek – több százmilliárd forintos – komoly károk, amelyek a fiatal és az idősebb ültetvényeket egyaránt érintették. Az ország nagyobbik területén viszont az elmúlt években stagnált vagy javult az erdők állapota. Mindezekkel együtt a magyar erdők harmada gyengülőben van az elnyúló száraz időszakok és a nem kiegyensúlyozott csapadékeloszlás miatt, ezért a negatív folyamatok megállítása és visszafordítása érdekében be kell avatkozniuk az erdészeteknek – hívta fel a figyelmet.

Áder János arra irányuló kérdésére, hogy a modern technológiákat milyen módon lehet alkalmazni ebben a munkában, a szakember közölte: Magyarország erdeinek nagyobbik részén már elvégezték a fák méretét, elhelyezkedését, az alattuk lévő földtakaró domborzati viszonyait feltáró légi lézeres letapogatást. Műholdfelvételek és komolyabb, méretes drónok segítségével folyamatosan képesek nyomon követni a magyar erdők állapotát, míg a mesterséges intelligencia elemzéseinek segítségével felkészülnek a jövőre, emellett pedig az erdőben elhelyezett érzékelők is segítenek az aktuális és jövőbeni beavatkozások meghatározásában – sorolta.

Mint mondta, az erdészeteknek sok lehetőségük van arra, hogy időben beavatkozzanak, hiszen a modern technológia által biztosított tapasztalatok fényében tudják kiválasztani a megváltozó klímához illő fafajokat, gondoskodhatnak bizonyos területeken a vízvisszatartási képesség javításáról, illetve azt is meghatározhatják, hogy milyen fasűrűséggel érdemes egy adott területen ültetvényt telepíteni.

A volt államfő egy korábbi kutatást idézett fel, amely szerint a megfigyelések azt mutatják, hogy az utolsó jégkorszak óta az erdészeti klímazónák száz évente öt kilométert „vándoroltak” délről északra, de ez a folyamat mára jelentősen felgyorsult.

Czimber Kornél közölte: a klímaváltozás miatt ma már százszorosára gyorsult a folyamat, azaz évente tolódnak el öt kilométernyit a zónák északi irányba. Éppen emiatt ma érdemesebb az erdők esetében olyan fafajtákat - például olyan tölgycsemetéket – ültetni a mi égövünkön is, amelyek néhány évtizeddel ezelőtt Törökország vagy éppen Bulgária erdeiben érezték jól magukat.

E „gyorsított adaptáció” érdekében a magyar erdész szakma már fel is vette a kapcsolatot mind bolgár, mind török erdészekkel a tőlünk délebbre őshonos, szárazságtűrőbb tölgyfélék tanulmányozása, betelepítése céljából. E téren Tolna vármegyében már vannak is jó tapasztalatok a megváltozó éghajlati viszonyokat jól toleráló szürke tölggyel kapcsolatban – fűzte hozzá.

A szakember arra is kitért, hogy a mai kor vívmányait felhasználva, az erdőmérnökök a bioinformatika eszköztárát is használják az erdők megóvására, fejlesztésére, így oltóanyagok vagy bizonyos káros hatásoknak ellenálló egyedek létrehozására alkalmas szaporítóanyagok kifejlesztésére.

Czimber Kornél beszélt továbbá arról, hogy a magyar szakemberek tudását a világ más részein - így Algériában, Mongóliában – is alkalmazzák jelenleg, így – a többi között – leromlott állapotú erdők feljavítását célzó programok kidolgozásában vesznek részt magyar mérnökök.

A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke arról kérdezte a vállalkozót, hogy az olyan növényi hulladéknak számító melléktermékekből, mint a salátanyesedék miként állítható elő nagy fehérjetartalmú állati takarmány, aminek az az előnye, hogy nem kell több ezer kilométerről ideszállítani a hasonló célra alkalmazott szóját vagy hallisztet.

A Magyarországon még egyedinek számító, takarmánycélú rovartenyésztés – amelyből egyelőre 6000 tonna az évi előállított mennyiség, tehát nem válthatja ki a szóját – máris olyan népszerű, hogy a vásárlók a gyár termékeinek teljes mennyiségét öt évre előre lekötötték – közölte az ügyvezető. Áder János kérdésére az ügyvezető azt mondta: „fenntarthatóvá teszik az élelmiszerláncot a takarmányoldalon”.

Hozzátette, csak olyan állatokat szeretnének rovarokkal etetni, amelyeknek erre valóban nagy szükségük van; a hipermarketek polcain nem fogunk találkozni ezekkel a termékekkel. Percze Rajmond tájékoztatása szerint lokális alapanyagokat gyűjtenek össze, olyan alacsony minőségű termékeket, mint amilyen a saláta vágási hulladéka, vagy a tejipari, élelmiszergyártási, malomipari melléktermékek. Ezekből receptúrák alapján etetőanyagot kevernek a fekete katonalégy lárváinak, amelyek ebből táplálkozva 12 nap alatt elérik „vágósúlyukat”, azt a testtömeget, amikor már elindulhatnak a feldolgozás útján.

A folyamat végtermékei takarmányipari alapanyagok lesznek, azaz kiváló minőségű takarmányfehérje és -zsír – mondta a szakember, aki beszámolt arról: a folyamat végén még a takarmány megemésztése után kiürített mellékterméket is hasznosítják, abból kiváló minőségű organikus talajjavítót készítenek, amelyet kár volna kidobni, mert „tele van élettel”. Az ügyvezető elmondta: napi 120 tonna beérkező és feldolgozott alapanyagból rendszerszinten nem keletkezik egyetlen kilogramm hulladék se.

Áder János kiemelte, hogy a gyártási folyamat teljesen zárt rendszerű, abból nem fog egyetlen fekete katonalégy se kirepülni, tehát nem okoznak kellemetlenséget azoknak az embereknek, akik az üzem közelében élnek. Az is fontos, hogy nem húst, hanem kizárólag növényi eredetű alapanyagokat használnak, ami kizárja a kellemetlen szaghatásokat – mondta.

Arra a kérdésére, hogyan jut a cég a lárvához, majd hogyan lesz abból fehérje és olaj, Percze Rajmond kifejtette: ez a légyféle 45 napig él. Az első 12 napban intenzív táplálékfelhalmozást végez, így felveszi az életében felhasznált kalóriaérték csaknem 100 százalékát. Tehát nagyon gyorsan és sokat eszik, ezért kitűnő úgynevezett biokonverter.

Ezért választották ezt a rovart – mondta, hozzátéve: a napi 120 tonna táplálékból napi 30 tonna rovar keletkezik. A feldolgozási technológia során a tisztítás és szárítás után préselés következik, amikor elválasztják a szárazanyagot az olajtól. A száraz rész egy csipszszerű anyag lesz, amelyet ledarálva a folyamat végén lisztet nyernek. A liszt és az olaj takarmány-alapanyag lesz – hangzott el.

A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke arról kérdezte az UTB Envirotec vezérigazgató-helyettesét: honnan jött az ötlet, hogy a használt vízből kivont szenny felhasználásával hatékony tisztítószer hozható létre?

Taxner György azt mondta, korábban energiaforrásként hasznosították a szennyvízből kivonható biogázt. Ugyanakkor a mérnöki irodájuk kutatói rájöttek, hogy visszanyerhető belőle például ecetsav is, és erre az anyagra épül a háztartási tisztítószerek nagy része. Így kifejlesztették a Cycle termékcsaládjukat.

A szakember azt mondta, hogy rendelkezésükre állt a világ összes szennyvízkezelési technológiája, de sajátot akartak, ezért létrehoztak egy saját szennyvízlabort. Hozzátette, ennek alapvető feladata, hogy a víz tisztán kerüljön vissza a környezetbe.

Áder János megjegyezte, ha tisztítatlanul kerül vissza a természetes vizekbe, jellemzően folyókba, az környezeti károkat okoz. Ennek ellenére „a fejlődő világ nagy részén, Afrikában, Dél-Amerikában, Ázsiában a szennyvíz 90 százaléka mind a mai napig tisztítatlanul kerül vissza a víztestekbe.” És nem csupán kárt tesz, hanem ellehetetleníti ennek a víznek a felhasználását akár ivóvízként, akár mezőgazdasági vagy ipari célra – hangsúlyozta.

Taxner György azzal folytatta, hogy a biológiai szennyvíztisztítás során keletkezik iszap, amely azért fontos, mert a benne lévő baktériumok segítségével végzi el a tisztítási feladatot. Ez az iszap rengeteg újrahasznosítható anyagot tartalmaz. A szakemberek feladata az volt, hogy azonosítsák ezeket az anyagokat. Kezdetben azzal a céllal tették, hogy minél több biogázt nyerhessenek ki belőle. Kiderült azonban, hogy olyan anyagot is tartalmaz, amit addig ipari eljárásokkal állítottak elő. Ez az ecetsav, amelynek visszanyerésére saját technológiát dolgoztak ki.

Áder János megjegyezte: nagyanyáink is már ecettel tisztítottak sok mindent.

Taxner György egyetértve hozzátette, sajnos a világ közben elfordult a természetes anyagoktól, és a petrolkémiai termékeket részesítette előnyben. Idővel kiderült, hogy ezek nem egészségesek.

„Vissza kell térni a természetes anyagokhoz, mert minél több dolgot tudunk újrahasznosítani, annál jobban védhetjük a környezetünket” – hangzott el.

A termékcsalád nevének magyarázatáról is szó esett a beszélgetés során. Olyat akartak, ami a külföldi piacon is érthető. A „recycle”, azaz „újrahasznosítani” szóból lett a magyar találmányra épülő termékcsalád neve Cycle.

A szakmérnök megjegyezte, hogy az ecetsav mellett más, a mindennapi életben hasznosítható anyagokat is felfedeztek a szennyvíziszapban. Ezek közül az egyik kiskertekben talajjavítóként segíti a gazdákat.

Végül Áder János úgy fogalmazott, hogy „több legyet is ütöttek egy csapásra” a magyar kutatók. Hozzájutnak az ecetsavhoz, tudnak biogázt előállítani, javítják a talajt, és tisztított vizet is nyernek.

A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke felidézte: a MOHU már január elseje után elkezdte a visszaváltó automaták telepítését, azonban a gyártók lobbiztak a féléves csúszásért.

Pethő Zsolt elmondta: Magyarországon szokatlanul hosszú volt a felkészülési idő, de ez azt jelenti, hogy megfelelő idejük volt a gyártóknak felkészülni a július elsejei indulásra. Hozzátette:
több európai ország bevezette a visszaváltási rendszert, amellyel az egyszer használatos italos palackoknál 90 százaléknál magasabb visszagyűjtési arányt lehet elérni.

Áder János jelezte: lesz egy átmeneti időszak, hiszen a július elseje előtt beszerzett termékek miatt egy ideig egyszerre lesz a polcokon visszaváltható és nem visszaváltható fajta ugyanazokból a termékekből.
Pethő Zsolt tájékoztatása szerint július elsejétől háromezer REpont automata fog működni, többnyire a legnagyobb boltokban, valamint ezer kisebb boltban vagy büfében lesz lehetőség kézi visszaváltással leadni a flakonokat. Így több mint négyezer helyen tudják fogadni a visszaváltható termékeket.

A raktárból még kerülhet ki régebbi csomagolású palack, de várhatóan szeptember-októbertől az egyszerhasználatos üvegek közül csak az 50 forintos logóval ellátottak lesznek a polcokon – vetítette előre.
Az egykori köztársasági elnök felhívta a figyelmet arra, hogy a korábbiakkal ellentétben már nem szabad laposra taposni a palackokat, hanem azokat épen kell elhelyezni az automatákban. Pethő Zsolt tájékoztatása szerint az alumínium és az üveg termékek száz százalékban többször is újrahasznosíthatók, de a PET-palackoknál ez csak négy-öt alkalom, és a technológia is bonyolultabb, mint az üvegnél vagy az alumíniumnál.

Áder János hangsúlyozta: a MOHU célja, hogy tízéves intervallumban az eddigi 32-ről 65 százalékra nőjön az újrafeldolgozott termékek aránya, a lerakás pedig 51-ről 10 százalékra csökkenjen. Erről Pethő Zsolt kifejtette: már az elmúlt egy évben két százalékponttal tudták növelni az újrahasznostási arányt, és már kevesebb, mint a hulladék felét rakják le.

Intézkedéseik között említette, hogy bár a szelektív vegyes hulladékot még zsákban gyűjtik több mint egymillió háztartásban, mindenki kap majd a zsák helyett kukát, mert a nyugat-európai tapasztalatok alapján ez növeli a hatékonyságot. Az elmúlt tizenöt évinél jobb begyűjtési arányt értek el a roncsautóknál, továbbá a növényvédőszerek műanyag csomagolását már csaknem 80 százalékban visszagyűjtik – ismertette.

A vezérigazgató arról is beszélt: a következő tíz évben 185-300 milliárd forintot fektetnek majd be a szelektív hulladékgyűjtés erősítésébe, és 80 hulladékudvart is létrehoznak. Az elsőt már megnyitották Esztergomban.
Ezekben majd a szelektíven gyűjtött hulladék mellett például használt sütőolajat, fáradtolajat, maradék festéket, vegyszert, permetszert, elektronikai hulladékot, elemet, mobiltelefont is le lehet adni – tette hozzá. A műsorban felhívták a figyelmet arra is, hogy lesznek olyan termékek - például a befőttes üvegek - amelyek továbbra is csak a szelektív gyűjtőkön helyezhetők el.

Az átmeneti, néhány hónapos időszakban ügyelni kell továbbá a palackokon szereplő logókra, hiszen azok mutatják meg, hogy visszaváltható-e a termék. Pethő Zsolt közölte: partnereiket arra kérték, hogy az automaták mellett olyan konténereket is helyezzenek el, ahová be lehet dobni a nem visszaváltható üvegeket és flakonokat is.

A vezérigazgató arról is beszélt: az elmúlt időszakban már több mint hatmillió palackot váltottak vissza, most napi 400 ezer visszaváltásnál tartanak, és ez hamarosan napi milliós nagyságrendre fog emelkedni. A Kék Bolygó Alapítvány kuratóriumi elnöke az adás elején szóba hozta a szervezet, a MOHU és a PontVelem Nonprofit Kft. által középiskolásoknak meghirdetett, Elő a telóval! elnevezésű akcióját, amelyben több mint 38 tonna használt elemet és több mint hatezer használt mobiltelefont gyűjtöttek össze.

Áder János megjegyezte: az akció részeként a TikTok-on közzétett 16 kisfilm átlagos nézettsége legalább 700 ezres volt, a Facebookon pedig mintegy másfél millió felhasználót értek el. Pethő Zsolt a szelektív hulladékgyűjtésre nevelés fontosságáról szólva örömét fejezte ki, hogy a korábbi évekhez képest 30 százalékkal nőtt a csatlakozó iskolák száma, és több diák is vett részt, mint korábban.

A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Kurucz Kornéliával - aki kutatócsoportjában a betegség vektorokkal és a betegség ökológiával foglalkozik – az új szúnyogfajok megjelenésének hatását és a védekezés lehetőségeit tekintette át.

A szakember kiemelte: ahogy átalakul a klímánk, úgy a szúnyogok aktív szezonja is átalakul. Az, hogy milyen hideg és mennyire csapadékos a téli időszak, befolyásolja a szúnyogszezon indulását – tette hozzá.

Kurucz Kornélia elmondta: idén már februárban megjelentek a szúnyogok és akár októberig is eltarthat a szezonjuk. A hazai fajok kora reggel és napnyugta után aktívak, és akkor csípnek, de érkeztek olyan új fajok, amelyek viselkedése eltérő.

A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke a SopronFest programsorozat keretében Steigervald Krisztiánnal folytatott beszélgetés második epizódjában a digitális világ klímára gyakorolt hatásait ismertette.

Áder János elmondta: az informatikai szektornak óriási a környezeti lábnyoma: a világ energiafelhasználásának 10 százalékát, szén-dioxid-kibocsátásának 5 százalékát adja a szektor, utóbbi kétszerese a légi ipar kibocsátásának - mondta, jelezve, egy mobiltelefon gyártásához 13 ezer liter vízre és mintegy 40 különböző anyagra van szükség.

Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke a SopronFest programsorozat részeként közönség előtt rögzített beszélgetésen elmondta: Steigervald Krisztián 2020-ban megjelent Generációk harca - Hogyan értsük meg egymást? című könyvében részletesen ír a más-más korban születettek közötti különbségekről.

A kutató kifejtette: a generációkat meghatározza a születés korszaka, hogy milyen tapasztalati gyűjteménnyel, élménygyűjteménnyel rendelkeznek saját életükben a képviselői. Hozzáfűzte: hat olyan generációt különböztetnek meg, amelyek tagja ma is élnek.

Molnár Ferenc kifejtette: vannak rézércek, van olyan homok, amelyből nagy tisztaságú kvarc nyerhető az optikai kábelgyártáshoz. Réz, ólom, cink kitermelése most nem folyik Magyarországon, részben környezeti, részben gazdasági tényezők miatt, de a technológia gyorsan fejlődik, így egyes nyersanyagok a gazdaságosan kitermelhető kategóriába kerülhetnek.

Beszélt arról, hogy az Európai Unió is nyersanyagforrásokat keres, és azt is vizsgálják, milyen társadalmi-gazdasági tényezők befolyásolják a kitermelhetőséget. Felmérték, melyek a kontinens gazdaságának fejlődéséhez szükséges úgynevezett „kritikus nyersanyagok”, amelyekből egyrészt kevés van, másrészt nem biztosított a globális kereskedelmi láncokon keresztül az ellátás – folytatta Molnár Ferenc.

Példaként említette, hogy az akkumulátorgyártás fontos féme a kobalt, amelynek legnagyobb lelőhelyei a Kongó-medencében vannak, ahol gyermekmunkával termelik ki, ezért onnan morális okból nem akarják beszerezni.

Törvényi szabályozásra is szükség lehet ahhoz, hogy ezek a „piszkos eredetű” fémek ne kerülhessenek be Európába – jegyezte meg az egyetemi docens.

Hangsúlyozta: a zöldátállás egyik kardinális kérdése az elektromos energia tárolása, ehhez akkumulátorokra van szükség, az akkumulátorok gyártásához pedig az egyik legfontosabb fém a lítium. Az Alföld aljzatában a felszín alatti vizeknek lehet olyan magas lítiumtartalmuk, hogy már érdemes kinyerni, és ez összekapcsolható lenne a geotermális energia kiaknázásával.

Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke rámutatott, Magyarország kiváló geotermikus adottságainak hasznosításával sok esetben ki lehetne váltani a gázt és egyéb tüzelőanyagokat a házak, lakótelepek fűtésénél.

Áder János felvetette, hogy az elektronikában nemcsak a nyersanyagok, köztük az úgynevezett ritkaföldfémek beszerzése okoz problémát, hanem az újrahasznosítás is megoldatlan, például a szélerőművek leselejtezett lapátjait Dániában jelenleg egyszerűen elássák a tengerparti homokba, ami nem környezetbarát, fenntartható módszer.

Ugyanakkor a bányászati meddőhányók hasznos nyersanyagforrások lehetnek – jegyezte meg a korábbi államfő, hozzátéve, a leselejtezett elektronikai eszközöket, mobiltelefonokat is újra lehetne hasznosítani.

Molnár Ferenc megerősítette, a meddőhányókból, ezekből a „másodlagos nyersanyagforrásokból” új technológiákkal kinyerhetők további nyersanyagok. Ugyanakkor a mobiltelefonok esetében elemzések szerint egyelőre nagyobb profitot jelent a felújítás, mint az egyes fémek bonyolult eljárásokat igénylő kinyerése.

Az egyetemi docens a világszerte szűkülő készletekkel kapcsolatban elmondta, vannak kitermelés alatt álló lelőhelyek, és vannak olyan készletek, amelyek kitermelhetők lennének, a kutatások révén pedig egyre újabb készleteket tárnak fel. A szénhidrogének esetében is attól tartottak, hogy kimerülnek a készletek, de az új technológiával az olajpala is hasznosítható, ami megváltoztatta a helyzetet, „más lett a perspektíva” – mondta Molnár Ferenc.

Szűcs Attila – aki az elmúlt években aktívan részt vett a Fenntarthatósági Témahét szervezésében és lebonyolításában – azt mondta, a témahét olyan lokális cselekvési lehetőségeket ad a diákoknak, ami közvetlen visszacsatolást és sikerélményt jelent a számukra.

Idén április 22-étől kilencedik alkalommal rendezik azt meg, tavaly már 450 ezer fiatal vett részt a programokban – közölte Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke, aki azt kérdezte vendégétől, hogyan viszonyulnak a fiatalok ehhez a témához.

Szűcs Attila szerint ma már minden középiskolás ismeri a fenntarthatóság fogalmát. Az utóbbi években az éghajlatváltozás, az erőforrásválság, ökológiai válság "közös halmaza az ember", tehát a fenntarthatóság fogalmának ismerete aggodalomra és cselekvésre ösztönzi a fiatalokat – jelentette ki a mesteroktató. Hozzáfűzte, a projekthét új típusú tanulási formát jelent: tanulás játékos formában. A projektek mellett az iskolák meghívhatnak szakembereket is, ellátogathatnak nemzeti parkokba, vagy olyan cégekhez, amelyek a fenntarthatóságra törekednek.

Áder János emlékeztetett arra, hogy Zöld Föld címmel új tankönyvek jelentek meg, és a fenntarthatóság választható tárgy lett a középiskolákban, sőt, idén már érettségizni is lehet abból.

Szűcs Attila rámutatott, ez az egyetlen olyan tantárgy, amely száz százalékban projektérettségit jelent, jól tervezhető, és stabil középszintű érettségi jeles eredményt biztosíthat. A diák megvizsgálhatja például, iskolája környezetében miként állnak hozzá a hulladékokhoz, a szelektív hulladékgyűjtéshez. Egy szakdolgozathoz hasonlóan kutatást végez, az eredményeket értékeli, esetleg javaslatokat fogalmaz meg, az érettségin pedig egy prezentáció keretében számol be minderről.

Áder János megemlítette a Kék Bolygó Alapítvány fenntarthatósággal kapcsolatos, pedagógusoknak szóló ösztöndíjprogramját, Szűcs Attila pedig közölte, három egyetemen érhető el szakvizsgás pedagógusképzés a fenntarthatóság témájában, köztük a Pannon Egyetemen. Ez egyelőre levelező, posztgraduális képzés, de arra kellene törekedni, hogy az egész felsőoktatásban könnyen választható, sőt akár kötelező tárggyá váljon a fenntarthatóság - hangoztatta a mesteroktató. Hozzátette, a Zöld Föld pedagógiai program szemléletmódját már elkezdték beépíteni a nappalis pedagógusképzésbe.

A korábbi köztársasági elnök felvetette, a klímaszorongás vagy az érdeklődés nagyobb-e a gyerekekben. Szűcs Attila azt mondta, életkorfüggő, mikor kezdi el egy fiatal „valós értékén, súlyán látni” a környezeti problémákat, szerencsés esetben a klímaszorongás is aktivitásra sarkallja. Szélsőségek előfordulhatnak, de megfelelő mennyiségű információ és cselekvési lehetőség birtokában inkább cselekedni fog – fejtette ki a mesteroktató, megjegyezve, ehhez hiteles pedagógusra is szükség van.

Áder János kitért arra is, a MOHU (MOL Hulladékgazdálkodási Zrt.) „éles üzemmódra vált” az év második felében, betétdíjasok lesznek az üveg- és műanyag palackok, alumíniumdobozok, automatáknál vissza lehet majd váltani azokat. Van-e itt tennivalójuk a pedagógusoknak? – kérdezte. Szűcs Attila mérföldkőnek nevezte a MOHU elindulását a magyar hulladékgazdálkodásban, és jelezte, az idei témahéten kiemelten szerepel a hulladékmentes életvitel és a körforgásos gazdaság.

Arra a kérdésre, hogy mennyire fontos ünnep a húsvét az olaszoknak, Gianni Annoni kiemelte, nekünk, keresztényeknek a legfontosabb ünnepünk a húsvét, hiszen minden csoda, amit az Isten ígért, itt találkozik.

A húsvétkor Olaszországban fogyasztott ételek közül Gianni Annoni kiemelte a bárányt, amelyet legnagyobb mennyiségben Magyarországról visznek be Olaszországba. Hozzátette, hogy fontos a tojás is, amellyel sós tortákat is díszítenek főleg Dél-Olaszországban, valamint a tavaszi zöldségek és a húsvéti desszertek.

Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke a műsorban felvetette, lehet-e csupán megújuló energiaforrásokból fedezni az ország energiaigényét. Ifj. Chikán Attila szerint tíz-húsz éves távlatban a klímavédelemre kell koncentrálni, a megújulók mellett a nukleáris energiának is helye van, a kettő együtt okozhat radikális karbonlábnyom-csökkenést, a fő feladat a fosszilis energiahordozók visszaszorítása.

Tehát egy megújuló-nukleáris kombó kap majd nagyobb szerepet, de nem lehet eltekinteni a földgáz használatától sem a következő pár évtizedben, mert a földgáz a változó mértékű energiaigényhez alkalmazkodó, rugalmas termelést tesz lehetővé – magyarázta a szakember.

A fenntarthatóságról, a megújuló vagy annak gondolt energiaforrásokról és a mai kor emberének életmódjáról is beszélgetett Gelencsér Andrással, a Pannon Egyetem rektorával Áder János volt államfő a Kék bolygó című podcastjének hétfőn megjelent legújabb adásában, amely elérhető a legnépszerűbb videómegosztó portálon is.

Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke a beszélgetés elején felidézte: Gelencsér András az Ábrándok bűvöletében - A fenntartható fejlődés korlátai című, „több, mint gondolatébresztő” könyvében szakmai érvekkel cáfol számos olyan hiedelmet, ami a jelenlegi közbeszédben elhangzik a fenntarthatósággal kapcsolatban.

Gelencsér András a volt államfő kérdésére azt mondta: a Föld ásványkincseinek készleteit bemutató bécsi múzeumi tapasztalat vitte rá a kötet megírására, eszerint ugyanis számos nyersanyag néhány évtizeden belül egyszerűen elfogyhat a bolygóról, azaz szerinte az energetikai átállás fedezetét sem lehet biztosítani.

Rámutatott: a Föld anyagforgalmi szempontból zárt rendszer, azaz 4,5 milliárd éve abból az anyagból gazdálkodhatnak csak a rajta élők, amely azóta a Földön jelen van, ráadásul az emberi beavatkozások nyomán a koncentráltan meglévő nyersanyagok szét is szóródnak.

Áder János felidézte: egy hónapja fejeződött be a dubaji klímakonferencia, amelynek előkészítő bizottsága azt ajánlotta a résztvevőknek, hogy 2030-ig háromszorozzák meg a megújuló energia termelését.

Gelencsér András szerint a megújuló termelést végző eszközöket szintén bányából előteremthető nyersanyagok és fosszilis energiahordozók segítségével lehet legyártani, ezek a források pedig ilyen rövid idő alatt nem állnak majd rendelkezésre.

A szakember szerint a klímacsúcsok értelme megkérdőjelezhető, ugyanis a lassan tíz éve elfogadott párizsi éghajlatvédelmi egyezmény iránymutatásait sem tartják be: a fosszilis energia kibocsátása – a Covid időszakát leszámítva – azóta is folyamatosan nő – mutatott rá.

A környezeti jelenségeknek kitett nap- és szélenergia felhasználhatósága kapcsán kijelentette: a világ képtelen működni stabil villamosenergia-termelés nélkül, ehhez viszont fosszilis nyersanyagokat vagy atomenergiát kell felhasználni.

A hidrogén, mint földgázból, szénből és vízből előállítható energiatároló anyag kapcsán megjegyezte: az EU hidrogénstratégiája „illúzió", ugyanis a gáz előállítása és felhasználása szintén nem hatékony; a befektetett villamos energia 70 százaléka elvész a folyamatok során, ráadásul nagy mennyiségben a levegőbe jutva a hidrogén az üvegházhatású metán koncentrációjának a növekedését idézi elő - mondta.

Áder János utalt arra, hogy az emberek energiafelhasználása háromszor olyan gyorsan nő, mint maga a népesség, ennek kapcsán pedig az atomenergia szerepéről kérdezte a környezettudóst.

Gelencsér András közölte, hogy több mint négyszáz reaktorblokk működik a világon, a konstrukció működőképes, s egy-egy erőmű legalább fél évszázadon keresztül folyamatosan, kiszámíthatóan termeli a világ működéséhez szükséges úgynevezett zsinóráramot. Egy erőmű hetvenötször annyi áramot termel működése alatt, mint amennyi szükséges a megépítéséhez, működéséhez és leszereléséhez, ráadásul anyagfelhasználása minimális.

A környezettudós a jövőt illetően azt mondta, az atomenergia sem old meg mindent, hiszen az emberek jövője csak akkor garantálható, ha visszafogják az anyag- és energiafelhasználásukat is, a túlzott mértékű fogyasztással pedig szakítanak.